Oroszország lassan, de biztosan halad előre a keleti fronton – Pokrovszk környékén áttörést értek el az orosz csapatok, miközben már Ukrajna 15 százalékát ellenőrzik a megszálló erők. Donald Trump elnök háromoldalú találkozót szervez Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij részvételével, de a tárgyalások egyik kulcskérdése a területcsere: az orosz elnök az egész Donbászt követeli, az ukránok viszont nem akarnak területet átadni. Kulcsfontosságú lesz a továbbiakban, hogy közelednek-e egymáshoz az álláspontok.
Az elmúlt hetekben jelentősen változott az orosz−ukrán háború dinamikája. Miközben Oroszország fokozatosan tör előre a front különböző szakaszain, Donald Trump Vlagyimir Putyinnal, majd Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt, majd megkezdte egy háromoldalú csúcstalálkozó szervezését.
Az orosz csapatok az elmúlt hónapokban tovább haladtak Kelet-Ukrajnában, év elején elfoglalták a Kurahovei erőművet, majd Velika Novoszilkát és Toreck egy részét. Kritikus a helyzet Pokrovszk környékén, ahol az orosz csapatok áttörést értek el, és két keskeny, 15 kilométeres éket tudtak verni az ukrán védelem állásaiba.
Az aktív harci cselekmények mintegy ezer kilométeren keresztül húzódnak a Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban. Az elmúlt másfél év alatt Oroszország csaknem ötezer négyzetkilométert szerzett meg, ami napi átlagban mindössze hat négyzetkilométert jelent.
Az annektált területek
A Krím-félsziget 2014-es megszerzését követően a 2022-ben elkezdődött háború első évében Oroszország egyoldalúan bejelentette négy ukrán régió annexióját. Ez mintegy 90 ezer négyzetkilométerre terjedt ki, ami Ukrajna területének mintegy 15 százalékát jelenti, tehát egy nagyjából Portugália méretével megegyező területet.
A térképek tanúsága szerint azonban Moszkva az annexió bejelentésének időpontjában nem ellenőrizte a négy régió egészét. Luhanszknak mintegy 88 százalékát, Donyecknek pedig háromnegyedét birtokolja. Utóbbiban Ukrajna még mindig 6600 négyzetkilométernyi területet tart ellenőrzése alatt a Donbászban. Zaporizzsja és Herszon esetében pedig Donyeckhez hasonló a helyzet, ott is háromnegyedük van orosz kézen.
A Krím-félszigetet még 2014 februárjában foglalták el az orosz fegyveres erők, majd egy hónappal később már közölték, hogy a terület az Orosz Föderáció részévé vált. Az Egyesült Államok viszont a Krímet ukrán területként ismeri el, és nem fogadja el az annexiót.
Így folytatódhatnak a béketárgyalások
Donald Trump a pénteki alaszkai és a hétfői washingtoni találkozót követően felhívta Vlagyimir Putyint, hogy egy háromoldalú tárgyalásról egyeztessen, és erről tájékoztatta az európai vezetőket is. Tervei szerint jövő péntekig valósítaná meg a találkozót.
Hétfőn az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel és európai vezetőkkel beszélt az ukrajnai háború lezárásáról. Donald Trump szerint jelentős lépést ért el azzal, hogy még pénteken Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy Oroszország elfogadná Ukrajna biztonsági garanciáit. Ugyanakkor az orosz elnök területcserét javasolt Kijevvel, melybe elsősorban a Donbász átadása tartozott. Emellett hajlandó lenne befagyasztani a jelenlegi frontvonalat Ukrajna többi részén, és beleegyezett abba, hogy nem folytatódnának az orosz támadások.
Volodimir Zelenszkij azonban többször is hangsúlyozta, hogy Kijev nem cserél el semmilyen földterületet a tűzszünet érdekében, ugyanis az ukrán alkotmány ezt nem tesz lehetővé, arról népszavazást kellene kiírni. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin gyakorlatilag azt kérte, hogy az egész Donyecki régió Oroszországé legyen, annak ellenére, hogy annak egyharmadát még mindig az ukránok tartják ellenőrzésük alatt.
Zelenszkij hozzátette, hogy a biztonsági garanciákról legkésőbb tíz napon belül döntés születik. Viszont szakértők szerint ezeknek biztosítása nehéz lesz a folytatódó tárgyalások alatt. Donald Trump viszont azt mondta, hogy az Egyesült Államok a háború után biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának.
Egy háromoldalú találkozó jelentős áttörést hozhat, amennyiben az amerikai, az orosz és az ukrán elnök személyesen tárgyal egymással a háború kezdete óta. Donald Trump szerepe kiemelt fontosságú a két fél közötti közvetítésben, valamint az európai vezetők támogatása segítheti a konfliktus lezárását.
Több kihívás is nehezíti azonban a megegyezést, legfőképpen a területi engedmények kérdése. Az amerikai elnök javasolta, hogy Ukrajna adja fel a tervét a Krím-félsziget visszaszerzésére. Az ukrán ellenállás sem elhanyagolható, hiszen a lehetséges békekötés után nem akarnának területeket átadni Oroszországnak. Végül pedig az orosz fél szándéka is kétséges, ugyanis eddig nem merült fel, hogy részt vennének egy háromoldalú tárgyaláson.
Az élő térképen ugyanakkor látható, hogy mindkét fél törekszik stratégiai céljainak elérésére, az orosz haderő folytatja előrenyomulását Kelet-Ukrajnában. Azonban az általuk annektált terület kulcskérdést jelent a konfliktus lezárásában, melyek elvesztésébe az ukránok nem nyugodnának bele könnyedén. A Trump által kezdeményezett háromoldalú tárgyalás ugyanakkor reménykeltőnek tűnik, még úgyis, hogy kihívást jelent, hogy mindhárom félnek eltérő céljaik vannak.