Igazi fegyverlegendát vettek elő az oroszok: felbukkant az ikonikus Abakán

AN-94-es gépkarabélyokat használnak az orosz FSZB határőrei Dagesztánban – szúrta ki az ukrán Militarnij.

Az AN-94 „Abakán” az orosz fegyveripar egy ikonikus alakja: az 1990-es években a Kalasnyikov-gépkarabély leváltására tervezték.

Egy kifejezetten különleges és modern fegyvernek ígérkezett, tömeggyártására azonban soha nem került sor, fejlesztése vakvágánynak bizonyult.

Az Abakán különlegessége két tényezőből adódik: az egyik az, hogy a modernebb Kalasnyikovokból átvett 5,45×39 mm-es lőszert befogadó szekrénytár nem függőlegesen, hanem néhány fokban eldöntve jobbra áll ki a fegyverből, a másik a gépkarabély működési elve: az AN-94-es az ilyen fegyvereknél szokatlan csőhátrasiklásos elven működik. A leginkább tüzérségi lövegeknél alkalmazott rendszer lényege abban áll, hogy az elsütés után a cső egy rövid ideig a zárral együtt mozog hátrafelé, így csökkentve a visszarúgást.

Az orosz mérnökök ezt a rendszert megtoldották egy egészen különleges megoldással is. Számos modern gépkarabélyra és géppisztolyra jellemző az, hogy képes az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával hármas (az Abakán esetében kettes) sorozatot lőni, a miértek azonban nagyban különböznek: a hármas sorozat legnagyobb erénye abban rejlik, hogy a funkció beépítésének hála a katonákat nem kell megtanítani arra, hogyan lőjenek rövid sorozatokat a fegyverrel, csak meghúzzák az elsütőbillentyűt, a többit a fegyver már elintézi.

Ezzel szemben az AN-94-es speciális kialakításának hála a „kétlövéses” tüzelési módban olyan gyorsan lövi ki egymás után a két lövedéket, hogy a katona csak egy visszarúgást észlel, ez pedig megnöveli a találati pontosságot.

Az Abakán végül egyáltalán nem tudta leváltani a Kalasnyikovokat, meglehetősen prózai okból: míg az AK-74-es mind gyártását, mind használatát tekintve egy meglehetősen egyszerű fegyver, strapabíró és rettentő olcsó, addig az AN-94-esek éppen az ellenkező tulajdonságokkal rendelkeznek: drágák, bonyolultak és megfelelő karbantartás nélkül kevésbé megbízhatóak.

A fegyvereket végül csak az FSZB és az orosz különleges alakulatok vásárolták meg alacsony számban, kényessége miatt pedig érthető, hogy az orosz kommandósok nem szívesen viszik a kíméletesnek semmiképpen sem nevezhető ukrajnai terepre.

Részvény: