December 13-án az UKRINFORM ukrán hírügynökség támogatásával nyilvános beszélgetésre került sor „Ukrajna mint Közép-Európa része: mit gondolnak erről az ukránok”. A rendezvényt a Közép-Európai Stratégiai Intézet és az Ilko Kucheriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány szervezte. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézettel közösen 2021. október 22. és november 12. között végeztek kutatást SATI módszerrel. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy az ukránok többsége úgy gondolja, hogy Magyarország nagyon ellenséges velük szemben, és azt is, hogy Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna uniós csatlakozási kezdeményezését.

A nyilvános beszélgetésen részt vett Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

            Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország miként viszonyul Ukrajnához, az ukránok Magyarországot tartották a legsemlegesebb államnak Ukrajnával szemben (39%), Magyarországot pedig a válaszadók 13%-a tartja inkább ellenségesnek.

            A Szociológiai Intézet képviselői azt is megjegyezték, hogy a tanulmányból kiderült, hogy az idősebb generáció negatívabban viszonyul Magyarországhoz, mint a fiatalok (18-27 évesek). Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalok aktívabban készek utazni és Európából érkező vendégeket fogadni.

            Az ukránok úgy ítélték meg, hogy Magyarország támogatja a legkevésbé Ukrajna európai kezdeményezéseit (28,3%), míg Lengyelország (58,8%) és Litvánia (56,3%) – éppen ellenkezőleg, a legtöbb támogatja Ukrajnát EU-csatlakozásákor.

            A kutatások szerint különbségek vannak abban, hogy az emberek hogyan viszonyulnak az államok politikájához és magukhoz az állampolgárokhoz. Ők lojálisabbak magukhoz az állampolgárokhoz. Az ukránok 58,6%-a hajlandó fogadni Magyarország képviselőit, 53,6%-a pedig Románia képviselőit. Ez fontos alapja az országok közötti kapcsolatok fejlesztésének.

            Arra a kérdésre, hogy melyik európai országba távozna állandó vagy ideiglenes munkára, az ukránok Németországot preferálták – 47,8%. Magyarország pedig az utolsó helyek egyikét szerezte meg – 13,4%. Csak Románia áll rosszabbul – 7,8% és Moldova – 6,7%.

            A beszélgetés során szóba került egy (főleg Kárpátalja számára) aktuális kérdés a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az ukrán lakosság 48%-a ellenezte, 23,8%-a támogatta a kettős állampolgárság valamennyi országra vonatkozó bevezetését, és 6,6%-a támogatta ezt a kérdést, de Oroszországgal nem.

            A Szociológiai Intézet kutatása szerint a fiatalok és a nagy városok lakói szorgalmazzák a kettős állampolgárságot, ezért az intézet úgy véli, hogy a hatóságoknak meg kell magyarázniuk a kettős állampolgárság ukrajnai bevezetésével járó kockázatokat és előnyöket. Érdekes tény, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy a kettős állampolgárság negatívan befolyásolhatja függetlenségét.

            Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak az ukránok Magyarország jelenlegi politikájáról a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatban – iskolák, pedagógusok finanszírozása, vállalkozók támogatása stb – az ukránok 41,4 százaléka aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország így akarja megragadni Kárpátalját. Ezért az ukránok többsége nagyon negatívan viszonyul a Magyarország által nyújtott segítséghez.

            A tanulmány azt mutatja, hogy a kárpátaljaiak lojálisabbak Magyarország politikájához, nem úgy, mint Ukrajna más régióiban.

            Az Intézet magyarázatot ad arra, hogy az ukránok általában miért félnek megbízni Magyarországon. 2014-ben Oroszország különféle ígéreteket és kedvezményeket is adott Ukrajnának (hűséges gázárak voltak), ennek hatására az Orosz Föderáció bevette a Krímet. Az ukránok mindezek után már félnek megbízni valakiben (hogy ne veszítsék el például a kárpátaljai régiót).

            Ukrajna Magyarországhoz való viszonyát is jó irányba befolyásolta a koronavírus (az ukránoknak nincs szükségük védőoltásra Magyarországra való belépéskor), különösen 2021-ben.

            Pavel Klimkin, Ukrajna külügyminisztere (2014 – 2019) beszédében megjegyezte, hogy Ukrajna minden régiója máshogyan viszonyul Magyarországhoz, Kárpátalja jó, Ternopil és Volyn viszont negatív.

            Az ukrán exminiszter megjegyezte: az ukránok jobban látják magukat a magyarokat mint a magyar politikát.

Fürge Hír