Február 14-én Budapesten a Magyar Nemzetpolitikai Kutatóintézet ad otthont a “Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” című tudományos kiadvány bemutatójának, amelyet magyar elemzők készítettek.
Ezt a tanulmányt valószínűleg az Ukrajnára nehezedő politikai nyomásgyakorlás eszközeként fogják használni, mivel a hivatalos Budapest szisztematikusan népszerűsíti a kárpátaljai magyar közösség állítólagos “elnyomásának” narratíváját. A dolgok valós állása azonban ennek az ellenkezőjét jelzi: Ukrajna nemcsak a magyar kisebbség jogait tiszteletben tartja, hanem minden szükséges feltételt megteremt a fejlődésükhöz. Ezért fontos kiemelni azokat a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy az ukrajnai magyaroknak szélesebb lehetőségeik vannak, mint az ukránoknak Magyarországon. Orbán manipulatív retorikája pedig a politikai stratégiája része.
Ukrajna egy olyan állam, amely következetesen ragaszkodik a nemzeti kisebbségek, így a történelmileg Kárpátalján élő magyar közösség jogvédelmének alapelveihez. A magyar kormány számos politikai manipulációja ellenére Ukrajna továbbra is biztosítja a magyarok számára a kulturális identitásuk megőrzéséhez, az anyanyelvi oktatás fejlesztéséhez és a társadalmi-politikai életben való részvételhez szükséges feltételeket. Az ukrajnai magyarság “elnyomásáról” szóló budapesti nyilatkozatok hátterében érdemes részletesen megvizsgálni azokat a tényeket, amelyek cáfolják ezeket a vádakat.
Ukrajnában a legfrissebb adatok szerint mintegy 156 600 magyar él, ami az ország összlakosságának 0,32 százaléka. A magyar kisebbség zöme (kb. 95 000 fő) a Kárpátalján él, ahol a régió lakosságának 7,3%-át teszik ki. A magyar közösség támogatásának fontos szempontja az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása. Kárpátalján 63 teljes egészében magyar nyelvű iskola, 29 két tanítási nyelvű (ukrán-magyar) oktatási intézmény, valamint 1 intézmény magyar és román nyelvű oktatással működik. Összehasonlításképpen Magyarországon nincs ukrán tanítási nyelvű állami iskola, az ukrán oktatás csak szombati és vasárnapi iskolai formában lehetséges a kulturális társaságoknál.
A magyar kisebbség a középfokú oktatás mellett anyanyelvi felsőoktatásban is részesülhet. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Intézet egyike azon kiemelt oktatási intézményeknek, amelyek különböző területeken nyújtanak magyar nyelvű szakemberek képzését. Az állam finanszírozza a magyarok oktatási programjait, és az Országos Többtantárgyi Teszt keretében magyar nyelvből is vizsgázhatnak. A megreformált jogszabályok értelmében a magyar iskolákban megmaradt az a lehetőség, hogy a legtöbb tantárgyat anyanyelvükön oktatják, az ukrán nyelvet pedig fokozatosan tanítják, hogy ne sértsék a nemzeti kisebbségek jogait.
Az ukrajnai magyarság kulturális autonómiája is magas szintű. A kárpátaljai magyar közösség fejlett kulturális központhálózattal rendelkezik, amelyet mind az ukrán költségvetésből, mind a magyar kormányprogramokból finanszíroznak. A magyar kisebbség kulturális életével foglalkozó főbb szervezetek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Társaság (KMKT) és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége (UMDSz). Foglalkoznak a magyar nyelv és hagyományok népszerűsítésével, kulturális rendezvények, fesztiválok, ismeretterjesztő programok szervezésével. Emellett magyar színházak, könyvtárak, múzeumok működnek a régióban, ami hozzájárul az ukrajnai magyarság kulturális örökségének megőrzéséhez.
A magyar retorika egyik kulcskérdése az ukrajnai magyarság állítólagos nem megfelelő politikai képviselete. A magyar közösség azonban aktívan képviselteti magát a helyi hatóságoknál, különösen a kárpátaljai régióban. A magyarok részt vesznek a választásokon, bekerülnek a helyi tanácsokba, és lehetőségük van befolyásolni a térség politikai döntéseit. Ehhez képest a magyarországi ukrán kisebbség nem rendelkezik hasonló szintű politikai képviselettel, és nem rendelkezik garantált mandátummal a parlamentben.
Jelentős az ukrajnai magyar közösség anyagi támogatása. Az állam a magyar oktatásra, kultúrára és önkormányzatok támogatására fordít pénzt. Emellett a magyar kormány aktívan finanszírozza a kárpátaljai magyarságnak szóló programokat, többek között oktatási támogatásokat, iskolaépítést és helyi vállalkozások támogatását. Ukrajna nem ellenzi az ilyen jellegű pénzügyi támogatást, annak ellenére, hogy Budapestnek a térség belügyeire gyakorolt befolyásával összefüggő bizonyos politikai kockázatok állnak fenn.
Érdemes hangsúlyozni, hogy Ukrajna jelentős lépéseket tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos jogszabályok javítása érdekében. 2023-ban új, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt fogadták el, amely megfelel a Velencei Bizottság európai szabványainak és ajánlásainak. A törvény biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait anyanyelvük oktatásában, kultúrájában és közéletében való használatához, valamint garanciákat ad a diszkrimináció elleni védelemre.
A magyar hatóságok állításai az ukrajnai magyarok “elnyomásáról” valótlanok, és egy szélesebb körű politikai kampány részét képezik. A hivatalos Budapest ugyanakkor nem támaszt hasonló követeléseket más uniós országokkal szemben, ahol magyar közösségek élnek, így Szlovákiával vagy Romániával szemben. Ez azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság kérdését nem annyira jogaik védelmére, mint inkább Ukrajnára és európai integrációjára gyakorolt politikai nyomásgyakorlásra használják fel.
Más fontos szempont, amely cáfolja Magyarország narratíváit az ukrajnai magyar közösség állítólagos “elnyomásáról”, a magyarok részvétele az orosz agresszió elleni háborúban. A teljes körű invázió kezdete óta a magyar kisebbség számos képviselője szállt Ukrajna védelmére, csatlakozva a fegyveres erőkhöz, a nemzetőrséghez és a területvédelemhez. Ukrán katonai források szerint Ukrajna elesett hősei között vannak a kárpátaljai magyar közösség képviselői is, ami az ukrán állam iránti elkötelezettségükről és függetlenségének megvédésére való készségről tanúskodik. Sőt, a fronton harcoló magyarok többször hangoztatták, hogy nemcsak Ukrajnát, hanem saját közösségeiket, otthonaikat, rokonaikat és közös jövőjüket is megvédik egy független országban. Ez hangsúlyozza, hogy a magyar kisebbség nem elszigetelt vagy diszkriminált, hanem az ukrán társadalomba integrált, értékeit osztó és a közös szabadságért küzdő része.
Így az ukrajnai magyar kisebbségnek minden feltétele megvan ahhoz, hogy megőrizze nyelvét, kultúráját, identitását. Az ukrán állam hozzáférést biztosít számukra az oktatáshoz, a kulturális fejlődéshez, a politikai képviselethez és az anyagi támogatáshoz. Valójában az ukrajnai magyarok szélesebb jogokat élveznek, mint a magyarországi ukránok. Magyarországnak a mesterséges konfliktusok létrehozása helyett kölcsönös partnerségre kell törekednie Ukrajnával, elismerve a nemzeti kisebbségek védelmében elért előrehaladást.