2024. augusztus 26-án Oroszország az egyik legnagyobb rakétatámadást indította Ukrajna területére teljes körű inváziója kezdete óta. Ez a tett ismét megmutatta a Putyin rezsimjének valódi arcát, valamint a nemzetközi jog és az emberi életek teljes figyelmen kívül hagyását. A támadás mértéke megdöbbentő volt a brutalitásával és közömbösségével, ami megmutatta, hogy a Kremlnek nem áll szándékában változtatni agresszív stratégiáján.
Az ukrán hatóságok szerint Oroszország mintegy 100 különböző típusú cirkálórakétát és körülbelül ugyanennyi Shahed kamikaze drónt lőtt ki. A csapást több irányból indították – a Fekete-tenger felől, Oroszország területéről és a megszállt Krímről. A támadásban stratégiai bombázók, hadihajók és még Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerek is érintettek. Az alkalmazott támadási eszközök sokfélesége az orosz hadsereg gondosan megtervezett és összehangolt fellépését jelzi, ami még ijesztőbbé teszi ezt az agressziót.
Ez a hatalmas csapás elsősorban Ukrajna kritikus civil infrastruktúráját célozta. 15 régióban rongálódtak meg az energetikai létesítmények, ami országszerte vészhelyzeti áramkimaradásokhoz vezetett. Sok város, köztük a főváros lakosai áram és víz nélkül maradtak. A lakóépületek megsérültek, és voltak halottak és sebesültek is. Ami különösen cinikus, hogy a támadás a civil célpontok ellen irányult, amelyeknek nincs katonai jelentőségük. Ez pedig a nemzetközi humanitárius jog közvetlen megsértését jelenti.
Oroszország ilyen lépései súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot és a genfi egyezményeket. A civil objektumok elleni támadások és a civil lakosság elleni válogatás nélküli fegyverek használata háborús bűnnek minősül. A nemzetközi közösségnek megfelelő értékelést kell adnia erről, és fokoznia kell az agresszor országgal szembeni szankciókat. Erősíteni kell továbbá az orosz katonai-politikai vezetés felelősségre vonását az elkövetett bűncselekményekért.
Ez a támadás ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Ukrajnát modern légi- és rakétavédelmi rendszerekkel el kell látni. Bár az ukrán hadseregnek jelentős számú ellenséges rakétát és drónt sikerült elfognia, néhányan mégis elérték a kitűzött célokat. Ez rávilágít arra, hogy fel kell gyorsítani a további légvédelmi rendszerek szállítását a nemzetközi partnerektől, hogy jobban megvédjék a civileket az orosz támadásoktól. Ez az igény különösen fontos az orosz agresszió gyakorisága és mértéke miatt.
Ezenkívül Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megsemmisítse az agresszor kilövőgépeit és egyéb katonai létesítményeit a területén. Mint Dmitrij Kuleba külügyminiszter megjegyezte, a partnereknek el kell ismerniük Ukrajna jogát arra, hogy legitim katonai célpontokat csapjon le Oroszországban. Ez segít jelentősen csökkenteni a rakétaveszélyt és megmenteni a civilek életét. Emellett egy ilyen lépésnek stratégiai jelentősége is lehet, ami arra kényszeríti az orosz vezetést, hogy a megtorló csapások fenyegetése mellett gondolja át politikáját.
Ukrajna már készül arra, hogy aszimmetrikus választ adjon erre az agressziós tettre. Rusztem Umerov védelmi miniszter szerint az ukrán védelmi ipar új típusú nagy hatótávolságú fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Az ilyen fegyverek fontos elemei lesznek a további támadások elrettentésének, és erősítik az ország védelmi képességeit, hosszú távon csökkentve a külső készletektől való függőséget.
A hatalmas támadás azt is megerősítette, hogy Oroszország továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a biztonságra nemcsak Európában, hanem az egész világon. Ezért a nemzetközi közösségnek meg kell erősítenie Ukrajna támogatását, és minden szükséges eszközt biztosítania kell szuverenitásának védelméhez és helyreállításához. Csak Ukrajna győzelme az orosz agresszor felett garantálhatja a hosszú távú stabilitást és biztonságot a kontinensen.