Hatalmas kémháború tört ki Kína és Európa között, ebből Magyarország sem maradhat ki

Kína újabb embereket vett őrizetbe, akiket azzal vádolnak, hogy az Egyesült Királyság titkosszolgálatának dolgoztak. Mindeközben a kínai kémhálózatot is érzékeny veszteségek érték az elmúlt hetekben. A letartóztatások ismét felerősíthetik a Magyarországon szolgálatot teljesítő kínai rendőrökkel kapcsolatos félelmeket.

Kína azzal vádolta meg az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatát, az MI6-et, hogy kínai állami alkalmazottakat toborzott kémnek. 

BBC idézi a kínai Állambiztonsági Minisztérium (MSS) hivatalos WeChat-csatornáján közzétett bejegyzést, amelyben arról írnak, hogy az MI6 munkatársai Kína ellen fordítottak egy Wang nevű kínai férfit és feleségét, akit Zhou-ként neveztek meg. 

A bejegyzés szerint mindketten egy kínai állami ügynökség „alapvetően bizalmas” osztályain dolgoztak. 

A minisztérium szerint az MI6 akkor szervezte be a férfit, amikor 2015-ben az Egyesült Királyságba utazott egy kínai-brit csereprogram keretében. A brit ügynökök ekkor azzal az álcával, hogy öregdiákok, vacsorákra és túrákra hívták, hogy jobban megismerjék az érdekeit és a gyengeségeit.

A kínai hatóságok szerint az MI6 munkatársai a férfi „erős pénzvágyát” használták ki, így vették rá arra, hogy fizetett tanácsadói szolgáltatásokat nyújtson. Bizonyos idő elteltével pedig már arra kérték fel, hogy szolgálja ki a brit kormányt jobb díjazásért és biztonsági ajánlatokért cserébe. A férfin keresztül ezt követően szervezték be a feleséget is.

Wang kezdetben tétovázott, de nem tudott ellenállni az ügynökök ismételt meggyőzésének, csábításának, sőt a kényszernek, és végül beleegyezett

– áll a minisztérium közleményében.

A korábban alacsony profiljáról ismert MSS augusztusban indult hivatalos csatornáján gyakran tesz közzé ehhez hasonló információkat, januárban például óva intette állampolgárait azoktól az „egzotikus szépségektől”, akik külföldi kémügynökségek kezébe akarják csábítani őket. A külföldi kémek elleni harc különösen a tavaly júliusban hatályba lépett kémelhárítási törvény elfogadása után lángolt fel.

Idén januárban a kínai állambiztonság már őrizetbe vett egy külföldi állampolgárt, aki egy tengerentúli tanácsadó cég vezetője volt, szintén azzal a váddal, hogy az Egyesült Királyság nevében kémkedett. A kínai hatóságok szerint a Huang néven azonosított személy 2015-ben kezdett együttműködni az MI6-tal hírszerzési ügyekben, a brit ügynökség arra utasította, hogy többször utazzon Kínába információgyűjtés céljából és azonosítsa a lehetséges célpontokat. Az MI6 kiképzést, valamint professzionális kémfelszerelést is biztosított a férfinak a hírszerzési és kommunikációs adatok cseréjéhez.

Végső soron arra törekszik, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat, mint legfőbb hatalmat

– mondta Kínáról a BBC-nek adott interjújában Sir Richard Moore, az MI6 vezetője, aki szerint a jelenlegi helyzetben az a feladatuk, hogy biztosítsák a lehetséges kockázatokon való eligazodáshoz szükséges információkat.

Egy hónapja az Egyesült Királyság is vád alá helyezett két férfit amiatt, mert Kínának kémkedtek. A brit hatóságok szerint cikkeket, feljegyzéseket, dokumentumokat vagy információkat adtak át egy külföldi államnak. Kína „rosszindulatú rágalmazásnak” nevezte a vádakat.

Május közepén pedig három emberrel szemben emeltek vádat a britek a hongkongi titkosszolgálatnak való kémkedés miatt. A három férfi a vádak szerint 2023. december 20. és 2024. május 2. között beleegyezett abba, hogy olyan információgyűjtést, megfigyelést és megtévesztési cselekményeket hajtsanak végre, amelyek valószínűleg anyagi segítséget nyújtottak egy külföldi hírszerző szolgálatnak.

A közelmúltban mindezek mellett Belgiumban és Németországban is kínai kémek letartóztatásáról adtak hírt.

Keleti fenyegetés

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár az Economx kérdésére elmondta, hogy Kína kifejezetten érdeklődik aziránt, hogy milyen technológiai lehetőségeket lehet megszerezni Európából, illetve a tengerentúlról, és ennek érdekében mindenféle tevékenységet képes elvégezni. Különösen a szankciók bevezetése óta figyelnek oda jobban arra, hogy akár kerülőutakon is hozzáférjenek ezekhez. Meglátása szerint ez a megnövekedett aktivitás a jövőben is folytatódni fog. 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan országok, amelyek a kínai kapcsolatok miatt nem lépnek fel aktívan az ellen a tevékenység ellen, amit Kína folytat, ebben teljesen egyetért a britekkel, akik korábban már megfogalmaztak hasonló állításokat.

A britek kapcsán kiemelte, hogy ők időnként érvényesítik azt a gyakorlatot, hogy több kínai vagy éppen orosz diplomatával közlik, hogy 48 órán belül hagyják el az országot, mert olyan tevékenységet folytatnak, amit nem tudnak tolerálni. 

kitiltás mellett egy másik lehetőség az őrizetbe vétel, amit akkor lehet végrehajtani, ha az illető nem rendelkezik diplomáciai védettséggel, emellett pedig nagyon komoly figyelmet kell fordítani a védelemre, hogy a kínaiak ne juthassanak olyan információk birtokába, amelyek érzékenyek.

Példaként hozta fel Magyarországot, amelynél Oroszország esetében történt egy-két olyan incidens, amely hagy kívánnivalót maga után. Ez pedig a továbbiakban Kína esetében is lehet probléma, mivel a szakértő szerint egy az egyben ugyanazokat a módszerek alkalmazzák ők is, mint az oroszok. Külön kiemelte még ezen két ország esetében az agresszivitást, tehát hogy elég keményen lépnek föl annak érdekében, hogy megszerezzék azt, amire éppen szükségük van.

Kínai rendőrök Magyarországon

A kínai megfigyeléstől és kémkedéstől való félelem nem új keletű jelenség Európában. A Safeguard Defenders emberi jogi szervezet 2022-ben fedte fel, hogy Kína illegális rendőrörsök nemzetközi hálózatát működteti azzal a céllal, hogy világszerte a kínai állampolgárok után kémkedjen, ellenőrizze őket, adott esetben pedig visszavigye őket Kínába. 

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos ennek kapcsán úgy fogalmazott az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, hogy az Európai Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a kínai rendőrőrsök működésén keresztül Peking kiterjeszti tevékenységét a tagállamok területére. 

A biztos kijelentette, hogyaz EU komoly lépéseket fog tenni azokkal szemben, akik az EU-n kívülről befolyást akarnak gyakorolni, a demokráciát alá akarják ásni, vagy meg akarják félemlíteni a szuverén országokban élő állampolgáraikat. 

Magyarországon is nagy port kavart az a február közepén megkötött kétoldalú megállapodás, amelynek keretében a kínai rendőrség tagjai is járőrözhetnek Magyarországon. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Sas Zoltán parlamenti kérdésére azt közölte, hogy két együttműködési megállapodást írtak alá: az egyik a rendészeti együttműködés megerősítéséről, a másik pedig a közös járőrszolgálat ellátásáról szól. Az előbbi együttműködés főbb célterületeként a közrendet és a közbiztonságot, a szervezett bűnözés megelőzését, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a kábítószerek elleni küzdelmet jelölték meg.

A közös járőrszolgálat ellátásáról szóló megállapodás célja pedig a két ország idegenforgalmi területei biztonságának javítása a turisztikai főszezonban, csúcsidőszakokban és általában a nagyobb tömegeket vonzó események alkalmával.

Rétvári Bence azt azonban kiemelte, hogy a kínai rendőröknek Magyarországon intézkedési, rendőrségi jogkörei nem lesznek, továbbá önállóan nem járőröznek majd, csak magyar rendőrrel járőrpárban. A kínai rendőrök a nyelvi nehézségek leküzdésében is segítséget nyújtanak.

Hszi Csin-ping budapesti látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök a Telex kérdésére arról beszélt a témában, hogy ez egy közrendvédelmi kérdés, aminek semmi köze a nemzetbiztonsághoz. Arról van szó, hogy el fogják árasztani a következő időszakban a legnépszerűbb magyarországi turisztikai célpontokat a kínaiak, ezért van szükség a kínai rendőrökre, akik beszélik a nyelvet. A kormányfő szerint ez a gyakorlat ismert más országok esetében is, ez nem csak Magyarországon van így.

Végre megszólalt a rendőrség a kínai rendőrök ügyében

Az viszont továbbra is titok, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása mennyibe került. A Belügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott.

Forrás:https://www.economx.hu/kulfold/kina-kemkedes-egyesult-kiralysag-rendorok.790703.html

Részvény: