Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 132 milliárd forintnyi forrással segítené elő az ágazat alapvető megújulását, melyből 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást az uniós helyreállítási forrásokból igényelne, és ehhez 28,2 milliárd forintot adna hozzá az állam a saját forrásaiból – olvasható ki a december közepén kiírt pályázati tervezetből, melynek társadalmi véleményezése a napokban járt le. A pályázat szakmai tartalma alapján úgy tűnik, a kormány négy koronavírus-járványhullám után és az ötödik kezdetén ismerte fel: meg kell erősíteni a hazai járványügyi rendszert. A kormány emellett ennek a projektnek a keretében fejlesztené az OGYÉI laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de jutna forrás telemedicina célokra is. Így például egy központi egészségügyi applikációt terveznek, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam. Nagy tervek, komoly vállalások vannak a dokumentumban, de a későbbi megvalósításon áll vagy bukik minden.
132 milliárd forintból
December közepén jelent meg az a pályázati felhívás (RRF-8.3.1-21) társadalmi egyeztetésre, mely jelentős összeggel fejlesztené uniós forrásból a magyar egészségügyet. A dokumentum leszögezi, hogy a felhívás keretében az egészségügy digitális átállásának érdekében végzett egészségügyi informatikai fejlesztés támogatható. Önállóan az összesen 132 milliárd forintos forrásra
- a Nemzeti Népegészségügyi Központ,
- az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet,
- az Országos Kórházi Főigazgatóság,
- az Országos Mentőszolgálat, valamint
- az Országos Onkológiai Intézet pályázhat.
Rajtuk kívül konzorciumi partnerként vehet részt a projektben a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A kiírás szerint a projekt végrehajtására legfeljebb 38 hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb 2024. december 31-ig be kell fejezni azt.
Mit fejlesztene és hogyan a kormány?
A felhívásból az is kiderül, hogy 7 pillérre épülő szakmai tevékenységekre lehet forrást nyerni a pályázat keretében.
1. Központi intézmények fejlesztése.
Ezen belül hét altevékenységet nevez meg a kiírás. Elsőként a saját egészségügyi szolgáltató képességek megerősítését és továbbfejlesztését. Ez az NNK feladataihoz kapcsolódna, és az alapellátás fejlesztését, a a prevenciót erősítését, valamint az emberek egészségi állapotának nyilvántartását tartalmazza. Ennek keretében fejlesztené tovább a kormány a komplex diagnosztikai, járványügyi laboratóriumi rendszert, valamint a hazai mikrobiológiai diagnosztikát, de kialakítana kutatásokat támogató laboratóriumot is. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány négy koronavírus-járványhullám után és az ötödik kezdetén belátta, a járványügyi diagnosztika rendszerét fejleszteni kell.
De ugyanígy ezzel a felismeréssel függhet össze az a vállalás is, miszerint a járványügyi hatósági feladatellátást szeretné megerősíteni. Ennek keretében a járványügyek megelőzése, a fertőző betegségek trendjeinek nyomon követése (surveillance tevékenység), illetve a járványok kivizsgálását támogató informatikai rendszerek fejlesztése lenne a fókuszban. Emellett az első szakmai programpont keretében készül a kormány az OGYÉI laborok képességének és kapacitásának fejlesztésére is (a modernizálás célja a biológiai gyógyszerek mérése és tápanyag adatbázis kiépítése).
Az EESZT adatköreinek bővítését és az adatok minőségének javítását is tervezi a pályázat kiírója, de helyet kapott egy Vészhelyzeti Mobilitás és Magas Rendelkezésre állási Projektnek nevezett elem is. Ennek keretében az OGYÉI informatikai infrastruktúrájának működőképességét és rendelkezésre állását javítanák vészhelyzetek esetére, valamint a gyógyszerellátás biztonságát biztosítanák vészhelyzetek esetére.
Egyúttal létrehoznák a program keretében a Nemzeti Online Élelmiszer-összetételi online adatbankot, és jutna pénz a mentőszolgálat fejlesztésére is. Ez utóbbi kapcsán megjegyzi a dokumentum, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaznának az esetszámok várható területi és időbeli eloszlására, típusának előrejelzésére, a mentési kapacitástervezésre.
2. Telemedicina
A telemedicina fejlesztése három pillérre épülne a kormány terveiben:
- Központi távdiagnosztikai központ létrehozása. Ennek keretében már mesterséges intelligencia megoldásokat alkalmaznának a távleletezési, diagnosztikai területeken.
- Központi Telemedicina, távügyeleti és távgondozási központ létrehozása. Telemedicina, távügyelet. Távoli ellátást biztosító eszközrendszer és kapcsolódó informatikai szolgáltatások kialakításaországosan 300 ellátási helyszín bekapcsolásával, az ország bármely részéből elérhető 24 órás ügyeleti rendszer hátterének biztosítása.
- Távgondozás. Távügyeleti és távgondozási központ a virtuális egészségtechnológiai megoldásokon keresztül az orvos-beteg találkozók számának csökkentésére, valamint a krónikus betegek egyensúlyi állapotának fenntartására. „Az ország bármely részéből elérhető 24 órás ügyeleti rendszer (NETOK) továbbfejlesztése. Távfelügyeleti szolgáltatások, viselhető eszközök folyamatos monitorozása” – sorolja a kiírás.
3. eHealth tudatos társadalom fejlesztése
Ez részben lakossági eHealth funkciókra fókuszálna. Így például célja az egészségnaplók (vércukor- és vérnyomásnapló, testtömeg-napló, táplálkozásnapló, mozgásnapló), telemedicina és további medikai eszközök integrálása. Lenne betegséglexikon, szolgáltatáskereső és időpontfoglaló ellátásokra, pandémia modul, egészségtervező modulok, szűrési, népegészségügyi és egyéb gondozási programok keretrendszere, betegbiztonságot, lakossági elégedettséget javító hozzáadott értékű, kényelmi szolgáltatások, prediktív és preszkriptív modellezésen alapuló, egészségtanácsadási eszközök, automatizmusokra épülő e-mail, sms, push üzenetek, chatbotok és beszédfelismerő mesterséges intelligencia alkalmazása.
Elengedhetetlen eleme ennek az egészségügyi mobilapplikáció, amit mind a lakosság, mind pedig a szakmai oldal tud használni.
Ágazati adatkapcsolatok fejlesztése, adminisztratív terhek csökkentése.
Itt egészen pontosan három feladatcsoportot azonosít a dokumentum:
- Az orvosi adminisztratív terhek csökkentése, EESZT Funkcionális bővítés
- EESZT dokumentumtárolási képesség fejlesztése
- Adatkapcsolatok az egészségügyben
5. Egészségügyi adatvagyon fejlesztése és kiaknázása
Szakmai regiszterek adatgyűjtésének támogatása, egységes technológiai és módszertani háttér biztosítása a regisztergazdák. Továbbá: genomikai adatbázisokon alapuló elemzési és ellátás-támogatási szolgáltatások fejlesztése, és egészségügyi kutatási célú adatelemző központ létrehozása.
6. Ellátási folyamatok digitalizálása
Ennek keretében az egészségügyi ellátás során keletkező dokumentációt digitalizálnák hatékonyan, de ami még ennél is sokat mondóbb, hogy létrehozna az állam egy központi betegirányítási szolgáltatást.
7. Országos Onkológiai Hálózat és Onkopatológiai Rendszer fejlesztése
A fejlesztési dokumentum arra is kitér, hogy a jövőbeli információtechnológiai egészségügyi fejlesztések érdekeltségi körei a lakosság, az ellátórendszer, az ágazatirányítás, valamint az egészségiparban tevékenykedő vállalkozások.
A fenti szakmai tartalom alapján egyelőre azt lehet mondani, hogy ezekkel a fejlesztésekkel megvalósulhatnak alapvető, a 21. századi betegigényeket a megfelelő formátumban kiszolgáló állami megoldások, mint például a felkészültebb járványügy, vagy a telemedicina eszközök, de akár régi adósságát is törlesztheti az állam az állami egészségügyben bolyongó emberek felé, ha egy jól felépített, mobilon is használható betegirányító rendszer áll fel a pályázat kivitelezése során.