Hivatalosan az úgynevezett részleges mozgósítás szeptember 21-től 2022 október végéig tartott Oroszország területén. A valóságban azonban a mozgósítási intézkedések az agresszor ország területén nem álltak le.
Március közepén az Orosz Föderáció több tucat régiója kezdett beszámolni a katonai sorozási értesítők terjesztéséről. A folyamat legalább 35 régióban megkezdődött.
Oroszország 2023-ban 400 000 szerződéses katonát kíván bevonni az ukrajnai háborúba – írja forrásokra hivatkozva a Bloomberg ügynökség március 24-én, pénteken. Az ügynökség beszélgetőpartnerei szerint a Kreml abban reménykedik, hogy elkerülheti az újabb kényszermozgósítást. A 2024-es elnökválasztásra való felkészülés hátterében az elnöki adminisztráció nem akarja újra elindítani a mozgósítást, mert az „aláássa a lakosság bizalmát”.
A szerződéses katonák toborzására irányuló kampány már elkezdődött, a regionális tisztviselők kvótákat kaptak, és elkezdték küldeni az értesítőket a potenciális önkénteseknek. Mindenekelőtt szerződéses szolgáltatást kínálnak a vidéki lakosoknak és a múltbeli háborúk veteránjainak. Ugyanakkor több forrás nyilvánosan elismeri, hogy a 400 000 szerződéses katonára vonatkozó cél elérhetetlen. A mozgósítás során az orosz hatóságok mintegy 300 ezer embert hívtak hadba.
Elkészült az Orosz Föderáció mobilizációs tartaléka – körülbelül 1 millió 500 ezer ember. Az általános mobilizációs tartalék körülbelül 10 millió, ezért a 400 000-es szám többé-kevésbé reálisnak tűnik. De már orosz részről is érkeznek olyan nyilatkozatok, hogy a logisztikai ellátási problémák miatt legfeljebb 150 ezer embert fognak besorozni.
Az oroszországi „részleges” mozgósítás első hulláma során 320 000 katonát mozgósítottak. Ugyanakkor hiába tudták mozgósítani ezeket az embereket, nem lehetett őket fegyverrel, egyéni eszközökkel ellátni.
Az orosz katonai vezetők fel tudták készíteni ezt a 320 ezret? A válasz több mint kézenfekvő, amikor megjelent egy videó Avdejevka környékéről, ahol az orosz katonák panaszkodnak, hogy egy egész századnak nem adtak ki sappor lapátokat, amelyek a háborúban néha nagyobb súllyal bírnak, mint a géppuskák. És itt kiderült, hogy a részlegesen mozgósítottaknak kiadott kézi lőfegyverek 30%-a műszakilag hibás állapotban van.
Tulajdonképpen „húsmozgósításról” beszélünk: az egyszerhasználatú katonákról, akiket a frontra dobnak, és a lövészárokban való tartózkodásuk maximum 2-3 napig tart.
Mindeközben az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának „csúcsának” hivatalos képviselői úgy vélik, hogy minden a tervek szerint halad. Putyin rendelete kimondta, hogy a katonai komisszároknak Oroszország-szerte a hadseregbe való tavaszi bevonulás részeként legalább 147 000 oroszt kell „toborozniuk”.
Állítólag nincs második mozgósítási hullám az Orosz Fegyveres Erők vezérkarának terveiben – írják a RIA Novosztyi Kreml propagandistái az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának kommentárjára hivatkozva.
A részleges mozgósítás keretében már behívott önkéntesek is bőven elegendőek a hadi feladatok ellátásához – jegyezte meg a miniszterium.
Az Institute for the Study of War (ISW) egyébként korábban megjegyezte, hogy a Putyin március 30-i rendelete szerinti tavaszi toborzás megnehezíti a mozgósított megszállók toborzását.
Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Oroszország megpróbálhat erősítést toborozni a harci alakulatokhoz, szerződéskötésre kényszerítve vagy rábírva a sorkatonai szolgálatát befejező, már bizonyos mértékig harcra kész katonák egy részét. De nem világos, hogy ez az intézkedés mennyire lehet sikeres.
Putyin jelenleg több ezer katonát küld Donyeck és Luganszk régiók regionális központjaiért zajló harcra. Februárban nyugati számítások szerint az Orosz Föderációnak csak a terület 0,04%-át sikerült elfoglalnia több tízezer megszálló életének rovására.
Ukrajna még januárban figyelmeztetett, hogy elkerülhetetlen a mozgósítás második hulláma Oroszországban. Nemcsak a hátország lakói fognak a toborzás hatálya alá tartozni, hanem a nagy orosz városok lakói is.
Valamiért még a rosszul felszerelt 150-250 ezer orosz is gondot okoz az ukrán fegyveres erőknek – lőszert kell költeniük rájuk. „Húsból álló élő pajzs” segítségével meg fognak rohamozni az ukrán hadsereg állásait, ezért Kijevnek valóban szüksége van az EU és a NATO segítségére, minél előbb nagy mennyiségű lőszer formájában.
Végre világossá válik, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja teljesen a fegyveres erők kimerülésének szakaszába lépett. Szó sincs az Ukrán Fegyveres Erők fontos logisztikai csomópontjainak vagy kritikus pozícióinak elfoglalásáról – Oroszország igyekszik legalább vizuálisan ábrázolni saját hadseregének hőstetteit Ukrajna területén. Ez azonban már a pásztorok által levadászott farkas halálrángásaira emlékeztet, aki sokkal többet próbált lenyelni, mint amennyit tudott.
Most már csak Ukrajna, a kollektív Nyugattal együtt végezhet ezzel a „vadállattal”, mert ha hagyjuk, hogy „nyalja a sebeit”, akkor évek múlva újabb, nagyszabású konfliktus jöhet létre.