A vállalkozások jelentős része munkaerőhiánnyal küzd Magyarországon a Portfolio körképe alapján. Már a járvány előtt is komoly gondokat okozott ez a helyzet, mostanra pedig újra égetővé vált a probléma. Szakértők szerint a munkaerőhiány miatt egyes vállalatok nem tudják tartani a határidőket, a helyzetre pedig átszervezéssel válaszolnak. Ma már gyakorlatilag minden ágazatra kiterjed a munkaerőhiány – Portfolio.

Hiány minden szakmában

Pontos számot nehéz lenne mondani, de a szinte teljes foglalkoztatottság az idei évre azt jelenti, hogy főképpen a kis- és középvállalkozói szektorban egyre nehezebben találják meg a cégek az új munkavállalókat – nyilatkozta a Portfolio megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekvédelmi szervezet által megkérdezett vállalkozók jelentős része munkaerőhiánnyal küzd. 2015-től olyan gazdasági helyzet alakult ki, amiben folyamatosan létszámnövekedés érzékelhető a vállalkozásoknál, amit érzékelhetően a koronavírus járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság sem befolyásolt. Kiemelte:

Naponta hallunk olyan vállalkozásokról, amelyek nem tudják tartani a határidőket és akadozik a leszerződött termékek gyártása, vagy szolgáltatások nyújtása.

Mindez részben a munkaerőhiányra, részben az döcögő nyers- és alapanyag, illetve alkatrész beszerzésre vezethető vissza. Sok cég ezekre átszervezésekkel és jelentős túlórával válaszol – sorolta az elmúlt időszak tapasztalatait Perlusz László.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom ismert hiányszakmák, de a banki munkahelyek, az oktatás, a programozás és fejlesztés, vagy a marketing-média-PR területek is feszítettek munkaerő-gazdálkodási szempontból. Úgy vélte, hogy

igazából a legtöbb szakmát fel lehetne sorolni, mindenütt keresik a szakembereket, diplomásokat.

„A közszféra munkaerő ellátottsága is ezer sebből vérzik. A szak-, betanított- és segédmunkások toborzása hasonlóan nehézkes, alig találni szabad munkavállalót. Mindezek fényében felértékelődött a meglévő állomány értéke, a vállalkozások tűzzel-vassal védik a munkavállalóikat a konkurenciától, számos béren kívüli juttatást és prémiumot írnak ki a hűséges munkavállalók számára” – tette hozzá a szövetségi főtitkár.

Megatrend a munkaerőhiány

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője szerint megatrend a munkaerőhiány Európában, és a csökkenő lakosságszám, de növekvő gazdaság mellett ez a következő években sem változik majd. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég vezetője szerint a komoly szakmai tudást igénylő pozíciókban a legnagyobb a munkaerőhiány.

Az egészségügyben, a szoftverfejlesztés területén vagy a feldolgozóiparban keresnek nagyon sok embert. Az olyan gazdasági ágazatokban égető ez, ahol jelentősek a növekedési kilátások

– mondta G. Nagy Balázs. Sofőrből is nagy hiány van a felfutó online kiskereskedelem és az egyre gyakoribb házhozszállítás miatt, de szakértők szerint ma még nem is sejtjük, hogy milyen drámai lesz majd a tanárhiány 10-20 év múlva.

„Strukturális átképzés az inaktív csoportoknál, a mélyszegénységben élő falvakban élők foglalkoztatása, de több diákot, nyugdíjast vagy megváltozott munkaképességű embert is lehetne foglalkoztatni” – sorolta a lehetséges megoldásokat G. Nagy Balázs. Elmondta, hogy ő személy szerint nem hisz a külföldi munkaerő alkalmazásában, mert például a behozott ázsiai munkaerő 2 év után hazamegy, a vietnámi vagy fülöp-szigeteki munkavállalók nem valószínű, hogy letelepednének Magyarországon.

A külföldiek megjelenése

A legkönnyebben most a szomszédos országokból lehet munkaerőt behozni. Sok az ukrán, szerb vagy román vendégmunkás, leginkább a gyáriparban és a feldolgozóiparban

– adott egy friss képet a külföldi munkaerőről G. Nagy Balázs. Azt is megemlítette, hogy 5 éves távlatban olcsóbb behozni valakit, de 10 éves távlatban viszont az átképzés a kifizetődőbb egy cég számára. Azt mondta, hogy ők például a saját elektronikai összeszerelő üzemük dolgozói toborzásakor járták végig azt a nehéz, de nem lehetetlen utat, hogy korábbi inaktív embereket tudtak újra munkába állítani.

Szakemberek szerint az 5G bevezetése Magyarországon egy tipikusan olyan terület, ami miatt muszáj Ázsiából behozni tapasztalt szakembereket, akik Dél-Koreában, Szingapúrban már részt vettek ilyen munkákban és vannak ilyen jellegű tapasztalataik. Az ilyen speciális eseteken kívül azonban ritka, hogy feltétlenül a külföldi munkaerő lenne a megoldás. Csere András, a bükfürdői Caramell Premium Resort szállodaigazgatója például arról számolt be, hogy ők az ukrajnai Kárpátaljáról vagy éppen egy csehországi kisebb panzióból érkezett munkaerővel jártak úgy, hogy a beharangozott szakács vagy éppen pincér felszolgálói képességekkel egyáltalán nem rendelkezett. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar szállodaiparban az ázsiai szobalányok alkalmazása sem számottevő.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy a munkaerőhiány gazdasági hatásainak csillapítása érdekében mind a kisebb cégek, mind a nagyobb vállalatok foglalkoznak a hatékonyság növelésével. „Magunk is láthatjuk az elszaporodó önkiszolgáló kasszákat, a kevesebb élőmunkát jelentő online vásárlási lehetőségek elterjedését, de a színfalak mögött az éttermek is standardizálják folyamataikat, hogy könnyebben elérhető, betanított munkásokat alkalmazhassanak a kurrens szakácsok helyett. Minden vállalkozás kénytelen újragondolni a folyamatait, egyszerűsíteni és ahol lehet automatizálni, vagy gépesíteni” – összegzett a szövetségi vezető.

Gondok az építőiparban

Az építőipar az, ahol tömegesen foglalkoztatnak külföldieket. A magyar építőipar nagyjából 375 ezer embernek ad munkát, közülük 35 ezren EU-n kívüli dolgozók. Ők jobbára ukrán, szerb, kínai vagy török vendégmunkások. Többségük szakmunkás, mert belőlük van kevés, a segédmunkára továbbra is magyarokat alkalmaznak – részletezte el a jelenlegi állapotokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

AZ ÉPÍTŐIPARI SZAKSZÖVETSÉGI VEZETŐ SZERINT 15-20 EZER MUNKAVÁLLALÓ HIÁNYOZHAT A HAZAI VÁLLALATOKTÓL, ENNYI EMBERNEK TUDNÁNAK SZINTE AZONNAL MUNKÁT ADNI.

Ugyanakkor nagy versenyhátránynak nevezte, hogy a német vagy az osztrák építőipari cégekhez képest csak 50 százalékos az egy főre jutó termelési állomány a magyar vállalatoknál. az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke versenyhátrányként említette, hogy

Ugyanaz a magyar szakmunkás Ausztriában jobb teljesítményt produkál, mint idehaza. Ez nemcsak a magasabb fizetés és a jobb gépesítettség miatt van, hanem azért is, mert külföldön jobb a munkaszervezés.