A Frontvonal legújabb adásának vendége Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy ügyvezetője volt, Tarjányi Péter mellett. A beszélgetésben kifejtették, hogy a háború rég nem csupán Ukrajnáról szól: ez a Nyugat és a Kelet globális összecsapása. Emellett szóba került még, hogy az orosz–kínai barátság jelentős kihívás elé állítja a NATO-t, illetve, hogy az energiapiac átalakulása milyen hatással van Magyarországra.

A beszélgetés első felében Donald Trump legújabb nyilatkozata volt a téma, melyben élesen bírálata az orosz elnököt és elrendelte az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok folytatását. A két szakértő egyet értett abban, hogy az Egyesült Államok elnöke korábban naivan bízott Putyin udvariasnak tűnő diplomáciájában, mostanra azonban felismerte, hogy a „mosolydiplomácia” mögött egy kíméletlen orosz stratégia húzódik meg.

A meglepetése őszinte volt: belátta, hogy Putyin célja Ukrajna teljes térdre kényszerítése – bármi áron. A szakértők a beszélgetésben kifejtették, hogy az idő Putyinnak dolgozott eddig, hiszen több mint fél évet nyert azzal, hogy az amerikai döntéshozók késlekedtek.

Ez idő alatt:

• Luhanszkot  teljesen elfoglalták az oroszok.
• Donyeck  térségében is komoly előretörés történt.
• Az orosz utánpótlás és mobilizáció pedig működött.

Egyes döntések – például az amerikai hírszerzési támogatás felfüggesztése – taktikai előnyhöz is juttatták Oroszországot, amely egyes napokon 1000 ukrán katona halálával járt.

A mindent leuraló drónháború és Kína barátsága

Oroszország a többszörösére növelte a drón- és rakétatámadások számát. Ez nem csupán katonai erőfitogtatás, hanem egy hosszú távú stratégia része: őszre és télre kedvezőbb tárgyalási pozícióba szeretnének kerülni. Mindeközben tény, hogy Kína és Oroszország stratégiailag igyekeznek egyre szorosabban összefonódni. Tarjányi példát is hoz: szerinte van a két ország között egy jól működő haditerv: ha Kína a Távol-Keleten támadna, Oroszország az európai fronton avatkozna be – ezzel osztva meg a NATO erőit.

Közben jól érezhető, hogy az oroszok technológiai függésben vannak, hiszen az említett drónok szinte teljes egészében kínai alkatrészekből állnak.

Másfél évvel ezelőtt, amikor erről beszéltünk, akkor azon volt fölháborodva a  Nyugat, hogy nagyon sok nyugati technológia van ezekben az eszközökben. Ma már szinte százszázalékosan lecserélték őket ugyanolyan szintű, de kínai technológiára  –  mondta el Tarjányi a beszélgetésben. 

Holoda Attila a beszélgetésben kifejtette, hogy Kína már a „ nagytestvér ” szerepben van. Oroszország és a többi keleti ország egyre jobban rá van szorulva gazdasági és technológiai erejére. Jól érzékelhetően közösek a fejlesztéseik, a hírszerzésük, és hat egymásra az iparpolitikájuk. A keleti tömb létezik – és működik.

Energiafront: szankciók, vezetékek és alkuhelyzetek

Az oroszok mindeközben nincsenek egyszerű helyzetben: A „Szibéria 1” vezeték nem képes pótolni az EU kiesését – max. 60 milliárd köbmétert szállít, a korábbi 200+ milliárdhoz képest. Kína pedig nem hajlandó részt venni a „Szibéria 2” építésében, csak akkor, ha orosz belföldi árakon kapja a gázt. A kínaiak, és indiaiak kihasználják Oroszország szorult helyzetét: olajat és gázt jóval a piaci ár alatt vásárolnak. Ugyan az oroszok energiaexportja csak 20 százalékkal csökkent, de az érte kapott bevétel viszont több mint 50 százalékkal zuhant.

Az oroszoknak új alternatív piacokat kellett találni, és ezek az alternatív piacok kihasználták az oroszok szorult helyzetét, azaz a bevételük jelentősen visszaesett.

Mindez az orosz költségvetésre drámaian hat: a katonai kiadások nőttek, miközben a belső szociális és oktatási kiadások zsugorodtak, ennek hosszútávon komoly következményei lesznek. Holoda azt is kifejtette, hogy komolyan apadnak Ororszország pénzügyi forrásai, ha pedig elfogy a pénz Putyin a legközelebbi forráshoz fog nyúlni, ami az orosz oligarchák vagyonát jelenti.

A szakértő szerint a korrupciós szálakaaz orosz elnök magához fogja venni, a felesleges embereket, pedig egyszerűen eltünteti.

Tarjányi ezek után kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború egyértelmű nyertese már most is Kína. Harcászati szempontból támogatja Oroszországot, de gazdasági szempontból ez a jó viszony már nagyon kérdéses. A kialakult helyzetben az oroszokkal kereskedő országok egyre inkább nyitnak Kína felé, aki szeretné a Kelet  gazdasági vezéralakjának pozícióját átvenni Oroszországtól.

Magyarország helyzete és gazdasági sebezhetősége 

Holoda kifejtette, hogy egy 500 százalékos vám amerikai részről megsemmisíthetné a magyar összeszerelőipart. 

Azt gondolom, hogy ha nem is látunk olyan látványos barátkozást az Orbán kormány és Trump elnök, illetve a Trump adminisztráció között, azért nagy valószínűséggel kaptak olyan jellegű ígéretet, (…) hogy kapna az ország valamilyen időintervallumra mentességet. 

Magyarország valószínűleg mentességi ígéreteket kaphatott cserébe például LNG-gázvásárlásért az USA-tól. Tarjányi szerint Donald Trump mindent üzleti alapon közelít meg, így nagyon fontos, hogy milyen üzleti lehetőséget lát Magyarországban. Azt is kiemelte, hogy elképzelhető, az Egyesült Államok részéről az a kérés, hogy vegyen vissza a magyar kormány a kínaiakkal való együttműködésből.