Donald Trump egyértelművé tette, hogy új kormányzata radikális lépéseket készül tenni a Gázai övezetben, ha az ott fogva tartott túszok nem szabadulnak ki hivatalba lépésének napjáig, január 20-ig. A konfliktus hátterében politikai és stratégiai alkuk zajlanak, miközben a Közel-Kelet jövője forog kockán.
A 2024. december eleji szíriai rezsimváltás, amely során a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) által vezetett militáns csoportok megdöntötték Bassár el-Aszad kormányát, elvonta a figyelmet a gázai konfliktusról. A szíriai helyzet viszonylagos konszolidációjával a figyelem várhatóan visszaterelődik az Izrael és Hamász között dúló háborúra és a még mindig fogságban lévő túszok kérdésére.
Donald Trump érkezése az amerikai elnöki székbe katalizátorként működhet ebben a folyamatban. Az Egyesült Államok 47. elnöke számára a Közel-Kelet békéjének megteremtése – különösen az Ábrahám-egyezmények kiterjesztése és a gázai konfliktus lezárása – kiemelt külpolitikai cél lehet, amelyet saját elnökségének egyik sikertörténetévé tehetne.
Donald Trump súlyos kijelentései
Donald Trump már beiktatása előtt figyelmet keltett a Gázai övezettel kapcsolatos fenyegető kijelentéseivel, amelyekben hangsúlyozta a palesztin területen lévő 98 túsz szabadon engedésének fontosságát.
Ha a Hamász által fogva tartott túszok január 20-ig nem térnek haza, kitör a pokol
– mondta egy beszédében, amellyel újabb bizonyítékát adta annak, hogy radikális változásokat akar az amerikai külpolitikában.
A nyilatkozat egyrészt a konfliktus kiéleződését, másrészt a Trump-adminisztráció Hamásszal kapcsolatos politikájának szigorodását vetíti előre. Ennek eszközei lehetnek a katonai nyomásgyakorlás, a humanitárius segélyek csökkentése vagy akár újabb szankciók bevezetése a szervezet támogatóival szemben. Trump amellett, hogy a háború lezárását sürgeti, ki akarja terjeszteni a Közel-Keleten megkezdett diplomáciai folyamatokat, mint például az Ábrahám-egyezményeket is. Szaúd-Arábia és más muszlim országok bevonása az Izraellel való kapcsolatok normalizálásába presztízsnövelő lépés lenne az új adminisztráció számára.

Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images Hungary
Az Egyesült Államok mielőbbi alkut akar
Joe Biden leköszönő kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy még Trump hivatalos beiktatása előtt előmozdítsa a tűzszüneti tárgyalásokat és biztosítsa a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását. Washington intenzív diplomáciai egyeztetések révén próbál nyomást gyakorolni, hogy kompromisszum szülessen.
A tárgyalások azonban rendkívül bonyolultak és nehézkesek. A Hamász, amely már korábban is vonakodott az amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás elfogadásától, most különösen bizalmatlan. A terrorszervezet attól tart, hogy a Biden-adminisztráció által biztosított garanciák Trump hivatalba lépésével érvényüket veszíthetik, különösen annak fényében, hogy ez utóbbi korábban keményvonalas politikát hirdetett velük szemben. Ez a bizonytalanság jelentős akadályt jelent a diplomáciai előrelépésben.
A Gázában uralkodó humanitárius katasztrófa (eddig 46 ezer palesztin vesztette életét) ugyanakkor sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy megállapodásra bírja a feleket, továbbá a túszok ügye egyre növekvő politikai nyomást helyez mind Izraelre, mind az Egyesült Államokra. Ám a Hamász követelései – például a palesztin foglyok szabadon bocsátása és az izraeli katonai műveletek leállítása – olyan kompromisszumokat igényelnének, amelyeket nehéz összeegyeztetni Izrael és az USA politikai szándékaival. Ha a január 20-i határidő előtt nem születik megoldás, Trump hivatalba lépése után várhatóan radikális változások jönnek.
A Moszad főnöke Katarba érkezett
Izrael számára a túszok szabadon engedése nemcsak humanitárius, hanem politikai kérdés is. A Gázai övezetben fogva tartott izraeli állampolgárok, akik között gyermekek és idősek is vannak, komoly belpolitikai nyomás előidézői a zsidó államban. Ezért sokan pozitívan tekintenek arra, hogy az izraeli Moszad vezetőjének dohai látogatása a tárgyalások újabb fordulóját indította el.
A megbeszélések egyik legnagyobb akadálya a Philadelphia-folyosó kérdése. (Philadelphia-folyosónak a palesztin Gázai övezet és az Egyiptom határán fekvő sávot nevezik – a szerk.) Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy csapatai továbbra is ellenőrizzék a stratégiailag kulcsfontosságú területet, míg a Hamász követeli a visszavonulásukat. Ez a vita már korábban is gátolta a tűzszüneti megállapodás megszületését, ugyanakkor a mostani tárgyalások során megjelenő óvatos optimizmus arra utal, hogy van remény a kompromisszumra.
Egy izraeli forrás szerint a Hamász belső nyomás alatt áll, hogy legalább részleges engedményeket tegyen, miközben az izraeli kormányra is erőteljes belpolitikai nyomás nehezedik. Ezen felül izraeli tisztviselők a héten azt közölték, hogy a megállapodás a Hamász végleges jóváhagyására vár.

Fotó: Amir Levy / Getty Images Hungary
Az amerikai túszok esetét a Hamász külön tárgyalná
Washington számára különösen fontos, hogy a Gázában fogva tartott amerikai állampolgárok sorsa mielőbb rendeződjön. Jacob J. Lew, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint Washington minden diplomáciai eszközt bevet ennek érdekében.
A Hamász azonban csak két amerikai túszt engedne szabadon, jelentős engedményekért cserébe, például palesztin foglyok szabadon bocsátásáért. Az Egyesült Államok ezt elfogadhatatlannak tartja, és ragaszkodik az összes amerikai túsz elengedéséhez. A helyzetet bonyolítja, hogy a Hamász külön megállapodást akar kötni az Egyesült Államokkal, ami újabb akadályokat gördít a tárgyalások elé.
Mi következik?
A Gázai övezetben zajló konfliktus és a túszok szabadon bocsátása körüli egyeztetések döntő próbatételek elé állítják az amerikai és izraeli diplomáciát. Miközben Trump adminisztrációja határozottan akar fellépni, Biden kormányának utolsó diplomáciai erőfeszítései arra irányulnak, hogy elkerüljék a helyzet további súlyosbodását.
A dolgok jelenlegi állása szerint, ha az izraeli túszok nem térnek haza, az valószínűleg súlyosabb katonai és politikai lépéseket von maga után, amelyek az egész Közel-Kelet jövőjét befolyásolhatják. Az amerikai és izraeli politikai vezetők számára most a legfontosabb cél a konfliktus eszkalációjának megakadályozása és a túszok mihamarabbi szabadon bocsátása. A következő hetek eseményei meghatározhatják a régió stabilitásának alakulását és az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten.