Orbán Viktornak, úgy látszik, sikerül egyszerre mindhárom olyan fővárossal jó kapcsolatot fenntartani, amelyeknek globálisan működő titkosszolgálatuk van – erről is beszélt Telkes András a Pénzügykutató Intézetben hétfőn tartott előadásán. A titkosszolgálati szakértő szerint lehetséges, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor is csúcstalálkozót rendez Budapesten, ha nincs megegyezés Ukrajnáról.
Az Információs Hivatal korábbi főigazgató-helyettese úgy látja, jelenleg a kínai a legerősebb, az orosz a második és az amerikai csak a harmadik azok között a szolgálatok között, amelyek a kormányok céljait végrehajtják. Mi jellemzi a kínai titkosszolgálatok tevékenységét, amelyek politikai felügyelője nemrég Magyarországon járt, és nemcsak a Karmelita kolostorban fogadta őt Orbán Viktor, de látogatást tett az Információs Hivatalban is, ami eddig nem volt szokás? Peking arra akarja rávenni Európát, hogy váljon le az Egyesült Államoktól, ne alkalmazzon szankciókat Kína ellen – emelte ki.
Mit akar Kína Ukrajnában? „Kína a háború folytatását kívánja, mert nem akarja látni sem Oroszország győzelmét, sem pedig a vereségét. Ha ugyanis Oroszország győzne, akkor távolodna Kínától, és közeledne az Egyesült Államokhoz. Ha Putyin veszítene, akkor a csődtömeg Kína nyakába is szakadna.
A kínaiak rendkívüli mértékben felpörgették a hírszerzést Oroszországban, míg az oroszok ebben messze le vannak maradva Kínában. A kínai hírszerzés számára Szibéria is prioritás, mert rengeteg ott az ásványi kincs, és nagyon kevés az orosz” – fejtegette Telkes.
Ami Oroszországot illeti, azt emelte ki, hogy Moszkva mindent megtesz azért, hogy szétzilálja az Európai Uniót – különösen most, amikor a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szavaznak. Andrej Babis cseh miniszterelnök is bejelentette, hogy Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan nem szavazza meg az orosz vagyon felhasználását Ukrajna támogatására. Pénteken ugyanezt jelezte Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, és támogatásáról biztosította az ellenzőket Bulgária és Málta is.
Az orosz titkosszolgálat nyíltan beavatkozik a külföldi választásokba: ez történt Grúziában, Romániában, Moldovában. Orbán Viktort az orosz hírszerző szolgálat, az SZVR biztosította nyíltan Oroszország támogatásáról. „Az oroszok bent jártak a magyar külügyben. Néhány más minisztériumban is ez a helyzet. De hát nem kell különösebben fáradozniuk, hiszen Orbán kimegy Putyinhoz, és úgyis sok mindent elmond” – állította a szakember.
Hogy lehet változtatni ezen, ha kormányváltásra kerülne sor jövő tavasszal? „Ha lesz változás, akkor elkapnak majd néhány orosz ügynököt. 1990 után is úgy nyerték el a magyar titkosszolgálatok a nyugatiak bizalmát, hogy közös műveletekben vettek részt. Ha 2026 után a magyar titkosszolgálatok elkapnak néhány orosz ügynököt, akkor gyorsan helyreállna a bizalom” – véli Telkes András, aki elmondta, hogy a nyugat-európai titkosszolgálatok már nemcsak a magyarokban nem bíznak, de az amerikaiakat sem kezelik barátként. Erre jó példa volt, hogy európai titkosszolgálatok kiszivárogtatták Steve Witkoff és Kirill Dmitrijev titkos megbeszéléseit az amerikai–orosz gazdasági együttműködésről, később pedig Witkoff furcsa moszkvai szereplése hanganyagának egy részét, ami miatt hazaárulást emlegettek a demokrata honatyák Washingtonban.
„Trump nem olvassa a titkosszolgálatok jelentéseit, és a hírek szerint a nemzetbiztonsági stratégiát sem olvasta el. Pénzt és embereket von el a titkosszolgálatoktól, amelyek így a harmadik helyre szorulnak Kína és Oroszország mögött.”
Telkes beszélt a magyarországi helyzetről is. „Ha lesz kormányváltás, akkor újra nemzetbiztonsági szolgálatok kellenek, és nem állambiztonságiak” – mondta, és a TEK és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását javasolta. Felfogása szerint egységes felügyelet alá kellene vonni a titkosszolgálatokat kormányváltás esetén is, de ez nem jelentene operatív irányítást, csak politikai felügyeletet.
Szerinte személyi változások is szükségesek: a katonai hírszerzéstől például 50 profi tisztet elbocsátottak, mert túllépték a 45 éves korhatárt, így következhetett be a nagy fiaskó Kárpátalján. Ugyancsak amatőr hírszerző tevékenység folyt Magyarország uniós nagykövetségén a tízes évek végén, amikor Lázár János buzdítására az Információs Hivatal emberei megpróbáltak az Európai Unió brüsszeli központjában dolgozó magyar diplomatákat hírszerző munkára rávenni. „A bukás borítékolható volt, de az Információs Hivatal akkori vezetői belementek, mert Lázár János, aki akkoriban kancelláriaminiszterként felügyelte az IH-t, rendszeresen azt hangoztatta: »A miniszterelnöki hivatal nem családbarát intézmény«” – idézte fel Telkes a Pénzügykutatónál.