A Nemzeti Tömörülés képviselői, valamint Marine Le Pen nemzetközi szövetségesei is elítélték, amiért a jobboldali párt arcát öt évre eltiltották a politikától. Le Pent és mellette 24 társát azzal vádolták, majd találta bűnösnek a bíróság, hogy uniós pénzeket sikkasztottak el pártjuk számára. Le Pen szövetségesei szerint az ítélet politikailag motivált, addig a szocialisták vezetője, Olivier Faure szerint épp a politikusok próbálnak a független igazságszolgáltatásba belenyúlni.

Mint arról beszámoltunk, a párizsi bíróság március 31-én négy év börtönbüntetésre – amiből két év házi őrizet, két év felfüggesztett –, 100 ezer eurónyi bírságra ítélte Marine Le Pent, akit emellett azonnali hatállyal öt évre eltiltott a választásokon való indulástól.

Ez pedig akár Le Pen politikai karrierjének végét is jelentheti, hiszen nem indulhat sem a 2027-es elnökválasztáson, sem pedig a legkésőbb 2029-ben esedékes parlamenti választásokon, amennyiben Le Pen esetleges fellebbezése után az ítéleten nem változtatnak.

A sikkasztás miatt bűnösnek talált és elítélt 56 éves politikus egyébként a büntetés kiszabását meg sem várta: miután a bíró kihirdette, hogy mind a 24 vádlottat eltiltja a választásokon való indulástól, Le Pen nem várta meg, hogy őrá pontosan milyen büntetés vár, hanem felállt, és kiviharzott a tárgyalóteremből, hogy pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az elnökével – egyben Le Pen protezsáltjával –, Jordan Bardellával találkozzon.

Le Pen pártja szerint a demokráciát végzik ki

A Nemzeti Tömörülés részéről először a párt frakcióvezetője, Eric Ciotti reagált, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében elítélte az általa csak „méltatlan bírói összeesküvésnek” titulált eljárást, ami szerinte sérti az ország demokratikusságát.

Később arról írt, a bíróságok „a hatalom megragadásának a rendszere, ami szisztematikusan kizár minden olyan jelöltet, aki túlságosan jobbra áll” – fogalmazott Ciotti arról, hogy pártjának több tagját elítélték, amiért 2004 és 2016 között az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott keretösszeget nem az EP-képviselőket segítő asszisztensekre használták fel, hanem olyan személyekre, akik ehelyett Franciaországban dolgoztak a párt mellett – például Marine Le Pen parlamenti attaséja mellett testőrét is ily módon, hivatalosan EP-asszisztensként alkalmazták az EP pénzéből.

Ennél élesebben fogalmazott a párt elnöke – egyben Le Pen protezsáltja –, Jordan Bardella. Bardella élesen fogalmazva úgy reagált,

Ma nemcsak Marine Le Pent ítélték el igazságtalanul, hanem a francia demokráciát is kivégzik.

Egyébként azzal, hogy Le Pent öt évre eltiltották a választásokon való elindulástól – így a 2027-es elnökválasztástól is –, vélhetően a pártelnök lehet majd a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje.

A baloldal készen áll a Nemzeti Tömörülés elleni harcra, bárki is lesz az elnökjelöltjük

A döntés után a szélsőbaloldali, Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) sajtóközleményben reagált a bíróság döntésére.

Mint ebben írták, a bizonyított tények különösen súlyosak, és teljesen ellentmondanak a Nemzeti Tömörülés Felemelt fejek, tiszta kezek szlogenjének – utalva a párt korrupcióellenes ígéreteire.

Elismerjük a bírósági döntést, még akkor is, ha elvben elutasítjuk, hogy a fellebbezés lehetetlen legyen bármely alperes számára. Ami a többit illeti, az Engedetlen Franciaországnak soha nem volt lehetősége bírósághoz fordulni, hogy megszabaduljon a Nemzeti Tömörüléstől – teszi hozzá a mozgalom, amely ellenzi a választásoktól való eltiltást. A Mélenchon vezette párt ezenkívül ígéretet tett, hogy továbbra is „küzdeni” fog a szélsőjobboldali párttal „az urnáknál és az utcákon, jelöltjétől függetlenül”.

Később ehhez maga a pártelnök annyit fűzött hozzá külön bejegyzésében, hogy szerinte egy megválasztott képviselő visszavonásáról az embereknek kellene döntenie, emiatt támogatná, ha lehetne visszahívó népszavazást tartani.

Azonban a francia politika baloldalán nem mindenki látja úgy, mint Mélenchonék.

A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure még a bíróság döntése előtt kért arra mindenkit, hogy tartsák tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását, mivel szerinte a kormány több tagja is próbálta befolyásolni a bíróságot, hogy ne tiltsák el Le Pent az indulástól.

Faure szerint Franciaországban nagyon határozott elv a hatalmi ágak szétválasztása, és arra szólított fel mindenkit, hogy ezt tartsák is tiszteletben, hiszen a demokrácia csak akkor működik, ha egyetlen hatalmi ág sem kényszeríti rá magát a többire – ez az egyensúly pedig megköveteli az igazságszolgáltatás és a bírák tiszteletét is. Gondolatát azzal zárta,

Nem mondhatjuk minden alkalommal, amikor egy döntés zavar bennünket, hogy a bíró politizál – fogalmazott a szocialisták vezetője, aki még az ítélethozatal előtt elmondta, bárhogy is dönt a bíróság, ő azt tiszteletben fogja tartani.

Majd mind a kormány, mind a Nemzeti Tömörülés számára odaszúrva hozzátette, hogy egyrészt a kormány ne akarja befolyásolni az igazságszolgáltatást, míg a Nemzeti Tömörülésnek címezve arról beszélt, hogy nem létezik az a politikai összeesküvés, amiről beszélnek, hiszen a valóság ezzel szemben az, hogy Le Penék nem politikai véleményük, hanem a közpénzek elsikkasztása miatt álltak bíróság elé.

A jobbközép Republikánusok pártelnökjelöltje, Laurent Waquiez egy, az AFP-nek elküldött hangüzenetben reagált az ítéletre. Waquiez szerint

Nem egészséges, ha egy demokráciában egy megválasztott képviselőt eltiltanak az indulástól. Azt hiszem, a politikai vitákat a szavazóurnáknál kellene eldönteni – fogalmazott, amihez hozzátette, a mostani döntésnek „nagyon súlyos hatása” lesz a francia demokráciára, és szerinte nem ezt a lehetőséget kellett volna választani.

Le Pen nemzetközi szövetségesei szolidaritást vállaltak vele, a Kreml trollkodik

A bíróság döntésére nem kizárólag belföldön reagáltak, hanem külföldön is, többségében egyébként a Le Pen pártját, a Nemzeti Tömörülést sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládnak a tagjai.

Elsők között Orbán Viktor magyar miniszterelnök írt a döntésről. A magyar kormányfő az X-en röviden annyit írt,

Je suis Marine!, azaz a Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni 2015-ös támadás utáni kiállást értelmezte újra a magyar miniszterelnök.