Egy dolog már eldőlt a franciaországi nemzetgyűlési választásokon: akkor is kínkeservesen lehet majd kormányozni az országot, ha abszolút többséget szerez a frissen újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja. Nem elég, hogy a baloldali összefogás annyira megerősödik, hogy sokféleképpen keresztbe tehet az ország vezetésének, de még a radikális jobboldalnak is lesznek ütőkártyái.
Emmanuel Macron hasonló helyzetbe került, mint a májusi elnökválasztáson: néhány nap alatt kellene meggyőznie a francia választókat arról, hogy adjanak meggyőző felhatalmazást pártájának, az Ensemble! (Együtt!) névre keresztelt csapatnak a kormányzásra, mert enélkül igencsak megnehezül szociális és gazdasági reformterveinek megvalósítása – írja a Bloomberg. Ellenfelei éppen ezért akarják ennek ellenkezőjéről meggyőzni a franciákat.
A szavazás június 19-ei második fordulója előtt készült, az első forduló eredményin alapuló öt közvélemény-kutatás átlaga azt mutatta, hogy a kormánypárt megszerezheti az abszolút többséget az 577 fős törvényhozásban, ám ez drámaian elmarad majd a 2017-ben szerzett fölénytől. Ugyanaz történik, mint az elnökválasztáson: Macron jóval kisebb különbséggel győzött 2022-ben, mint 2017-ben. A várakozások szerint 262-301 mandátumra számíthat az Együtt!, miközben 289 kell az abszolút többséghez.
Elisabeth Borne miniszterelnök eközben az első fordulat után arról beszélt, hogy a franciák mindennapi életét nehezítő gondokra és a jövő kihívásaira csak világos felhatalmazás birtokában adhatók meg a megfelelő válaszok. Ebben elsősorban a Jean-Luc Melenchon baloldali tömörülése akadályozhatja meg a kormánypártot, amely dallamos nevet választott magának: Nuvelle Union populaire écologique et sociale, Új Szodiális és Ökológiai Népi Unió (Nupes). A teljes baloldalt átfogó társaság 164-208 mandátumra számíthat, a radikális jobboldal vezető pártja, a Nemzeti Gyűlés pedig 17-36 képviselői helyre.
Mi lenne, ha…?
Az abszolút többség birtokában, Macron kormánya keresztül vihetné a nyugdíjkorhatár emelését és egyes adók csökkentését, amit régóta terveznek, enélkül azonban minden egyes szavazásnál külső támogatókat kéne szereznie. Ha ezt el akarnák kerülni, akkor koalíciót kellene alakítani, azaz miniszteri bársonyszékeket kellene átadni valamelyik rivális pártnak az együttműködés fenntartása érdekében.
A Nutes azzal kampányolt, hogy alaposan megadóztatná a pénzügyi tranzakciókat, és amikor az első forduló szoros eredménye megmutatta, hogy – legalábbis alacsony szavazási részvétel mellett – van erre fogadókészség a választóknál, a bankok, az autógyártók és a luxuscikkek gyártói részvényeik 3-4 százalékos gyengülését voltak kénytelenek elszenvedni. Ráadásul Macron és pártja akkor sem érezheti magát biztonságban, ha összejön az abszolút többség, de a Nutes elég jól szerepel.
A kevés is sok
Ha ugyanis a baloldal begyűjt 185 mandátumot, akkor népszavazásokat és parlamenti vizsgálatokat kezdeményezhet, és megteheti, hogy módosító indítványokkal Bombázza a kormány törvényjavaslatait, amivel lelassíthatja a törvényalkotást. A másik oldalon a Nemzeti Gyűlés szintén keresztbe tehet az ország vezetésének. Elég befolyást szerezhet ugyanis ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a parlamenti bizottságok működését és képviselői sok időt kapjanak a nyilvános szereplésre, ami segíthet Marine le Pen pártelnök régi terve megvalósításában, nevezetesen abban, hogy a politikai középhez közelebb pozicionálja pártját.
A legkevesebb, amivel Macronnak szembe kell néznie, hogy a törvényhozási választásokon nem jut be a parlamentbe néhány jelenlegi minisztere, s miután előzetesen ehhez kötötte a miniszterei posztok betöltését, át kell alakítania kormányát. Fontos posztokon is változtatásra lehet szükség, például Clement Beaune EU-ügyekért felelős miniszter is kieshet a parlamentből. A második forduló előtt, mind az Együtt!, mind a Nupes támogatói bíztak politikai formációjuk sikerében.
#franciaország #választás #szavazás #parlament #baloldal #emmanuel_macron #kormány