Mindkét fél jól járt a ritkaföldfémekről szóló megállapodás aláírásával: az Egyesült Államok hozzájut az ukrán nyersanyagokhoz, Ukrajna pedig kvázi biztonsági garanciával gazdagodott, ami jelentősen befolyásolhatja a háború menetét is. Amerika a jövőben ismét küldhet katonai segélycsomagot Kijevnek, de a Biden-adminisztráció gyakorlatával ellentétben ezekért már fizetnek, mégpedig ásványkincsek formájában. Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel elemeztük az Egyesült Államok és Ukrajna között megkötött új megállapodást.
Több hónapos huzavona után szerdán jelentették be a felek, hogy megszületett a megállapodás az Egyesült Államok és Ukrajna között a ritkaföldfémek kitermelésével kapcsolatban. Az ukrán fél ugyan szerette volna, ha a szerződésbe belekerül egy biztonsági garancia is, ilyen pont azonban, az eddig nyilvánosságra került részletekből ítélve, nem szerepel a dokumentumokban.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump önmagában a megállapodást is biztonsági garanciaként értelmezi, hiszen a jövőben az Egyesült Államoknak már érdekeltségei lesznek Ukrajnában.
A megállapodásnak van egy fontos üzenetértéke, hiszen innentől kezdve az Egyesült Államok is érdekelt féllé válik. Főleg a háború lezárását követően, amikor valóban megindulnak az amerikai befektetések és cégek Ukrajnába, az már önmagában jelenthet bizonyos jellegű védelmet Ukrajna számára
– jelentette ki az Oeconomus igazgatója, hangsúlyozva, hogy amíg zajlik a háború, addig senki nem visz semmit Ukrajnába.
Bendarzsevszkij Anton az Indexnek adott elemzésében úgy fogalmazott, hogy a szerződés egyik leglényegesebb pontja a jövőbeni amerikai katonai támogatásokra vonatkozik. A megállapodás korábbi tervezeteiben ilyen kitételek még nem szerepeltek, az aláírt szerződésből azonban már kitűnik, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai (fegyver-, technológia-, lőszer-) szállítmányt küld Ukrajnába, annak az értékét nyersanyag formájában Washington tulajdonképpen visszakapja ellentételezésként. Donald Trump az elnökválasztási kampányában többször kritizálta a Biden-adminisztrációt, hogy vissza nem térítendő támogatásokat küldtek a háborúban álló országnak, ő azonban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén ezen változtat. A szakértő szerint ezért is volt fontos Trumpnak, hogy a választási ígéretéhez híven fel tudjon mutatni egy ilyen megállapodást.
A korábbi tervezetek visszamenőlegességet is tartalmaztak, tehát az Egyesült Államok már kitermelés alatt lévő lelőhelyekre is megkapta volna a termelési jogot, valamint a korábbi katonai segítségnyújtással kapcsolatban is tettek volna bele egy összeget. Ezek azonban a mostani megállapodásban nem szerepelnek, Bendarzsevszkij Anton szerint Kijevnek sikerült visszatolni az amerikai igényeket, valószínűleg sikerült megértetniük a Trump-adminisztrációval: ha tovább ragaszkodnak bizonyos feltételekhez, akkor nem lesz megállapodás.
Ha Ukrajna még az első tervezeteket írta volna alá, akkor nekik nem lett volna annyira jó, ellenben az Egyesült Államokkal, ők nagyon jól jártak volna
– hangsúlyozta a szakértő, de hozzátette, az amerikai fél érthető módon a saját érdekeit tartotta szem előtt a tárgyalások alatt.
Emlékeztetett rá, hogy a korábbiaktól eltérően a megállapodás értelmében az Egyesült Államoknak nem lesz elsőbbsége a kitermelésben, ez ugyanis szembement volna az európai uniós versenyjoggal, ami Ukrajnának nem érdeke akkor, amikor csatlakozni szeretne a közösséghez. Bendarzsevszkij Anton azt a fontos részletet is elárulta, hogy a ritkaföldfémek piacának 70 százalékát Kína birtokolja globális szinten, ezért az Egyesült Államoknak az ázsiai országgal folytatott kereskedelmi háborúja miatt is fontos lehetett a megállapodás.
Pozitív fordulat a fronton
A megállapodás aláírása előtti napokban felgyorsultak az események, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij Ferenc pápa temetésének napján a Vatikánban is tárgyalt egymással. Az ukrán sajtó szerint a Szent Péter-bazilikában a ritkaföldfémekről szóló megállapodás is szóba került, ami Bendarzsevszkij Anton szerint is lehetséges, ha figyelembe vesszük, hogy előtte hosszú időn keresztül nem tudtak megállapodni, majd a vatikáni találkozó után pár nappal jött a bejelentés a szerződés aláírásáról.
Kérdésünkre, hogy ez a megállapodás milyen fordulatot hozhat a háborúban, annak lezárásában, vagy hatással lehet-e Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszüneti bejelentésére, azt felelte, hogy mindenképpen van pozitív dinamikája, nemcsak a szerződésnek, hanem az elmúlt napok és hetek tárgyalásainak is. Putyinnak a második világháború végének 80. évfordulójára bejelentett tűzszünetét ugyan marketingfogásnak tartja, de mégiscsak több ilyen tűzszüneti javaslat volt az elmúlt hetekben, mint korábban a háború alatt, ami mindenképpen pozitívum.
Az Oeconomus igazgatója hangsúlyozta, a megállapodásnak nem ismert még minden részlete, egyelőre csak a politikai jellegű feltételeket rögzítették, de a következő napokban várható egy részletesebb technikai megállapodás is.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az ásványkincsekről szóló megállapodás Reuters által látott tervezete kedvezményes hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak az új ukrán természeti erőforrásüzletekhez, de nem ad automatikusan részesedést Washingtonnak Ukrajna ásványkincseiből vagy gázinfrastruktúrájából. A megállapodás egy közös amerikai–ukrán újjáépítési alap létrehozását írta elő, ami az ukrajnai újonnan kitermelt természeti erőforrásokra vonatkozó engedélyekből származó nyereség és jogdíjak 50 százalékát kapja meg.