Magyar és külföldi energetikai szakemberek már az orosz-ukrán háború kezdete óta foglalkoznak azzal, hogy Magyarország akár évi 1,5-2 milliárd köbméternyi földgázt is kitermelhetne. Ebbe az irányba azonban nem történt lépés: szakértők szerint az alacsony állami átvételi ár lehet a háttérben, míg a Mol Nyrt. szerint azzal küzdenek, hogy ne zsugorodjon a kitermelés.
A földgázkitermelés növelése: a koncessziós rendszer kiszámíthatóságának további garantálásával, a rendszer rugalmasságának javításával, a nem-sztenderd (nem hagyományos) gázkitermelés gazdaságosságának növelésével elérjük, hogy a már termelésbe vont készletek kimerülésének trendjét új kitermelési projektek elindításának ösztönzésével ellensúlyozzuk, így optimális esetben 2030-ban akár 2,4 milliárd köbméteres hazai hagyományos földgázkitermeléssel számolhatunk
– ez a szövegrészlet az Innovációs és Technológiai Minisztérium által az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak beadott 2020-as Nemzeti Energia- és Klímatervben jelent meg. Ezt most az orosz-ukrán háború miatt sokat emlegetik mind Brüsszelben, mind különböző energiapiaci fórumokon.
Bár nem gáznagyhatalom, de Európa sok más országával szemben Magyarországon jelentős szén-hidrogén-vagyon van a föld alatt, amelynek a nagy része földgáz. Nem is véletlen, hogy 2020-ban a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatai szerint a kitermelés meghaladta a 2 milliárd köbmétert. Jól mutatja a tartalékok nagyságát, hogy mindez a hazai éves földgázigény ötödét képes volt fedezni.
1990-ben még 4,1 milliárd köbmétert meghaladó mennyiséget termeltek ki Magyarországon, miközben a fogyasztás akkor is 10,5-11 milliárd köbméter körül alakult. A kutak egy jó részén jelentősen visszaesett a termelés, a készletek is megcsappantak, de a kitermelés a jelenlegi 1,1-1,5 milliárd fölé skálázható lenne az általunk megkérdezett szakemberek szerint. Fontos kiemelni, hogy a közismert lelőhely, a Makói-árok ezekben a számításokban nincs benne, mert technológiai szempontból itt a földgáz felszínre hozása még mindig kihívást jelent, és nincs piaci racionalitása a jelenlegi költségszintek mellett.
„Magyarországon a termelést reálisan az év végéig 2 milliárd köbméteres éves szintre lehetne felskálázni, de az optimistább előrejelzések szerint a 2,5 milliárd köbméteres szint is elérhető” – mondta egy gázpiaci szakember. Szerinte arra a kérdésre, hogy ezt miért nem teszi meg a Mol-csoport, nem az a válasz, hogy túlságosan költséges lenne a kitermelés, hanem arról van szó, hogy az állam korábban nagyon alacsony átvételi árat határozott meg a földgázra, ami miatt érdemes áttekinteni a hazai kitermelés történetét.
Állami, majd nem állami cég
A Mol az 1998 előtt termelésbe állt gázkútjain lefejtett gáz után köbméterenként 30 forintot kap az államtól. A Mol 1998 után nem volt állami vállalat, csak 2011-ben vásárolta vissza magát a cégbe az állam, amikor a Szurgutnyeftegaz csomagját több mint 500 milliárd forintért megvette. „Az állam érvelése szerint a földgázlelőhelyek feltárását és a gázkutak nyitását korábban, 1998 előtt finanszírozta, ezért az abból származó gázt nyomott áron veszi át a Moltól” – foglalta össze egy másik gázpiaci szakember a kitermelés történetét.
Állítása szerint ma az a jellemző, hogy az 1998 utáni új kutak kitermelési volumene jelentősen kisebb, mint az azelőttieké. Úgy véli, ez azért fontos, mert a gázkitermelésnél ökölszabály, hogy az öreg kutakból lehet ugyan akár több gázt is kinyerni, de ennek a költségei gyorsan emelkednek. „Az csak kompresszor kérdése, hogy egy adott kútból mennyi gázt lehet kitermelni. De az életciklusuk vége felé tartó mezők esetében ez gyorsan drága mulatsággá válhat” – magyarázta a szakember.
Magyarországon jellemzően régi mezőkön zajlik a kitermelés. Az évi 1-1,2 milliárd köbméteres mennyiség annak köszönhető, hogy a Mol – részben az olcsó átvétel miatt – nem töri magát, hogy nagyobb mennyiséget termeljen ki. A legutóbbi mezőfeltárás a Hosszúpályi térségben volt, 2012-ben.
„Van olyan olvasata is annak, hogy a Mol miért nem erőlteti az újabb gázmezős feltárásokat. A cég tart attól, hogy miután az állam 2011 óta ismét bent van a vállalatban, bármikor születhet olyan jogszabály, amely az állami tulajdonrészre hivatkozva az újabb kutak kitermelt mennyiségére is megállapít valamilyen, piacilag akár nehezen értelmezhető, alacsony, de kötelező átvételi árat”
– magyarázta a szakértő a felskálázás elmaradását.
Az viszont így is tény, hogy a bányászati hivatal (a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) kutatásai szerint jelentős gázkészletek vannak még Magyarországon.
Tény az is, hogy a két legnagyobb potenciális lelőhely, az akár 600 milliárd köbméternyi gázvagyont rejtő Makói–árok és a Békési–medence nem hagyományos gázmezők, mivel a gáz jellemzően több mint 3500 méter mélységben van (a hagyományos nálunk 1600 méter, ami egyébként az Egyesült Államokban a palagázos repesztések mélysége).
Részben ez utóbbival magyarázható, hogy a kanadai Falcon Oil & Gas leányvállalata, a TXM Olaj és Gázkutató Kft. több tízmilliárdos beruházása elbukott. A speciális technológiai igény, a nagyobb nyomás és nagyobb hőmérséklet “kifogott” a kutatókon, de a munkálatok inkább azért fejeződtek be, mert a 2008-as válság után beszakadt a gáz ára, és a TXM a kitermelésre teljes egészében meg sem talált megoldása ettől jóval magasabb költségen tudott volna megtérülni.
Most még ránézni is drágább, minthogy a földben diffundáljon
„Komoly pazarlás a jelenlegi háborús helyzet közepette nem felhozni a könnyen kitermelhető földgázt. Nemcsak az energiabiztonságot javítaná, de már tavaly decemberben 2100 dollár volt 1000 köbméter gáz ára, de márciusban már 3900-4000 dolláros szinteket is láttunk. Ha meg kell venni, akkor ott veszteség, ha nem adjuk el, ott” – magyarázta lapunknak egy nemzetközi gázkereskedő a magyar készletekről és a tétlenségről.
Meglátása szerint piacilag ez olyan magas árszint, hogyha az oroszokkal kötött hosszútávú gázszerződés valóban 20 százalékos kedvezményt adna, Európában vélhetően könnyű lenne profitot termelni a magyar gázzal. Hangsúlyozta: természetesen a gázpiac nem úgy működik, hogy „a kofák befőttesüvegben kínálják a gázt”, de most nagy érték, ha valakinek földgáza van.
Főként akkor, ha a Gazprom egy nap tényleg csak a minimális, a vezetékhálózat működtetése szempontjából elengedhetetlen mennyiségű földgázmennyiségig fogja vissza a szállításokat. Szerinte egy ilyen kitermelhető tartalékot nehéz beárazni, de látva, hogy Lengyelországot és Bulgáriát egyik napról a másikra hagyta gáz nélkül a Gazprom, valamint hogy tavaly ősz óta súlyos gázhiány van Vlagyimir Putyin trükközései miatt, jelentős lökést adhatna a magyar gazdasági növekedésnek.
A Mol szerint a kitermelés csökkenését próbálják leállítani
Az ügyben megkerestük a Mol Nyrt. is, hogy meg tudjuk, pontosan mekkora készletekkel bír a cég, valamint hogy kiderüljön, készülnek-e a termelés felskálázására. Mint válaszukban írták, „ha a különböző minőségű gázokat átszámoljuk a szabvány értékre (tehát a jógáz egyenértékest nézzük), akkor elmondhatjuk, hogy a Mol Magyarországon nagyjából 5 milliárd köbméter földgázkészlettel rendelkezik”.
Közölték azt is, hogy a hazai ellátásbiztonság a vállalat számára a legfontosabb, és mindent megtesznek azért, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű földgázzal tudják ellátni a hazai fogyasztókat.
„A szemünk láttára kibontakozó globális energiaválság még inkább ráirányítja a figyelmet az energiafüggetlenség jelentőségére, de az önellátásunkért és a magyar háztartások védelméért hosszú évek óta nagyon sokat teszünk. Az ország stabil gázellátása érdekében a jelenlegi háborús konfliktustól függetlenül is figyeltünk arra, hogy a lehető legtöbbet tudjunk termelni” – tájékoztatták a Napi.hu-t. Állítják, a termelésfokozó intézkedéseiknek köszönhetően lassítani tudták a csökkenés ütemét a kitermelésben. „Jelenleg évente 5-10 százalékos csökkenésről beszélhetünk, amely a beruházásaink, fejlesztéseink nélkül 20 százalék körül mozogna” – válaszolták a kitermelés lehetséges fokozására vonatkozó kérdésünkre. Az orosz szállítmányokat figyelemmel kísérve folyamatosan próbálnak több földgázt kitermelni.
Arra vonatkozó kérdéseinkre viszont nem adtak pontos választ, hogy mekkora mennyiségig és milyen időkerettel lehetne felskálázni a magyar földgázkitermelést. Így nem tudni, hogy az csak a gázipari szakemberek vágyálma, hogy Magyarországon akár 2-2,5 milliárd köbméter gázt is felhozzanak, vagy tényleg egy elszalasztott lehetőség, ami után nem kapkodott olyan nagyon a Mol és a többi hazai gázkitermelő.
#földgáz #gáz #kitermelés #mol #energia #gázellátás #ellátás #biztonság #orosz_szankciók