Az amerikai igazságügyi minisztérium kötelességszegés miatt panaszt nyújtott be James Boasberg szövetségi bíró ellen, amiért egy nem nyilvános konferencián a Trump-adminisztráció lépéseinek alkotmányos kockázataira hívta fel a figyelmet – adta hírül a CNN.

A hétfőn benyújtott panasz szerint Boasberg márciusban olyan megjegyzéseket tett Donald Trumpról, amelyek aláásták az igazságszolgáltatás integritását és pártatlanságát.

Chad Mizelle, Pam Bondi igazságügyi miniszter kabinetfőnöke a beadványban azt állítja, hogy Boasberg a bírói konferencián „megpróbálta nem helyénvaló módon befolyásolni John Roberts legfelsőbb bírósági elnököt és körülbelül két tucat másik szövetségi bírót”, amikor kifejezte azon véleményét, hogy a Trump-adminisztráció „figyelmen kívül fogja hagyni a szövetségi bíróságok döntéseit” és „alkotmányos válságot” idéz elő.

A panasz állítása szerint Boasberg napokkal ezután „elkezdte érvényre juttatni az előre kialakított meggyőződését”, amikor korlátozta az 1798-as Alien Enemies Act (idegen ellenségek elleni törvény) kormányzati alkalmazását.

A Federalist korábbi beszámolója alapján Boasberg aggályaira válaszul Roberts főbíró reményét fejezte ki, hogy ez nem fog bekövetkezni, és így nem alakul ki alkotmányos válság.

Az igazságügyi tárca arra kérte a washingtoni szövetségi körzet fellebbviteli bíróságának vezető bíráját, hogy továbbítsa a panaszt egy vizsgálóbizottsághoz, Boasberg ügyeit csoportosítsák át másoknak, és „alkalmazzon megfelelő fegyelmi intézkedéseket, beleértve a nyilvános megrovást és a bírói konferenciához való utalást az impeachmenttel kapcsolatos ajánlások megfontolására”.

A CNN szerint rendkívül szokatlan, hogy a kormányzat hivatalosan panaszt tegyen egy bíró ellen, vagy hogy nyilvános vita alakuljon ki a zárt ajtók mögött zajló bírói konferenciákon elhangzottak kapcsán.

Az amerikai elnök korábban „radikális baloldali őrültnek” nevezte a bírósági eljárás nélkül Salvadorba kitoloncolt bevándorlók ügyében eljáró Boasberget, valamint alkotmányos vádeljárás (impeachment) alá helyezését és hivatalból történő eltávolítását követelte.

Erre John Roberts, a csúcsbíróság elnöke márciusban ritkaságszámba menő módon reagált, mondván, több mint két évszázada megállapították, hogy az alkotmányos vád alá helyezés nem megfelelő válasz egy bírói döntéssel kapcsolatos nézeteltérésre. A rendes fellebbviteli felülvizsgálati eljárás erre a célra létezik.