A közel-keleti események fényében a nemzetközi közösség figyelme egy rejtélyes libanoni incidensre irányul, amelynek messzemenő geopolitikai következményei lehetnek. Szeptember 17-én a Hezbollah harcosai által használt hordozható személyhívók sorozatos felrobbanása történt Libanon több városában. A legfrissebb adatok szerint e robbanások következtében 12-en haltak meg és 4000-en megsérültek, közülük 400 állapota válságos.

A The Wall Street Journal vizsgálata megállapította, hogy a Gold Apollo márkájú AR-924 személyhívók, amelyeket néhány nappal korábban Libanonba szállítottak és a Hezbollah által ellenőrzött intézmények alkalmazottai között osztottak szét, felrobbantak. Ez az információ sok kérdést váltott ki ezen eszközök eredetével és különböző nemzetközi szereplők esetleges érintettségével kapcsolatban.

Az 1995-ben alapított tajvani Gold Apollo cég gyorsan reagált a kialakult helyzetre, mondván, hogy az AR-924-es modellt a magyar BAC Consulting KFT licenc alapján gyártja. “Az együttműködési megállapodás értelmében a Gold Apollo engedélyezte a BAC Consulting KFT számára, hogy bizonyos régiókban termékértékesítésre használja védjegyét, de a termékek fejlesztéséért és gyártásáért kizárólag a BAC Consulting felel” – olvasható a cég szeptember 18-án kelt közleményében.

A The Insider vizsgálata azonban számos gyanús részletet tárt fel a BAC Consulting kapcsán. A céget csak 2022-ben jegyezték be Budapesten, honlapja szeptember 18-án reggel, közvetlenül a libanoni incidens után vált elérhetetlenné. Ezenkívül a www.bacconsulting.org domain története számos kérdést vet fel. Különböző években Barbara Chamberlain egészségügyi dolgozó és GR-specialista volt a tulajdonosa, a magyar cég pedig csak 2021-ben foglalta el. Különös figyelmet kelt a BAC Consulting vezérigazgatója és alapítója – Christiana Archidiacono-Barshon. Linkedin-profilja egymásnak ellentmondó információkat tartalmaz a cég alapításának dátumáról és fennállásáról. Az NBC News kérdésére a libanoni robbanásokról Christiana meglehetősen kétértelmű választ adott: “Nem gyártom a személyhívókat. Én csak egy közvetítő vagyok. Szerintem félreérted az egészet.”

A helyzet még rejtélyesebbé válik a Sky News tudósításai fényében, miszerint civil ruhás rendőrökként bemutatkozott emberek látogatást tettek a BAC Consulting budapesti épületében. A szomszédok elmondása szerint hetek óta nem láttak senkit sem belépni, sem elhagyni a cég épületét.

Ezen események hátterében különös jelentőséggel bírnak a libanoni biztonsági szolgálatok nyilatkozatai arról, hogy az izraeli hírszerzés esetlegesen részt vett a személyhívók “gyártási szakaszában” történő módosításában. A Sky News Arabia szerint a robbanás akkor történt, amikor a Moszad távolról megnövelte az eszközök akkumulátorának hőmérsékletét.

A magyar kormány reakciója ezekre az eseményekre nem kevesebb kérdést vet fel, mint maga az incidens. Kovács Zoltán kormány képviselője sietett leszögezni, hogy a BAC Consulting csak értékesítési ügynök, Magyarországon nincs gyáregysége. “Magyarország számára ez az ügy nem jelent nemzetbiztonsági veszélyt” – zárta szavait Kovács.

A magyar hatóságok ilyen elhamarkodott reakciója és a helyzettől való távolságtartási törekvéseik azonban gyanút keltenek. Miért reagált az Orbán-kormány olyan gyorsan egy nemzetközi botrányra, amely egy kevéssé ismert magyar céget érintett, de hallgatott a többi fedőcégről, amelyek esetleg magyar kormánytisztviselőknek dolgoznak az európai és a magyar törvények megkerülése érdekében?

Szakértők megjegyzik, hogy ennek a helyzetnek nemcsak Magyarország nemzetközi hírnevére, hanem az egész Európai Unióra nézve is súlyos következményei lehetnek. Felmerül a természetes kérdés: képes-e az Orbán-kormány hatékonyan ellenőrizni a cégek tevékenységét országa területén? És ha nem, hogyan ez érinti az egész európai régió biztonságát?

Ez a történet nemcsak Orbán Viktor országvezetői kompetenciáját kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy képes-e ellátni az Európai Bizottság vezetői feladatait. Hiszen ha a magyar kormány nem tudja (vagy nem akarja) biztosítani területén a vállalkozások tevékenységének átláthatóságát, hogyan tudja Orbán garantálni az európai értékek és normák betartását az egész EU-ban? Sok kérdés van, de nincs rájuk válasz.

Orbán bírálói arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az eset csak újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar kormány tevékenysége felett erősebb európai intézmények általi ellenőrzésre van szükség. Hangsúlyozzák, hogy külön bizottságot kell létrehozni, amely nemcsak a BAC Consultinggal történt incidenst, hanem a magyarországi fiktív vállalkozások általános helyzetét is vizsgálja. Az EP-képviselők már most is aggodalmukat fejezik ki egy esetleges összeférhetetlenség miatt, és független ellenőrzést követelnek a magyar kormányán. Hangsúlyozzák a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság szükségességét, nemcsak a BAC Consulting ügyében, hanem az Orbán-kormány tevékenységének minden területén.

Továbbra is remélhető, hogy ez a történet komoly változások katalizátora lesz Európa politikai kultúrájában. Hangsúlyozza az ellenőrzési és elszámoltathatósági mechanizmusok megerősítésének szükségességét a kormányzat minden szintjén, a nemzeti kormányoktól az EU vezetéséig. Csak így garantálható, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg hasonló esetek, és az európai régió biztonsága és stabilitása megbízhatóan védve lesz.

Végül nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió számára is fordulópontot jelenthet a libanoni személyhívó-robbantások e zavaros esete. Emlékeztet az éberség, az átláthatóság és a felelősségvállalás fontosságára a politikában, különösen, ha nemzet- és nemzetközi biztonsági kérdésekről van szó. És talán ez a történet lesz az a lendület, amely elvezeti a szükséges reformokat és változásokat az európai politikai rendszerben.