Indulásként adódott a kérdés, mi tette lehetővé, hogy mindössze tíz nap alatt a lázadó szíriai erők képesek voltak elsöpörni az Aszad-rezsimet? A válaszért és a háttérmagyarázatért Bordás Máriához, az NKE egyetemi tanárához fordultunk.

A szakértő szerint olyan politikai hatalmi vákuum keletkezett, amelyet a török vezetés ügyesen kihasznált, hiszen Szíria északnyugati részét már az Iszlám Állam szétverése óta félig-meddig ellenőrzésük alá vonták az Ankara támogatását élvező milíciák, élükön a mostani offenzíva legfőbb erejét adó Hajat Tahrir as-Sam (HTS).

Az Aszad-rezsim bukását az Arab tavasz idején és azt követően is már csak az orosz katonai jelenléttel, az iráni különleges erőkkel és az Irán pénzelte libanoni Hezbollah fegyvereseivel tudták elkerülni. Bassár el-Aszad ugyan stabilizálta a hatalmát, de a szíriai gazdaság évtizedes mélyrepülését, a társadalom 90 százalékos elszegényedését már nem tudta megakadályozni és ezzel égbekiáltó korrupció jellemezte az egész államigazgatást.

Hazatérnek-e a törökországi táborokból és Európából a menekültek milliói?

Bordás Mária szerint a szíriai polgárháború miatt hétmillió szír hagyta el otthonát és él menekültként – többségében – Törökországban, Jordániában, Libanonban, vagy éppen az Európai Unióban. A 2015-ös menekültválságot követően Ankara nagyon sok pénzt kapott az uniótól, hogy tartsa vissza területén a menekülteket. Aszad hétvégi bukása után viszont már több európai állam is jelezte, Szíriában már nem lesznek veszélyben a menekültek, ha hazatérnek, így ösztönzik visszatérésüket.

Viszont az is igaz, hogy nem sikerült őket integrálni a török társadalomba, ezért a mai napig a török városok szélén elkülönülve, gettósodva élnek. Recep Tayyip Erdogan elnök számára most itt a lehetőség, hogy hazairányítsa őket.

Milyen ország lesz majd Szíriából? Radikális iszlamista vagy nyugatias demokrácia?

Megvitattuk azt is, mit hozhat a jövő a most euforikus hangulatban lévő szírek számára. A szakértő szkeptikus és úgy véli, hiába mondja a mostani legerősebb ellenzéki erő, a HTS vezetője, hogy demokratikusabb lesz minden és tiszteletben tartja majd a kisebbségeket, viszont csak egy al-Káida utódszervezetről beszélünk. Ráadásul ezt a csoportot sokfelé a világban a brutális terrorszervezetek listáján tartják nyilván. Mi történik, ha ugyanúgy, mint a tálibok – az amerikai kivonulás előtt – ígérnek fűt-fát, aztán meg létrehoznak egy iszlamista Szíriát.

Nem sok remény van arra, hogy ez a most győztes szervezet bármikor is demokratikusabb lesz

– óvott a szakértő. Mivel jelenleg a Nyugat nincs jelen a térségben, így nem látszik az az erő sem, amely felügyelné, hogy a mostani fegyveres milíciákból miként jön létre, alakul ki egy működő, békés állam.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

• Miért járt jól Izrael az Aszad-rezsim bukásával?
• Miért nem számíthatnak sok jóra a szíriai kurdok?
• Miként tudott egy kisebbségi síita csoport tagjaként (az alaviták) az Aszad-klán 50 évig rátelepedni Szíriára?
• Miért nem tudott eddig egységesen fellépni a szíriai ellenzék és elsöpörni az Aszad-rezsimet?
• Hogy viszonyultak eddig a vezető arab államok Szíriához?