Miután a vállalati és állami infrastruktúra nagy része is átköltözött a felhőbe, a legújabb trend az, hogy a felhő költözik Európába. A digitális szuverenitásvédelem a világ társadalmi-gazdasági viszonyainak alakulását elnézve fontosabb, mint valaha.

Tavaly a szigorodó adatvédelmi irányelvek katalizálták a szuverén felhőszolgáltatások bevezetését, idén már Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlansága is fűti az infrastruktúra technológiai és üzleti függetlenedését és költözését.

Az amerikai Amazon Web Services (AWS) nyáron ígérte meg, hogy év végére teljes kapacitással működni fog a teljesen független európai felhőrégióként beharangozott European Sovereign Cloud. A Brandenburgban, 7,8 milliárd eurós beruházással megvalósuló projekthez a vállalat új európai szervezetet hoz létre németországi székhellyel. A bejelentés kapcsán Kathrin Renz, az AWS European Sovereign Cloud vezérigazgatója rámutatott, hogy a cél a kompromisszummentesség, mert a felhasználók nem szeretnének választani a korlátozott megoldások és a teljes funkcionalitás között. „Ezért olyan felhőt hoztunk létre, amely megfelel az európai digitális szuverenitási követelményeknek, miközben megőrzi azt a szolgáltatási portfóliót, biztonságot és teljesítményt, amit az ügyfelek elvárnak.” A szuverenitást szem előtt tartva az AWS European Sovereign Cloud infrastruktúráját teljes egészében az Európai Unióban helyezik el, fizikailag és digitálisan elkülönítve más AWS régióktól, és független felhőként működik Európa számára. A megoldás minden kulcsfontosságú eleme – az infrastruktúra, a technológia, a vezetés és az operatív csapat – kizárólag az Európai Unió területén lesz. Az adatközpontokhoz való hozzáférést, a műszaki támogatást és az ügyfélszolgálatot kizárólag uniós alkalmazottak biztosítják. További biztosíték, hogy a projekt részeként létrejön egy dedikált Biztonsági Műveleti Központ (Security Operations Center) és egy független felügyelőbizottság, amely négy EU-állampolgárból áll, köztük legalább egy Amazontól független taggal.

Az amerikai nagyvállalat lokalizált megoldása mellett sorra tűnnek fel a tulajdonosi hátteret tekintve uniós cégek megoldásai, melyek még nagyobb mértékben erősíthetik a digitális szuverenitást az EU-ban. Legutóbb, szeptember elején a Deutsche Telekom (DT) jelentette be T Cloud néven induló felhős rendszercsomagját, amely hozzájárulhat a digitálisan független Európa erősödéséhez. A kölni ​​Digital X konferencián kihirdetett megoldás olyan felhőszolgáltatások állnak, amelyeket – iparáguktól, munkaterhelésüktől és szabályozási környezetüktől függően – különböző szuverenitási szintet igénylő – ügyfeleknek nyújt a vállalat. Ezért aztán egyetlen zárt felhő helyett a T Cloud többfelhős megközelítést alkalmaz, tulajdonképpen a Deutsche Telekomhoz kapcsolódó partneri hálózatban meglévő platformokat és szolgáltatásokat gyűjti egy ökoszisztémába. Melyből az ügyfelek egyedi csomagokba válogathatják össze a számukra szükséges elemeket. Ami a szuverenitási vonatkozásokat illeti, a DT a saját adatok feletti teljes ellenőrzés gyakorlásának lehetőségéről (adatszuverenitás), a kritikus infrastruktúra és a működési folyamatok független ellenőrzésének és karbantartásának jogáról (műveleti szuverenitás), valamint a kulcsfontosságú technológiák független fejlesztését, előállítását és ellenőrzését magában foglaló technológiai szuverenitásról beszélt.

A DT által hangsúlyozott három aspektus mellett az SAP gyakran emlegeti a jogi szuverenitást is, azaz a felhő mögött álló cég jogi fennhatóság szempontjából értett elhelyezkedését. A vállalat több mint 20 milliárd eurós beruházást eszközöl a digitális szuverenitás érdekében, és stratégiai prioritásként kezeli azokat a felhőmegoldásokat, amelyek kifejezetten a közszféra és az erősen szabályozott iparágak igényeire szabottak. A walldordi központtal működő német multi szeptember elején mutatta be új, átfogó megközelítését a digitális szuverenitás és az mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeire alapuló innováció támogatására. Az SAP Sovereign Cloud leírása szerint az európai ügyfelek a felhőinfrastruktúrától kezdve egészen a helyben üzemeltetett megoldásokig széleskörű technológiai palettáról választhatnak. A vállalat üzenete szerint a digitális szuverenitás kulcseleme Európa technológiai ellenállóképességének és stratégiai önállóságának.

Hova ez a nagy függetlenedés? Adja magát a válasz abban a korban, amikor néhány évvel azután, hogy Donald Trump első kormányzása alatt – a nyilvánosság előtt a mai napig bizonyítás nélkül álló vádakra hivatkozva – megnyirbálta Kína hozzáférését az amerikai technológiákhoz, a második regnálása alatt több alkalommal, több téren is éreztette, hogy ha kedve és érdekei úgy tartják, az Európai Unióval is szembemehet. Így aztán nem is kérdés, hogy az adatvédelmi szempontok mellett az üzembiztonság is megkívánja, hogy még ha amerikai nagyvállalatokról is van szó, az európai infrastruktúrát kinti érdekeltségeiktől a lehető legnagyobb mértékben elkülönítve biztosítsák. Technológiai értelemben, és – ahogy az amerikai AWS példája is mutatja – akár szervezetileg is minél inkább elkülönülve.

Hogy miért fontos ez a szervezetek, és az ő szolgálatásaikat használó magánfelhasználók szempontjából is, arra tavasszal Antal Lajos kiberbiztonsági szakértő, a RavenForTech Kft. ügyvezetője hozott példát lapunknak. „Simán benne van a pakliban, hogy Magyarországon belépek egy hazai bank internetes felületére, és a háttérrendszerekben van olyan komponens, amely mondjuk Amerikában működik. Szerintem az érintettek joggal kezdenek gondolkodni, hogy amennyire lehet, behúzzák ezeket a szolgáltatásokat az EU-n belülre.”

A bizonytalanná váló helyzetben az amerikai tárolás és számítási kapacitás alternatívájaként elérhető adatközpontok építését az Európai Bizottság szavakkal és jelentős összeggel is ösztönzi. Ezt a digitális szuverenitás igénye mellett a globális MI-verseny is hajtja, melyben az EU egyelőre nem áll valami jól. A versenyképesség javítására, új adatközpontok építésének elősegítésére 30 milliárd euró megy majd az uniós költségvetésből.

A függetlenedés kezdetleges állapotairól árulkodik a Synergy Research Group júliusban közzétett elemzése. Az adatok szerint az európai felhőszolgáltatók 2017 és 2024 között megháromszorozták helyi felhőbevételeiket – ami csak addig hangzik jól, amíg mellé nem tesszük, hogy az időszakban az európai felhőpiac hatszorosára nőtt. Tavaly már 61 milliárd eurós volt. Az európai szolgáltatók piaci részesedése a 2017-es 29 százalékról 2023-re 15 százalékra csökkent, azóta nagyjából azon a szinten stagnál. Az elmúlt években tapasztalt európai bővülés fő nyertese a globálisan is vezető három amerikai nagyvállalat, az AWS, a Microsoft és a Google volt, a regionális piac 70 százalékát uralják. A helyi szolgáltatók közül a két legnagyobb az SAP és a Deutsche Telekom, mindkét vállalat nagyjából 2 százalékos részesedéssel bír.