Az Oroszország és Ukrajna közötti háború helyzete továbbra is feszült. A háború 24. napján Oroszország még mindig azon dolgozik, hogy felszabadítsa Ukrajnát a feltételezett nácizmus alól. Az orosz „villámháború” terve az első napoktól fogva kudarcot vallott, Oroszország pedig egyelőre kudarcot vall Ukrajna elfoglalására és leigázására tett kísérleteiben. A háború (Oroszországban „különleges hadműveletként” emlegetett) sikertelen kezdete kapcsán Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fehérorosz Köztársaságban hatalmat megragadó Alekszandr Lukasenkót próbálja bevonni a háborúba.
Bár a téma, hogy Fehéroroszország megtámadja-e Ukrajnát, nem új keletű, és már a háború kezdete óta szóba került, tegnap új körülmények jelentek meg. Mégpedig: március 19-én az ukrajnai fehérorosz nagykövetség utolsó 11 diplomatája elhagyta a fogadó ország területét. Ez azt jelenti, hogy tegnap a fehérorosz diplomaták utolsó csoportja elhagyta Ukrajnát.
Most Ukrajna attól tart, hogy a nagykövetség kiürítése lehet az utolsó előkészület, mielőtt Fehéroroszország hadat üzen Ukrajnának. A korábbi orosz hasonlathoz képest Oroszország egy nappal az invázió előtt evakuálta diplomatáit Ukrajnából. Lukasenkonak már sikerült biztosítania az orosz médiát, hogy nem fogja megtámadni Ukrajnát, azonban Oroszország a végsőkig meggyőzte a közvéleményt arról, hogy nem fogja megtámadni szomszédos országát. És még mindig meglehetősen ostoba játékot játszik a fogalmak helyettesítésével – Oroszországban senki sem nevezi a háborút „háborúnak”, ehelyett Putyin fogalomcserét hajtott végre, és „különleges műveletnek” nevezte az orosz katonai inváziót.
Ukrajna nem bízik Fehéroroszország vezetőjében, és nyugati határai felől várja a fehérorosz fegyveres erők támadását, hogy az ukrán fegyveres erőket egy nagy gyűrűbe zárja, keleti és nyugati határaitól. Érdemes azonban megjegyezni azt a tényt is, hogy a fehérorosz hadseregben már megkezdődtek a tiltakozások és az engedetlenség, hogy végrehajtsák a rangidős tisztek parancsait.
Európa számára az, hogy Fehéroroszország készen áll Ukrajna fegyveres inváziójára, csak egyet jelenthet: megnövekedett veszélyt Lengyelország és részben Magyarország határvidékén. Valamint a biztonság esetleges romlása az Ukrajna nyugati határának teljes peremén előre jelzett rakétatámadás, valamint a Lengyelországra, sőt Magyarországra gyakorolt esetleges hatás miatt.
Esetleg országainknak ismét a NATO-hoz kellene fordulniuk azzal a kéréssel, hogy segítsenek az Ukrajna területén folyó katonai konfliktus megoldásában? Vagy ismét felszólítani a NATO-t, hogy zárja be az eget Ukrajna felett, mivel az EU-tagországokban és a NATO-tagországokban a helyzet korántsem biztonságos.