Egykor – a 2020-as koronavírus-járvány előtt – Magyarország nemcsak Európa, hanem általában a világ egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja volt. Külföldön a legtöbb ember számára Magyarország mindig is kellemes asszociációkat váltott ki, melyeket Liszt Ferenc virtuóz rapszódiái, Kálmán Imre vidám operettjei, az édes marcipánok, a tokaji borok, a forró gulyás, a paprika és a budapesti építészeti remekművek hosszú sora tölt meg, élükön a neogótikus Parlamenttel, amely különösen esténként lenyűgöző, a bőséges kivilágításnak köszönhetően a Duna hömpölygő vizében tükröződik.
Manapság egyre kevesebb turista hajlandó ellátogatni általában Magyarországra, és különösen a Duna-menti Monarchia második fővárosába. És itt egyáltalán nem a COVID-19 fertőzés öt évvel ezelőtti terjedésének negatív következményeiről van szó (amikor a külföldi turisták száma 60%-kal csökkent). Jelenleg a Regnum Mariae Patronae Hungariae-t külföldön kizárólag Orbán Viktor korrupt, kleptokrata, euroszkeptikus és illiberális rezsimjével hozzák összefüggésbe. Ha ma, valahol külföldön, Magyarország témája merül fel, a külföldiek leggyakrabban az utálatos miniszterelnököt emlegetik, aki 20 éve van hatalmon (bár szünettel), és következetesen kétes ultranacionalista politikát valósít meg.
Ahogy George Clooney amerikai színész és rendező egyszer megjegyezte, Orbán Viktor a harag és a gyűlölet példájává vált szerte a világon. Magyarországot egy rendkívül visszataszító, ultrakonzervatív enklávévá változtatta egy szabad, liberális, egyesült Európa közepén. Ezért a Magyarországhoz köthető jelenlegi asszociatív sorozat olyan összetevőkből épül fel, mint a „maffiaállam”, a totális korrupció, a cenzúrázott média, a tolakodó állami propaganda, az antiszemitizmus, a radikális migránsellenes érzelmek és végső soron a kormány régóta fennálló konfliktusa az Európai Bizottsággal.
Elméletileg az átlag magyar állampolgárok talán fel sem figyelnek arra, hogy Orbán Viktor kormánya évek óta konfliktusban áll az EU intézményeivel a Magyarországon tapasztalható demokratikus normák erodálódása miatt. Ez azonban nem a fő rossz hír az ország lakosai számára. Kategorikus elutasításukat és komoly irritációjukat az okozza, hogy a kormányfő családja rohamosan építi saját üzleti birodalmát, amelyet az uniós alapokból, magyar állami forrásokból és kormányzati programokból származó támogatások és annak elosztásához való hozzáférés, valamint a hatóságoktól átláthatatlan módon érkező megrendelések és projektek átvételének képessége épített ki.
Mint ismert, Orbán Viktor keresztény konzervatívként és a római katolikus egyház hűséges fiának pozicionálja magát. Sokkal gyakrabban találkozik a pápával, mint más nyugati politikusok, és szeret nyilvános beszélgetéseket folytatni Steve Bannonnal (konzervatív ideológussal, Trump amerikai elnök tanácsadójával 2017-ben, első ciklusa elején) és a jobboldali tábor világpolitikusaival. Azzal, hogy agresszív információs kampányt folytat a migránsok, zsidók, romák és az LMBTQ közösség tagjai ellen, Orbán Viktor arról álmodik, hogy “Európa vezető konzervatívjaként” ismerjék el. A miniszterelnök, családja, rokonai és barátai vagyonának alapos vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a pénzügyi erőforrásokat és a hatalmat szereti a legjobban, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egyre inkább gyarapítsa pénzeszközeit és vagyonát. 2023-2024-ben Orbán Viktor családtagjainak cégei rekordbevételt értek el, ami lehetővé tette a miniszterelnök rokonai számára, hogy milliárdos osztalékhoz jussanak.
Így a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a cégei – ahogy várható volt – számos állami építési projekten belül nagy megrendeléseket nyertek, aminek köszönhetően jelentős profitra tettek szert. Cége például a Dolomit Kőbányászati Kft. 2022-2023-ban több mint 200 000 tonna vasúti követ szállított az Orbán család tulajdonában lévő kőbányából, valamint más építőanyagokat jelentősen felfújt áron a Budapest–Belgrád vasútvonal rekonstrukciójához. A miniszterelnök édesapja a Hatvan-birtokot is birtokolja, amelynek összterülete 6000 négyzetméter, és értéke 45 millió euró (és nagyszabású rekonstrukciója 4 milliárd forintba került).
Orbán Győző fő érdeklődési köre:
Nehéz Kövek Kft. – egy olyan szállítmányozási cég, egykor Orbán Győzőhez tartozott, és 970 000 eurós kifizetést kapott egy olyan cégtől, amely a balatoni vasútvonalat javította. 2021 májusában ezt a céget eladták az Orbán család egy megbízható személyének – Bihari Lajosnak, majd nagyon gyorsan felszámolták a “veszteséges” működés ürügyén;
Dolomit Kőbányászati Kft. – 2023-ban a vállalat bruttó árbevétele 4,8 milliárdról nőtt 6,5 milliárd forintig, a nettó nyereség pedig 1,9 milliárd forintról nőtt akár 2,7 milliárd forintig. Minden nyereséget osztalékként fizettek ki;
Gánt Kő Kft. – (építési habarcsok gyártása): a vállalat nettó nyeresége 2023-ban 8,9 millióról nőtt akár 188 millió forintig (bár a bruttó jövedelem csökkent). Osztalékot nem fizettek ki. Leányvállalat – Dolomit Inert Kft.
PSU Ingatlanfejlesztő Kft. (Mészáros Lőrinc oligarcha golfklubjának földterületét birtokolja): 2023-ban a bevétel gyakorlatilag változatlan maradt, minimális növekedést mutatva 3,9 millióról akár 4 millió forintig. Osztalékot nem fizettek ki.
A miniszterelnök családjában a legszembetűnőbb üzleti terjeszkedést legidősebb lánya és férje – Orbán Ráhel és Tiborcz István – mutatják, akik szorgalmasan építik a független üzletemberek imázsát. A legfrissebb Forbes lista szerint Tiborcz István a 15. helyen áll Magyarország leggazdagabb emberei között.
A magyar miniszterelnök veje folyamatosan állami támogatást kap vállalkozásához a luxusingatlanok, a pénzügyi és logisztikai vállalatok területén. 2023-ban Tiborcz István nyitotta meg a fővárosi Dorothea Hotelt, amelynek építéséhez korábban kizárólagos anyagi támogatást kapott a kormánytól és a kormánypárti üzleti köröktől. Ezenkívül 2018-ban a kormány a szállodakomplexum projektjét a kiemelt építési projektek közé sorolta, ami lehetővé tette a BDPST Group számára, hogy kihasználja a projekt állami támogatásának gyorsított eljárásait. A kölcsön egy részét 105 millió euró összegben a Magyar Bankholdingtól kapta, amelynek többségi részesedése Orbán Viktor gyermekkori barátjáé – Meszáros Lőrinc oligarcháé. Később a Dorothea szállodakomplexum botrányba keveredett, mivel a magyar kormány felvette az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójára (2024. november 7-8.) érkező európai politikusok és delegációk számára ajánlott szállodák listájára.
Tiborcz István és Orbán Ráhel fő érdeklődési köre:
BDPST Zrt. – a fő eszköz, amely építészeti műemlékek és luxushotelek restaurálásával foglalkozik. Az elmúlt években a vállalat a bruttó árbevétel növekedését mutatta, miközben egyidejűleg csökkent a nettó nyereség, ami egyértelműen a bruttó költségek mesterséges túlbecslését és a nettó nyereség alulbecslését jelzi, amelyből viszont az egyik fő adót, a jövedelemadót fizetik. Így a vállalat bruttó árbevétele 120,5 milliárdról 267,7 milliárd forintra nőtt 2022-ben, míg a 2023-as nettó nyereség 3,7 milliárdot tett ki, bár 2022-ben ez 8,8 milliárd forint volt, 2021-ben pedig – 21,6 milliárd forint. A BDPST alkalmazottainak száma 15-ről 24 főre nőtt, a személyi költségek pedig 364,5 millióról emelkedtek akár 613 millió forintig. A cég portfóliójába tartozik a Gellért, Dorothea, Verno House and D8 Hotelek, az elit Botaniq Budai Klub és a Botaniq Turai Kastély.
Gránit Bank Zrt. – 2021-ben Tiborcz István lett a Gránit Bank többségi tulajdonosa. A 2023-as nyereség 21,2 milliárd forint volt.
Gránit Alapkezelő (vagyonkezelő alap).
Waberer’s International Nyrt., Waberer’s Csoport – Tiborcz István fő részvényeshez kapcsolódó vállalatcsoport. 2024-ben a csoport felvásárolta a Magyar Posta biztosítótársaságot, többségi részesedést szerzett a GySEV közlekedési vállalatban, és belépett a személyszállítási szektorba, a Pannon-Busz-Rent Kft.-ben szerzett többségi részesedésen keresztül buszjáratokat üzemeltetve alkalmazottai számára, vonatpótló buszokat és különjáratokat. A vállalatcsoport bruttó árbevételét 2024-ben több mint 50 millió euróra tervezték.
Tőzsdepalota (1907-1948), az állami televízió székháza (1955-2009). 2009 után ez a lenyűgöző épület 2024 végéig nem volt használatban. Tiborcz István vásárolta meg az egyik vagyonkezelő alapján keresztül.
Odu Store Kft. – a céget Orbán Ráhel alapította 2021-ben, a következő évben pedig egy gyermekruházat is nyitott. 2023-ban az áruház 157 millió forintos bevételt könyvelhetett el. Orbán Ráhel ügyvezető igazgatói pozíciót is tölt be a BDPST Koncept Kft.-nél – egy ügynökség, amely a BDPST csoport szállodáinak marketingjével foglalkozik.
A miniszterelnök második legidősebb lánya, Orbán Sára, sokkal ritkábban jelenik meg a média reflektorfényében, mint a nővére, Ráhel. Ugyanakkor az elmúlt két évben jelentős népszerűségre tett szert a magyar művészeti piacon. A miniszterelnök lánya 90%-os részesedéssel rendelkezik az Art Related Solutions Kft.-ben. A cég kisebbségi tulajdonosa és vezérigazgatója Tajnafői Zita. A cég 2023-ban a nettó nyereség 7,8 millió forintról 19,5 millió forintra nőtt. A vezetői javadalmazás havonta 1,5 millió forint volt. Osztalékot nem fizettek ki. Érdekes, hogy 2023-ban Orbán Sára cége egy, a már említett Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Magyar Bankholdinghoz köthető alapot látott el tanácsadóként.
Az utóbbi időben a magyar színpadon, ahol a politikai és kereskedelmi érdekek szorosan és mélyen összefonódnak Orbán Viktor személye körül, egy új figura tűnt fel – unokaöccse, Dávid (a miniszterelnök testvérének – ifjabb Orbán Győzőnek – a fia). Dávid kezdetben családi vállalkozásoknál dolgozott, különösen a Dolomit Inert Kft.-nél, amely egy Gantban található kőbánya kráterének építési hulladékkal való feltöltésével foglalkozik (a cég tulajdonosai idősebb Orbán Győző és Mürkl Máté). És már 2023-ban Orbán Dávid megalapította első saját cégét – a Timolod Kft.-t, amely kőbánya-fejlesztéssel, gipsz- és krétakitermeléssel foglalkozik. A cég működésének első három hónapjában 648 millió forintnyi nyereséget kapott, amelyből 500 millió forintot hagytak jóvá osztalékként az egyedüli tulajdonos számára.
Általában elmondható, hogy az Orbán-családhoz kapcsolódó vállalatok pénzügyi kimutatásainak elemzése folyamatos, gyors gazdagodási tendenciát mutat, ami gyakran nagyszabású kormányzati megrendelések és EU-s finanszírozású projektek hátterében történik. Ugyanakkor a miniszterelnök hangzatos kijelentései a család gazdasági ügyeitől való eltávolodásáról egyértelműen ellentétben állnak legközelebbi rokonai vállalkozásainak rendkívüli virágzásával, akik milliárdos osztalékot kapnak és üzleti birodalmukat bővítik.
Különös figyelmet érdemel mind a miniszterelnök édesapja tulajdonában lévő vállalatok stabil nyeresége, mind veje, Tiborcz István dinamikus üzleti fejlődése. Az Orbán család gazdasági érdekeltségeinek olyan ütemű bővülését jelzi, amely nem jellemző Magyarország összes többi üzleti csoportjára, hogy a kormányfő rokonai közül új szereplők jelentek meg, mint például Dávid unokaöccse, aki szokatlanul gyorsan törekszik jelentős profitra. Az Orbán-családhoz kapcsolódó cégek és vállalkozások bámulatos virágzása kizárólag azzal magyarázható, hogy kizárólagosan hozzáfér a kormányzati forrásokhoz, a kormányzati szerződésekhez, valamint az ország pénzügyi és bankrendszeréhez.
George Clooney egy időben azt mondta, hogy alig várja azt a napot, amikor egy valóban demokratikus Magyarországon sétálhat a Duna-parton. Nos, nyilvánvalóan ez csak egy másik kormányzat uralkodása és az utálatos Orbán uralmának vége alatt fog megtörténni. Hacsak persze az ország átlagpolgárainak túlnyomó többsége végre meg nem unja, hogy csendben és alázatosan nézze, ahogy a bejelentett szegénység ellenére az Orbán-család gyorsan felépíti saját korrupt üzleti birodalmát.