Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.

Az elmúlt hónapokban hozzászokhattunk már a forint gyengüléséhez, de amit a héten láthattunk, arra szerencsére ritkán van példa: voltak napok, amikor gyakorlatilag szabadesést produkált a forint az egyébként gyengülő euróval szemben, amelybe a forintgyengülésről amúgy mélyen hallgató Orbán Viktor is jónak látott belerúgni egyet. A mélypont szerdán érkezett el, amikor 416 forintot is kértek egy euróért, csütörtökön pedig hiába emelte a Magyar Nemzeti Bank 2 százalékponttal az egyhetes betéti kamatot, az sem volt elég ahhoz, hogy csökkenjen a nyomás.

Ahhoz végül, hogy az euró ára a korábban szintén elképzelhetetlen, 400 forint körüli szintre erősödjön, a jegybank újabb kamatemelésre tett ígéretén kívül az kellett, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentse: a kormány hajlandó elfogadni az Európai Bizottság álláspontját a korrupciósellenes lépéseknél. Ez hozzásegítheti a kormányt ahhoz, hogy megérkezzenek végre a helyreállítási alap régóta várt pénzei.

Ez persze nem holnap lesz: Brüsszel érdeklődésünkre azt jelezte, hogy még további tárgyalásokra van szükség, mielőtt kinyitják a pénzcsapot.

A forintgyengülés okairól Török Zoltánnal, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjével is beszélgettünk a Fülke e heti adásában.

https://hvg.hu/gazdasag/20220710_es_akkor_forint_brusszel

#forint #Magyarország #Brüsszel