Az áruházláncok és a kisebb, önálló boltok is várják az élelmiszer árstop kivezetését, noha a hatósági árazás jelenléte a kínálatban eddig sem volt érdemi befolyással az inflációra. A piaci szereplők szerint a kiélezett verseny miatt az árstop megszűnte után nem várható, hogy újra megugranak a fogyasztói árak.
„A kormány, a beszállítók és a kereskedők, ahogy a fogyasztók is abban érdekeltek, hogy érdemben csökkenjen az infláció. Ebben ugyan lenne egy egyszeri megtorpanás az árstop kivezetésével, de utána valamennyi termék esetén konszolidálódna a bolti árazás. A korlátozott fogyasztási kereslet gátat szab az élelmiszerek újabb drágulásának, a piaci verseny miatt az üzletek nagyon óvatosan nyúlnának az árakhoz” – mondta a Napi.hu kérdésére a nemzetközi áruházláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György hozzátette: a kivezetés esetén a láncok a lekötött erőforrások felszabadulása miatt inkább tartani tudnák, vagy még inkább folytathatnák az eddig megkezdett árcsökkentéseket.
A főtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: marad az alapélelmiszerek árstopja, mert ami eddig történt az árindex csökkentése érdekében, az nem elegendő a kivezetéshez. Megerősítette, hogy a kormány várja a szankciós infláció letörésére beadott gazdasági vakcina hatását. A kilátások kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, hogy áprilisban érzékelhetően csökkenhet az infláció, májusban és júniusban pedig már határozottabban mérséklődhet.
Nincs inflációnövelő hatása az árstopnak
Vámos György kifejtette, hogy nincs és nem is volt inflációnövelő hatása az árstopnak és még ha nem is számított rá a piac, hogy ilyen hosszan fennmarad, kétségtelen, hogy a bevezetése kedvező döntés volt, bizonyos társadalmi rétegeknek ma is támogatást jelent. „Döntő részben az átadási árak növekedése mozgatta az élelmiszerinflációt, az árstop terheit teljes egészében a kereskedők viselik. Ez április végéig az alaptermékek esetében nagyságrendileg 250-300 milliárd forint körüli bevételkiesést jelent. Ennek egy része pénzügyi veszteségként jelentkezik a cégeknél” – jegyezte meg
Rámutatott: a fogyasztói árakban megjelenő legnagyobb költség az élelmiszeripar átadási árai, amelyek eddig nagyobb ütemben nőttek, mint a bolti infláció – például volt olyan hónap, amikor egyes termékeknél a drágulás 50 százalék fölött is járt.
Habár az emelések az ipar részéről is indokoltak voltak, az üzletek egyre nagyobb terheket viseltek. Ezt kezdetben a kiadások átcsoportosításával, a tervezett beruházások elhalasztásával ellensúlyozták, majd az egyéb árucikkeknél is megindultak felfelé az árak
– fejtette ki Vámos György.
Megjegyezte, hogy az árstop aránytalanságokat okozott a beszállítói piacon, mivel a hatósági áras alapélelmiszerek iránti kereslet megemelkedett, ám az ipar bizonyos termékeknél csak hullámzóan tudta teljesíteni a fogyasztói igényeket. „Biztosan nem lesz inflációnövelő hatása az árstop kivezetésének, mert a túlzott áremelés elriasztja a vásárlót” – összegezte.
Jól jött az olcsó élelmiszer
Több társadalmi csoportnak nagy segítséget jelent az árstop. Az alacsony jövedelmű rétegeknek, a nyugdíjasoknak, a minimálbéren foglalkoztatott, kétkezi munkásoknak ma is az számít a legjobban, hogy hány forintot kell fizetniük a pénztárnál – mondta a Napi.hu-nak már Bubenkó Csaba.
Az Egyenlő.hu modern keresztényszociális szakszervezet elnöke szerint az intézkedés több mint egy éve alatt a kedvező szociális hatások jelentősebbek voltak, mint az, hogy a kereskedelem számára mekkora veszteséget okozott a hatósági árazás. „A lakosságot támogatják az olcsóbb élelmiszerek, ami az elnehezült anyagi körülmények között kiszámítható segítséggel ér fel. Csak néhány árucikket érint az árstop, ezért nem lehetett eddig sem akkora árnövelő hatása, mint ahogy azt az ellenzők állítják. Nem emiatt szöktek az egekbe az árak” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy mostanra viszont elérték azt a küszöböt a nagy láncok is, amikor már nem emelkedhetnek tovább a fogyasztói árak, amelyekben a költségek mellett a cégek nyeresége is jelen van.
Az üzletek hetek óta akciózással versengenek a vevők kegyeiért, pedig az árstop a drágább működés és az infláció mellett sem indokolta eddig, hogy több tízezer, egyéb terméket jelentősen magasabb áron adjanak. Ha a korlátozás miatt keletkezett is mínusz a forgalomban, a fokozódó árháborúban is van miből tovább csökkenteni az árakat
– szögezte le.
Kiemelte, hogy a fogyasztókat az online árfigyelő rendszer is támogatni fogja, mert megakadályozza a túlárazásokat és fokozza a piaci versenyt, ezzel is segítve a családokat és a gazdaság megerősödését.
„A termékek árváltozását nyomon követő fogyasztóvédelmi adatbázis hiteles forrása lesz a vásárlóknak, hogy mindenütt a legolcsóbb termékeket tudják a kosárba rakni. Ez egy újabb olyan lépés, amellyel kedvezőbb helyzetbe hozza a kormány a lakosságot a láncok elszabadult árazásával szemben, amely az elmúlt hónapokban visszás helyzetet teremtett. – Az árfigyelővel az infláció is gyorsabban csökkenhet, így hamarabb ki lehet majd vezetni a kereskedők által teherként kezelt árstopot” – húzta alá Bubenkó Csaba.
Nehezebb a kisboltoknak
„Ahogy eddig, most is a mielőbbi kivezetést szorgalmazzuk, mivel az árstop torzította a termékpályákat, amelyek a vásárlók érdekében is vissza kell rendeződjenek. Bár sokaknak segítenek az olcsóbb árak, a kereskedőknek sok konfliktust okoz a beszállítókkal, termelőkkel, sőt, a fogyasztókkal is: a hatósági árazás felborította a kiegyensúlyozott feldolgozóipari kapcsolatokat, megváltoztatta az importviszonyokat” – mondta megkeresésünkre Neubauer Katalin.
A hazai boltosokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára hangsúlyozta: tisztában vannak az infláció tartósabb csökkenésének feltételével, nagyon bíznak abban, hogy ez mihamarabb megtörténhet. „Minél kisebb a piaci szereplő, az árstop annál nagyobb terhet ró rá, akárcsak minden más, megnövekedett költség kigazdálkodása. A legkisebb méretű üzleteknek a legnehezebb, főként azokon a településeken, ahol egyetlen bolt üzemel, mert a veszteségeik nőnek, helyzetük jóideje kiszolgáltatott, ami már nem tartható sokáig” – jelentette ki.
A vásárlók erősen árérzékenyek lettek, elfordulnak azoktól a kisebb boltoktól, amelyek emeléssel kényszerülnek mérsékelni a veszteségeiket. Egy importra jobban támaszkodó multiláncnak mindenképp könnyebb átvészelni a veszteséges időszakot, a túlnyomórészt hazai beszállítókkal együttműködő, magyar kisboltoknak viszont a mostani kihívás sok esetben végzetes terhet jelent.
„Az áremelések mögött nem a kereskedő nyereségérdeke áll, hanem a küzdelem a terhek ellen. A statisztikákban nem mutatkozik külön a kisboltok helyzete, de a szövetségünkhöz érkezett jelzések alapján sajnos tudni lehet, hogy a rezsidrágulás, az infláció okozta nyomás és az árstopos termékek vesztesége idén hozhat nagyobb arányú üzletbezárásokat” – mondta Neubauer Katalin. Hozzátette: például látható lesz, hogy az energiaszolgáltatókkal tavaly ősszel előre megkötött, egy-, akár kétéves szerződések alapján kalkulált energiaárakat ki tudja majd tovább viselni.
„A napi fogyasztási cikkek piacán a hazai tulajdonú kereskedelmi vállalkozások részesedése a korábbi 50 százalék körüli arányról mára nagyjából 35 százalékra esett vissza, a helyzetet a hatósági árazás is rontja” – jelezte az MNKSZ főtitkára.
(Thurzó Katalin)