Összesen 1,002 millióan vallották magukat magyar nemzetiségűnek az idei népszámláláson. Ezzel a romániai magyar közösség arányaiban is, de főleg lélekszámában jelentősen csökkent az utóbbi tíz évben.

Amagyar továbbra is a legnagyobb kisebbség Romániában: a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre – közölte a román Országos Statisztikai Intézet. A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a létszámuk.

Az RMDSZ még elemez, de elégedett az 1 millióval
1 millió feletti a romániai magyarság száma a népszámlálás előzetes eredményei alapján. Ezzel megőriztük a magyarok 6 százalék feletti arányát a romániai társadalmon belül – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök az Országos Statisztikai Intézet (INS) előzetes eredményei alapján. Az RMDSZ elnöke jelezte: a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki a Szövetség.

Kelemen Hunor köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt.

„2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – zárta közleményét az RMDSZ elnöke.
Nemcsak a magyar fogy, a románok is kevesebben vannak
A népszámlálás most nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta összességében 1,1 millióval csökkent a lakosok száma. Románia 42 megyéjéből 39 veszített a lakosságából az elmúlt tizenegy év leforgása alatt – írja a kronikaonline.ro

Az adatok és a jelentős népességcsökkenés ténye valós lehet: a „román KSH” elnöke nemrégiben arról tájékoztatott, hogy az ország becsült lakosságának 95 százaléka töltötte ki az űrlapokat.

A népszámlálás során egyébként 14,8 millióan (89,3 százalék) románnak, 1,002 millióan (6 százalék) magyarnak, 569 500-en (3,4 százalék) romának vallották magukat. A 20 ezres létszámot meghaladó etnikai közösségek az ukránok (45 800 fő), a németek (22 900) és a törökök (20 900). A népszámláláson 16,551 millió személy nyilatkozott az anyanyelvéről: 91,6 százalékuk a románt, 6,3 százalékuk a magyart jelölte meg a válaszában. A roma anyanyelvűek aránya 1,2, az ukrán anyanyelvűeké pedig 0,2 százalékos. A felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református, 2,5 százalékuk a pünkösdista vallást jelölte meg a válaszában.

Kép: Pixabay
Emellett nem szabad megfeledkezni arról a 4 millió román állampolgárról sem, aki felmérések szerint hosszabb távra, de inkább végleg külföldre költözött – velük is jelentősen fogyott az ország lakossága. A Romániából kivándorlók öt legkedveltebb célországa Olaszország (979 ezer fő), Németország (813 ezer), Spanyolország (579 ezer), az Egyesült Királyság (427 ezer), illetve Magyarország (210 ezer). A célországok statisztikai nyilvántartásai alapján 2012 és 2020 között a romániai származású migránsállomány minimum 835 ezer fővel gyarapodott, ami 27 százalékos növekedést jelent. Ami semmiképpen nem jó hír: a leginkább aktívnak tekinthető, 20–59 éves korosztály közel egynegyede az ország határain kívül keresi boldogulását – derül ki az Erdélystat adataiból.

Forrás:https://www.napi.hu/kulfold/magyarok-nepszamlalas-romania.765371.html