„Nem akarunk amerikaiak lenni. Nem akarunk dánok lenni. Grönlandiak akarunk lenni” – mondja Jens-Frederik Nielsen.

Grönland újonnan megválasztott miniszterelnöke elutasította Donald Trump azon törekvését, hogy átvegye az irányítást a sziget felett, mondván, hogy a grönlandiaknak meg kell engedni, hogy maguk döntsenek a jövőjükről, miközben az a Dániától való függetlenség felé halad – írja a Guardian.

Jens-Frederik Nielsen jobbközép demokrata párja meglepő győzelmet aratott az e heti törvényhozási választásokon, és most koalíciós kormányt kell alakítania, csütörtökön visszautasította Trump ismételt állításait, miszerint az Egyesült Államok annektálja a szigetet.

„Nem akarunk amerikaiak lenni. Nem, nem akarunk dánok lenni. Grönlandiak akarunk lenni, és saját függetlenségünket akarjuk a jövőben” – mondta a 33 éves Nielsen a Sky Newsnak. „És mi magunk akarjuk felépíteni a saját országunkat.”

Grönland leköszönő miniszterelnöke, Múte Egede kijelentette, hogy összehívja a párt vezetőit, hogy közösen utasítsák vissza Trump fenyegetéseit, figyelmeztetve őt: „Elég volt”.

Amíg meg nem alakul az új kormány, addig Egede vezeti Grönlandot. A politikus ezt írta a Facebookon: „Az amerikai elnök ismét felvetette az annektálás gondolatát. Ezt abszolút nem tudom elfogadni”.

A nyilatkozatok azután születtek, hogy Trump csütörtökön megismételte fogadalmát, hogy átveszi a szigetet.

Az Ovális Iroda Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott találkozóján Trump azt állította, hogy a grönlandi megválasztása „nagyon jót tett nekünk”, és ami őket illeti, a megválasztott elnök “egy nagyon jó ember”.

Arra a kérdésre, hogy gondolja-e, hogy az Egyesült Államok annektálja-e Grönlandot, Trump azt mondta:

„Szerintem ez meg fog történni”.

Trump azt mondta, hogy „Dánia nagyon messze van” Grönlandtól, és megkérdőjelezte, hogy ennek az országnak van-e még joga a világ legnagyobb szigetére.

Trump szerint az Egyesült Államok Grönland feletti ellenőrzése fontos lehet nemzetbiztonsági okokból, sőt azt javasolta, hogy a NATO-t is be kell vonni, de Rutte tiltakozott.

Mivel a grönlandiak alapvetően ellenzik, hogy Amerikához tartozzanak, ezért a legutóbbi választási kampány inkább az egészségügyre és az oktatásra összpontosított, mint a geopolitikára.

A demokraták a szavazatok 29,9%-át szerezték meg azzal, hogy a lakhatási és oktatási színvonal javításáért kampányoltak, miközben elhalasztották a függetlenedést addig, amíg Grönland önellátóvá nem válik. Négy éve a párt a negyedik helyen végzett 9,1%-kal.

Carina Ren, a koppenhágai Aalborg Egyetem sarkvidéki programjának vezetője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a grönlandiak megpróbálták figyelmen kívül hagyni Trumpot, és a számukra fontos kérdésekre összpontosítani.

A második helyen a legagresszívebben függetlenségpárti Naleraq végzett a szavazatok 24,5%-ával. Utána az utolsó kormányt vezető inuit Ataqatigiit végzett 21,4%-kal.