Megjelentek a KSH friss adatai a magyarországi nyugdíjasok helyzetéről. A területi bontásból kiderült, hogy az ország nagy részében a nyugdíjak átlagos összege nem éri el a statisztikai hivatal által kiszámolt országos nyugdíjátlagot. A 150 ezres összegnél Budapesten kívül csak három megyében magasabb az átlag. 1,3 millió idős magyarnak pedig nem, vagy csak épphogy éri el a nyugdíja az országos átlagot. Bár 2021 januárjában kb. 25 ezerrel volt kevesebb nyugdíjas Magyarországon, mint egy évvel korábban, ezt nem feltétlenül lehet csak a járvány számlájára írni, – a Pénzcentrum.

2021 januárjában 2 028 758 fő részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon, ami bő 3 ezerrel kevesebb, mint az utolsó járvány előtti évben, 2019-ben volt, ellenben a 2020 januári számokhoz képest tavaly év elején csaknem 25 ezerrel kevesebb ember részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon – derült ki a KSH adataiból.

Ugyanakkor, bár tény, hogy a koronavírus sokkal veszélyesebb az idősekre, mégsem lehet a járvány számlájára írni az egy év alatt elvesztett 25 ezer nyugdíjas honfitársunkat, mivel, ahogy az a grafikonon is látszik: korábban is voltak hasonló hullámzások a nyugdíjasok számát tekintve. Ellenben az is tény, hogy Magyarországon minden évben emelkedik a nyugdíjkorhatár, így „utánpótlás” is lassabban jön.

Ami a nemek eloszlását illeti: tavaly januárban 900 ezer alá csökkent az öregségi nyugdíjban, és egyéb ellátásban részesülő férfiak száma, míg a nők közül 1 millió 450 ezren kapnak öregségi nyugdíjat, vagy valamilyen más ellátást az államtól.

Ami a kifizetett összegeket illeti, mindkét nemnél azok vannak többségben, akiknek az ellátása 100 ezer és 120 ezer forint között van. Összesen 641 ezer ember kapott kézhez legfeljebb 100 ezer forintot havonta, ami kb. az ellátásban részesülők harmada.

Összességében pedig 1,3 millió magyarnak nem, vagy csak alig érte el az ellátása a KSH által 2021-re kiszámolt, 150 571 forintos átlagnyugdíjat. Ám az átlagnál sokkal fontosabb adat a medián nyugdíj, amely most nagyjából 131 ezer forint lehet – ez az az összeg, amelynél pontosan ugyanannyin kapnak többet, mint ahány nyugdíjasnak kevesebbet utalnak. Tehát több mint 1,15 millióan kapnak ennél kevesebbet, de ugye az alábbi adatokba nem csak az öregségi nyugdíjak vannak benne, hanem a többi ellátás is.

Az átlagot ugyanis felhúzzák az úgynevezett „luxusnyugdíjasok”, tehát azok, akik az átlagnál jóval magasabb ellátást kapnak. A KSH-s adatok szerint egy éve 404 ezer magyarnak folyósítottak 200 ezer forintnál magasabb összeget, mialatt 2020-ban ők még csak 336 ezeren voltak. Ellenben majdnem 100 ezerrel kevesebben lettek azok, akiknek az ellátása 100 ezer forint, vagy annál kevesebb.

Ez részben a nyugdíjemeléseknek tudható be, illetve java részben annak, hogy cserélődik a nyugdíjasállomány. Az idősebb, elhalálozó, a nyugdíjrendszerből kikerülők helyett a rendszerbe új, fiatalabb nyugdíjasok lépnek, köztük magas jövedelműek is, akiknek így az ellátása is több lesz. Így lehetséges, hogy egyre többen kerülnek be a 200 ezer és 300 ezer forint feletti kategóriákba, és húzzák fel tovább az átlagot – mialatt a medián jóval elmarad attól.

A főváros és három megye húzza fel az átlagot

Azt is megnéztük, hogy az egyes megyékben mennyi az átlagos öregségi nyugdíjak összege. Mint már fentebb írtuk, a KSH szerint ez az összeg 2021 januárjában 150 571 forint volt, ám az ország nagy részében ennél kevesebbet kapnak kézhez az idősek a statisztikák szerint.

Mint kiderült az országos átlagnyugdíjat Budapesten kívül csak Fejérben, Pest megyében és Komárom-Esztergomban haladja meg az ellátások átlagos összegei. A főváros jócskán felhúzza az átlagot, hiszen itt majdnem 180 ezer forintot kapnak átlagosan a nyugdíjasok, ami 23 ezerrel több, mint a második helyezett Fejér megyében.

Ezzel szemben a legkevesebb ellátást, átlagosan 134 031 forintot Bács-Kiskun megyében folyósítják a KSH szerint, több mint 45 ezer forinttal kevesebbet, mint a listavezető fővárosban, és az összeg még az országos átlagtól is bő 16 ezerrel elmarad, és csak kicsivel több, mint a medián összeg.

Több százezer idős magyar a szakadék szélén

Mint látható, rengeteg idős magyarnak nem éri el az ellátása az országos átlagot, és ez a szegénységi adatokon is meglátszik.

Az Eurostat év elején például azt közölte, hogy a 2020-ban 65 év feletti magyar lakosság ötödét fenyegeti a kirekesztés és a szegénység. Tehát több mint 365 ezer idős magyar került a tönk szélére a járvány miatt.

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában érzékelhető probléma az idős, nyugdíjaskorú lakosság leszakadása a társadalom többi rétegétől. A járvány pedig csak rontott a helyzeten. Litvániában (40,2%), Észtországban (42,5%), Lettországban (43,1%), és Romániában (43,7%) az idősek közül 10-ből 4 lakost fenyeget a szegénység. Bulgáriában pedig csaknem minden második időst (49,5%).

Ha évekre visszamenőleg vizsgáljuk meg a helyzetet, érzékelhető, hogy mekkora ütést vitt be a járvány az idős magyaroknak: a 2019-ig tartó kedvező folyamatok megtorpantak 2020-ra, az idősek helyzete jelentősen romlott.

Míg korábban jóval az összlakosságra vonatkozó arány alatt voltak, tehát nem voltak annyira kitettek a leszakadásnak, mint más rétegek, a járvány első évében az olló összezárult, a vonalak metszik egymást.