Az OSINT-elemzők egy jelentős része a háború kezdetétől figyelemmel követi a nyílt területen fekvő orosz katonai tárolóbázisok készletváltozásait, a háború 35. hónapjában azonban felfedezték: néhány ilyen raktárat egész idáig kihagytak az összeírásból. Ugyanakkor Moszkva se lehet boldog a tévedéssel kapcsolatban, hiszen a kihagyott bázisok nagy része időközben kiürült.
Az orosz-ukrán háború elhúzódása következtében rengeteg, nyilvános forrásokból dolgozó, az információkat a hírszerzés szakmai szempontjai alapján felkutató, gyűjtő, szelektáló, elemző-értékelő (OSINT) csoportosulás jött létre, amelyek az orosz haditechnikai eszközök körében elérhető tartalékokkal foglalkoznak.
Több elemzés készült már rakéta-sorozatvetőkkel, harckocsikkal, páncélozott járművekkel kapcsolatban is.
Ugyanakkor mindegyikben közös, hogy néhány kisebb bázist nem vettek figyelembe az elemzések során, ezáltal némileg alábecsült készleteket állapítottak meg Moszkva fegyverarzenáljáról.
Hogyan rendszerez Oroszország?
Szeptember közepén a Tocsnyi csoport elemzést készített a használatban lévő orosz katonai tárolóbázisokról és a hozzájuk kapcsolódó logisztikai rendszerről. Oroszország a 2000-es évek végére – csak a tüzérség esetében – mintegy 100 egyedi arzenállal rendelkezett, ezeket a Szerdjukov-reformok a 2010-es évek elején rendszerezték és 8 logisztikai központba sorolták.
Ebből négy központ tartozik katonai körzetekhez (Nyugati, Déli, Központi, Keleti), négy pedig a különböző flottákhoz (Északi, Balti, Csendes-óceáni, Fekete-tengeri, ez utóbbi 2014-től). Az egyes logisztikai központokon belül minden raktárbázis vagy egyéb tárolóegység indexszámmal van ellátva.
Ezek alapján összesen 470 bázisról lehet beszélni, ennek egy részét azonban összevonták vagy leállították. Végeredményben 330-400 logisztikai alegység maradhatott, ezek azonban nagyon különböző funkciókat tölthetnek be (pl. van külön jelölve térképészeti raktár is).
Kimaradt bázisok: Kijevnek vagy Moszkvának rosszabb?
A logisztikai központok alá tartozó hosszú távú tároló létesítmények mellett Oroszország több „katonai felszerelést tároló és javító bázist” (MESRB) alakított ki, és habár ennek egy jelentős részét figyelembe vették az OSINT-elemzők korábban is, nagyjából egy tucatnyi ezek közül kimaradt.
A bázisokon megtalálható szinte minden fegyverrendszer, köztük
rakéta-sorozatvetők, vontatott és önjáró tüzérség, gyalogsági harcjárművek, páncélozott szállító harcjárművek és harckocsik is.
Az új értékek beszámítása az eredeti adatokba azonban jóval nehézkesebb: a kisebb, kimaradt bázisok legfrissebb műholdfelvételei a legtöbb esetben igencsak elavultak. A 7035. számú bázisról 2022 óta nem készül műholdfelvétel, de a többi esetében is főként 2023-as adatokra támaszkodhattak az elemzők.
Vagyis a most felvett számokhoz képest a valós adatok jóval alacsonyabbak lehetnek.
Ugyanakkor az új adatokból kiolvasható számokkal Oroszország egyáltalán nem lehet boldog: egyes bázisok teljesen kiürültek, így a plusz eszközök sok esetben nem Moszkva extra felszerelését jelentik.
A három, csillaggal megjelölt darabszám speciális eseteket jelöl ezek sorrendben:
- Vontatott tüzérség esetében a 7014. bázis jelenlegi készlete 57 darab, de a műholdfelvétel 2022 szeptemberi, a 7049. bázis készlete 52 darab, a műholdfelvétel 2022 szeptemberi, a 943. bázis készlete 119 darab, műholdfelvétele 2023 szeptemberi. Vagyis a 324 darabból 228 üteg esetében a felvétel erősen elavult adatot tükröz.
- A BTR-ek esetében a 904. bázison jegyzik a megmaradt felszerelések legnagyobb részét (104), de a felvételek itt is 2023 májusiak.
- A harckocsik esetében szintúgy a 904. raktár készlete kérdéses. 117 darab található itt, de a felvétel 2023 májusi. Összevetve a 246. bázissal, ahol eredetileg tárolt 184 páncélosból semmi nem maradt (2024. febr. adat), a 904-es akár szintúgy ki is ürülhetett, legalábbis a májusban ott elhelyezett harceszközökből.
Mit lehet kiolvasni az új adatokból?
Több okból is nagyon nehéz új következtetéseket levonni az OSINT-gyűjtésbe frissen bekerült bázisok állapotáról. Limitálja egyfelől a lehetőségeket az, hogy a legtöbb bázisról készült, elérhető műholdfelvételek alapvetően 1, vagy akár 2 évvel korábbról származhatnak, ami erősen torzíthatja a számokat.
A bázisokon tárolt eszközökről nem készült állapotra és variánsra lebontott elemzés sem egyelőre, enélkül pedig a platformok harcértéke is eltérő lehet.
Különösen nagy problémát jelenthet a 904. bázis esete – amelyről a legfrissebb kép 2023. májusi – legfőképp azért, mert elhelyezkedéséből adódóan (közel van Ukrajnához), egyfajta „felvonulási területe” Oroszországnak. Elképzelhető az a változat is, hogy bár a májusi képen látható 200-nál is több páncélos már rég Ukrajnában van, ennek ellenére a bázison tárolt eszközök száma nem változott – ha Moszkva valóban egy elosztóközpontnak használja a területet.
Mindenesetre, az megállapítható, hogy az új bázisok felfedezésével párhuzamosan nem lett „több” fegyverrendszere Moszkvának.
Az eddig a számolásból kihagyott bázisokon kevés extra felszerelés maradhatott 2024-re.
Ugyanakkor a frontra vezényelt eszközök számában bekövetkezett emelkedés nem jelenti egyből azt, hogy Oroszországnak az ismertnél is nagyobb vesztesége lehet a különböző nehézfegyverzetekből. Inkább az olvasható ki belőle, hogy az orosz haderő még több, jelenleg bevethető, és valószínűleg Ukrajnában be is vetett fegyverrel rendelkezik, mint ahogyan azt korábban feltételezték.