Elképesztő, mit csinált a kormány az uniós pénzekkel, Brüsszel sem érti

Az Eurostat adatai szerint Magyarország a jelenlegi uniós ciklus alapján a tagállamok felső harmadába tartozik a források lehívását tekintve, annak ellenére, hogy továbbra is érvényben vannak az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések. Azonban hiába az eddig befolyt 1,6 milliárd euró, Navracsics Tibor miniszter szerint hazánkban regionális dráma zajlik.

Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője a Macronomx Meetup szakmai konferencián tartott beszéde után portálunkkal közölteaz 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból.

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény

– válaszolta az Economx érdeklődésére a miniszter. 

Mindezt úgy, hogy három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat. 

Kép: Economx.hu

Az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve.

A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.

Nyolcvan százalék alatt Olaszország (79,9 százalék), Spanyolország (78,5 százalék), Hollandia (77,6 százalék), valamint az utolsó Dánia (73,6 százalék) áll. 

A jelenlegi költségvetési időszakban (2021-2027) hazánk alaposan belehúzott, legalábbis a 7,4 százalék Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például

mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is. 

Kép: Economx.hu

Ugyanakkor a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, olyannyira nem, hogy

Navracsics Tibor meglátása szerint hazánkban regionális dráma zajlik.

Navracsics Tibor a Macronomx Meetup konferencián
Navracsics Tibor a Macronomx Meetup konferenciánKép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől. 

Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék). 

Kép: Economx.hu

Navracsics Tibor a konferencián ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.

Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög, de a területfejlesztési miniszter szerint ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.

Egy főre jutó GDP (PPS) egyes uniós régiókban az uniós átlaghoz viszonyítva:

  • Prága: 207 százalék
  • Bukarest: 177 százalék
  • Varsó: 162 százalék
  • Budapest: 158 százalék
  • Pozsony: 146 százalék
  • Bécs: 142 százalék
  • Zágráb: 134 százalék
  • Burgenland: 88 százalék
  • Nyugat-Románia: 78 százalék
  • Közép-Dunántúl: 71 százalék
  • Észak-Nyugat-Románia: 70 százalék
  • Pest: 65 százalék
  • Nyugat-Szlovákia: 65 százalék
  • Közép-Szlovákia: 60 százalék
  • Kelet-Szlovákia: 52 százalék
  • Észak-Magyarország: 50 százalék
  • Észak-Alföld: 50 százalék
  • Pannon Horvátország: 46 százalék

A 197 magyarországi járás közül 2022-ben 99 járás nem érte el az országos átlagot, ebből a szempontból romlott a helyzet 2021 óta. 

Navracsics Tibor közölte: a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal. A miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben. Az új magyar területfejlesztési politika, ami Budapest metropoliszra, valamint nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve belső- és külső perifériákra osztja majd hazánkat, ami a tervek szerint a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd. 

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/unios-forrasok-europai-unio-navracsics-tibor-orban-viktor-maconomx.790691.html

Részvény: