Az orosz külügyminisztérium az X-en tett közzé egy angol nyelvű videós anyagot, amelyben azt állítja, hogy 1939. szeptember 17-én azért kellett a Szovjetuniónak megtámadnia Lengyelországot, hogy megvédje a népirtás által fenyegetett ukrán és fehérorosz lakosságot. A német külügyminisztérium kommentben válaszolt a videóra, olyan térképet téve közzé, amelyen Joachim von Ribbentrop, a hitleri Németország és Vjacseszlav Molotov, a sztálini Szovjetunió külügyminiszterének aláírása látható – írja a Politico.
1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg katonai műveletet indított Lengyelország keleti területein, megakadályozva ezzel a nyugat-fehéroroszországi és nyugat-ukrajnai lakosság kiirtását
– írja posztjában az orosz külügyminisztérium.
A videóban azt állítják, hogy a szeptember 17-én indult invázióban a szovjet hadsereg „felszabadította” Kelet-Belaruszt és Kelet-Ukrajnát, amelyek 1920-1921 óta lengyel megszállás alatt álltak. (Valójában ezek a részek az akkori Lengyelország hivatalos területét képezték.)
Az orosz külügyminisztérium szerint a nyugati tudósközösség és a média a Szovjetuniót agresszornak állítja be, ez azonban ellentmond a történelmi igazságnak és a tényeknek. Azt állítják, hogy Lengyelország szeptember 1-jei megtámadása során a németek ösztönözték a Szovjetuniót, hogy szintén támadja meg Lengyelországot, de a szovjet vezetés nem lépett be a konfliktusba. Csak akkor döntöttek katonai műveletről, amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht elérheti Minszket.
Az orosz külügyminisztérium azt állítja továbbá, hogy a lengyelek támogatták a nácik „agresszív politikáját”, mert ez összhangban volt expanzionista terveikkel. Sőt, Vlagyimir Putyin szavait idézve a videóban azt is leírják, hogy Lengyelország náci uralom miatti tragédiája teljes mértékben a lengyel vezetés felelőssége.
Az orosz narratíva szerint Moszkva nem engedhette, hogy a náci Németország egész Lengyelországot elfoglalja, és meg akarták védeni a fehérorosz és ukrán lakosságot is.
Az orosz külügyminisztérium által felmondott történet teljesen ellentmond a kortárs történelemtudomány konszenzusának. Vlagyimir Putyin már évek óta törekszik arra, hogy a sztálini Szovjetunió bűneit relativizálja, ennek a része az 1939. augusztus 23-i Molotov–Ribbentrop-paktum átértelmezése is.
A paktum értelmében a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió felosztotta egymás között a kelet-közép-európai térséget, ideértve Lengyelországot is, és megnemtámadási szerződés is született a két ország között. Néhány nappal később a paktum értelmében indult el a német, majd tizenhat nappal később a szovjet támadás. A német és szovjet csapatok a megállapodás értelmében szállták meg Lengyelországot, a határon a két hadsereg üdvözölte egymást.
Az orosz külügyminisztérium videójára a német külügyminisztérium kommentben válaszolt.
Komolyan?
– hangzott a rövid reakció, és mellékeltek egy korabeli térképet Molotov, illetve Ribbentrop aláírásával.