A Nemzeti Menettel Magyar Péter vissza tudja igazolni a követőknek a folyamatosan növekvő remény érzését, ha pedig még sikeres is, azzal mindenkinek tud adni még egy energialöketet a kampány utolsó hónapjában – így értékelték elemzők a Fülke élő műsorában a Tisza menetének fontosságát.

Kövesdi Veronika médiakutató, az ELTE média és kommunikáció tanszékének oktatója és Politikatudományi Kutatóintézet munkatársa, valamint Metz Rudolf, a Corvinus Egyetem docense Magyar Péter beszédét is elemezte, melynek összefoglalóját itt lehet elolvasni.

A Tisza elnöke ennek elején hosszan idézett 1848-as elképzelt történeteket. Kövesdi Veronika szerint ez egyrészt bemelegítés volt, másrészt Magyar az érzelmekkel arra tudta kifuttatni a beszédet, hogy mindenkiben van egy belső hang, ami azt mondja, hogy mindenre kiterjedő kötelesség harcolni a hazáért.

A beszéd ezután sok új elemet nem tartalmazott, egy kivételével: Magyar Péter hosszan sorolta a polgárság definícióját.  

Metz Rudolf szerint a politikus ezzel azt definiálta, hogy kik vagyunk és mi jár nekünk az államtól. „Ha polgárként kezelnek, az visszaadja az identitást, amihez tartozik egy szabadságtudat, ezt köti hozzá olyan állami szolgáltatásokhoz, melyek most naprenden vannak, például a szennyező gyárak vagy a gyermekvédelem” – mondta. Kövesdi Veronika emellett azt is kiemelte, hogy Magyar polgári definíciójával morális kötelezettségek is járnak, például, hogy nincs hazaárulózás és nem szabad hagyni olyan megbélyegzéseket, mint a poloskázás.

Mindketten érdekesnek tartották a polgárok és az alattvalók közötti kontrasztot, ami erősen a feudális Magyarországhoz kapcsolódik. Kövesdi hozzátette: Magyar szerint ő azért dolgozik, hogy mindenki polgár lehessen, ezzel pedig azt éri el, hogy retorikai szinten megteremti az egyenlőségideált.

Kiemelték azt is, hogy a Fidesz és a Tisza szabadságképe nagyban különbözik: előbbi szerint, ha egy ország nem szuverén, akkor az állampolgárai sem lesznek azok. Magyarnál ez pont fordítva működik: nem lehet szuverén az ország, ha az emberek nem szabadok. Metz Rudolf szerint egyébként a Fidesz kampányában eleve zsákutca a szuverenitás, ami nem egy közérthető politikai termék, és a kommunikációjuk küzd is ezzel a problémával.

Metz visszautalt rá, hogy Magyar Péter első beszédében volt egy mondása, mely szerint őt „nem küldték, hanem jött”. Mostanra viszont eljutott odáig, hogy a beszédeiben feloldja magát, már nem róla szól a történet, hanem arról, hogy az emberek emelik fel az országot. Emellett külön kiemelte a nők és fiatalok szerepét a kampányban. Ez utóbbi Metz Rudolf szerint ugyanakkor korlátokba ütközhet, a fideszes többségű családok ugyanis mostanra átalakultak, és gyakoribb lett a konfliktuskerülés, különösen a nagyszülők részéről.

Annak egyik elemző sem tulajdonított nagyobb jelentőséget, hogy csak Magyar Péter beszélt a Hősök terén. Az országjáráson mindig ott vannak a jelöltek, ez viszont egy erődemonstráció volt, egy kötelező kör, a lendületvétel az utolsó 28 napra. Fontos részlet volt viszont, hogy társadalmi szinten a gyógyulásra helyezte a hangsúlyt, és nem a harci retorikát vette át, valamint az, hogy Magyar szerint „nem valaki ellen kell nyerni, hanem a hazáért”.

A Fülkében korábban Orbán Viktor beszédét is elemeztük, amit ide kattintva lehet elolvasni.