A gabonások egyik szakmai szövetsége tiltakozik a gabonaimport leállítása ellen, de úgy tűnik, hogy nem csak ennek a terméknek a kitiltása lesz kellemetlen a fogyasztóknak.
A tavaly megtermett takarmánykukorica nem fedezi az állattartók szükségletét, ráadásul, a tavalyi termés minősége miatt nem is alkalmas sem az étkezési, sem a takarmánycélú felhasználásra. A malmokat és más feldolgozókat is képviselő szövetség szerint, ha nem engedik be a határon az ukrán gabonát, az további élelmiszerdrágulást okoz. A Gabonaszövetség adott ki a napokban a Magyar Közlönyben megjelent ukrán élelmiszerek kitiltásával kapcsolatban egy közleményt, amelyet a Mezőhír idézett.
Itt gyorsan hozzátesszük, hogy a gabonásoknak két szövetsége van, az egyik a termesztőket tömöríti, ez a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagja, az elnök pedig egyben a Kamara alelnöke is. Az idézett közleményt kiadó szövetség pedig a feldolgozók, takarmánygyártók és kereskedők érdekvédelmi szervezete. A malmok és más feldolgozók vásárolják fel alapanyagként a gabonát, gyártják a tejtermelőknek, a baromfinak a takarmányt, a kenyér alapanyagát, a lisztet. Közleményükben azért tiltakoznak a tilalom ellen, mert szerintük így csak drága alapanyaghoz juthatnak, ami nem csak az állattartóknak fog fájni a takarmány drágulása miatt, hanem az üzletek polcain az élelmiszerárakban is visszaköszön majd az intézkedés.
Tavaly, az aszály kellős közepén nagy valószínűséggel éhen maradt volna a hazai állatállomány egy jelentés része, ha nem jutnak az ukrán takarmányhoz. A szárazság és a forróság elvitte a hazai kukoricatermést, a Gabonaszövetség szerint az idei nyár végi betakarításig 1,9 millió tonna kukoricára van szüksége a feldolgozó iparnak, ezt csak importból képesek fedezni a tavalyi katasztrofális termés miatt. Ukrajnából eddig 1,2 millió tonna kukorica érkezett az országba, további 700 ezer tonnára lenne még szükség, most ennek behozatala vált kétségessé.
A magyar kormány azután kezdett hadműveletekbe az ukrán termékek behozatala ellen, miután az Európai Bizottság kompenzációjából a magyar termelők kimaradtak. Az EU azzal érvelt, hogy az elmúlt öt év magyar piaci gabonaforgalmát nem haladta meg a hazai és az ukrán import összessége, ezért nem okozhatott piaci zavart. Az EU piaci adatokkal számolt, és ha most a gabonatermelők a tárolókban ragadt termésük miatt panaszkodnak, annak az lehet az oka, hogy nem értékesítették azt tavaly ősszel, pedig akkor az egekben voltak a tőzsdei árak, az aratás után 130-140 ezer forint között volt az étkezési búza, és 120-130 ezer forint között a takarmánykukorica ára, míg jelenleg 88-80 ezer forint körül mozog mindkettőé. Nehéz belátni a színfalak mögé, hogy mi történt, de az szinte biztos, hogy az sem tett jót a piaci mozgásoknak, hogy a kormány tavaly a hazai biztonságos ellátásra hivatkozva a magyar gabonára exporttilalmat rendelt el, ami elvileg azt jelentette, hogy egy kiviteli szándék esetén bejelentést kellett tennie a gabonatermelőnek, majd a miniszter eldöntötte, hogy engedélyezi-e, vagy sem. Ez valószínűleg visszafogta az exportot, ha nem is tiltotta kategorikusan. Most főnek a levükben, a kormány az EU-val való hadakozással, és az ukrán export megtiltásával akar a kedvükben járni.
Ez persze nem ok nélküli, hiszen az egyre fogyatkozó gazdaságok jelentős része, 67 százaléka növénytermesztéssel foglalkozik, csupán 25 százaléka állattartó. 2010-ben még az állattartók voltak többen, akkor a gazdaságoknak még a 46 százaléka élt állattartásból, és 41 százalék a növénytermesztésből. Nem véletlenül alakult ez így, hiszen a szántóföldi gabonatermesztésből elég jó nyereséget lehet kihozni az egyre korszerűbb gépállománnyal. Maguk a gabonások tartják úgy, hogy ha öt évből egyben buknak, akkor is ott a másik négy, jócskán nyereséges év.
A héten megjelent rendelettel nem csak az ukrán gabonát tiltotta ki a kormány, hanem egy sor alapvető élelmiszer, alapanyag behozatalát is leállította, egyelőre június 30-ig. Nyilván nem tenne jót a magyar agrártermelőknek, ha a zöldséget, vagy más magyar terméket kiszorítana az üzletekből az olcsó ukrán élelmiszer, vagy annak az alapanyaga. Annál is inkább, mivel júniusra ígérte az agrártárca az elsősorban a feldolgozókat segítő uniós fejlesztési kiírását. Itt a beruházások 50 százalékát támogatják, de a másik felét önerőként kell beletennie a gazdálkodóknak. Ezt túlnyomórészt hitelekből fedezik a mezőgazdasági cégek, ezt is ki kell gazdálkodniuk, így nem mindegy, hogy mennyiért tudják értékesíteni a termékeiket. A háborúskodás folytatódik, az Európai Bizottság, úgy tűnik, hogy a repce, búza, kukorica, napraforgó kitiltását elfogadja, a többi termék behozatalának leállításával nem ért egyet.