Oroszország külkereskedelmében újra terjed a barterkereskedelem, mint ügyintézési forma, mivel a vállalatok a nyugati szankciók kijátszására törekednek. Ez a megoldás, lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók elkerülését. Ugyanakkor a cserekereskedelemre ilyen mértékben utoljára a ’90-es években volt példa az országban.

Az orosz vállalatok egyre gyakrabban folyamodnak barterkereskedelmi megoldásokhoz, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat.

Búzát cserélnek kínai autókra, lenmagot építőanyagokra, miközben a kormány is támogatja ezt a gyakorlatot.

A barterkereskedelem terjedése annak ellenére történik, hogy Oroszország szorosabb kapcsolatokat épít(ett) Kínával és Indiával is a közelmúltban.

Az Egyesült Államok, Európa és szövetségeseik több mint 25 ezer különböző szankciót vetettek ki Oroszországra, ami jelentősen eltorzította Moszkva kereskedelmi kapcsolatait.

A szankciók egyik leghatékonyabb eleme az orosz bankok leválasztása volt a SWIFT fizetési rendszerről 2022-ben, valamint Washington figyelmeztetései a kínai bankoknak, hogy ne támogassák Oroszország háborús erőfeszítéseit.

A kínai bankok félnek a szankciós listákra kerüléstől, ezért nem fogadnak el pénzt Oroszországból – nyilatkozta a Reuters egyik forrása.

Ezek az aggodalmak állhatnak a barterügyletek térnyerése mögött, ugyanis ezeket sokkal nehezebb nyomon követni. 2024-ben az orosz gazdasági minisztérium kiadott egy 14 oldalas „Útmutatót a külföldi barterügyletekhez”, tanácsokat adva a vállalkozásoknak, hogyan használják ezt a módszert a szankciók megkerülésére.

A Reuters nyolc ilyen típusú cserekereskedelmet azonosított kereskedelmi források, vámszolgálati nyilatkozatok és vállalati közlemények alapján. Bár a hírügynökség nem tudta megállapítani a barterkereskedelem teljes értékét vagy volumenét az orosz gazdaságban az ügyletek átláthatatlansága miatt, három kereskedelmi forrás szerint a gyakorlat egyre gyakoribbá válik.

A barterkereskedelem növekedése a dedollarizáció, a szankciós nyomás és a partnerek likviditási problémáinak tünete – mondta Maxim Spasszkij, az Orosz-Ázsiai Iparosok és Vállalkozók Szövetségének főtitkára a Reutersnek.

Az egyik ilyen azonosított ügyletben kínai autókat cseréltek orosz búzára. A kínai partnerek jüanért vásárolták az autókat Kínában, az orosz partner pedig rubelért vásárolt gabonát. Ezután a búzát autókra cserélték.

Más ügyletekben lenmagot cseréltek háztartási készülékekre és építőanyagokra, fémeket szállítottak Kínába gépekért cserébe, kínai szolgáltatásokat cseréltek nyersanyagokra, és egy orosz importőr alumíniumot vásárolt, hogy kifizessen egy kínai vállalatot.