Együttműködés a Roszatommal: nemzetbiztonsági veszélyek és geopolitikaikockázatok

Az elmúlt években az orosz állami nukleáris energia vállalattal, a
Roszatommal való együttműködést egyre inkább mérgezőnek és az országok
nemzetbiztonságára nézve veszélyesnek ítélték. A helyzet még riasztóbbá vált,
miután 2024 júliusában Oroszország átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának
soros elnöki tisztét. A Robert Lansing Institute szerint Oroszország a pozícióját
arra használja fel, hogy előmozdítsa az érdekeinek megfelelő kezdeményezéseket
és állásfoglalásokat, ugyanakkor nukleáris zsaroláshoz folyamodik a globális
feszültségek fokozása érdekében.
2014-ben a Kreml a külső nyomásra válaszul nukleáris háború lehetőségéről
beszélt. 2024-re az orosz tisztviselők, köztük Dmitrij Medvegyev Biztonsági
Tanács alelnöke, nyíltan támadásokkal fenyegetőztek Lengyelország területe
ellen. Ez agresszív álláspont ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjától
elvárt elvekkel. Vlagyimir Putyin elnök taktikai nukleáris fegyverek bevetése
Fehéroroszországban és az orosz nukleáris doktrína felülvizsgálatával való
fenyegetés még inkább rávilágít erre a veszélyes tendenciára. Emellett vannak
jelei a nukleáris technológia Irán és Észak-Korea felé történő átadásának, ami
közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi non-proliferációs erőfeszítésekre.
Magyarország számára különösen nagy a tét. Vitákba és korrupciós vádakba
keveredik a Roszatom közreműködésével bővülő Paksi Atomerőmű. Orbán
Viktor magyar miniszterelnököt és társait többször is megvádolták azzal, hogy
lobbitevékenységet folytatnak e projekt érdekében, prioritást adva neki a
nemzetbiztonsági kérdésekkel szemben. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a
magyar kormány hangulatos kapcsolata a Roszatommal veszélyezteti az ország
energiafüggetlenségét, és jelentős geopolitikai kockázatoknak teszi ki.
Tovább rontja a helyzetet az, hogy a Roszatom részt vesz a nukleáris
fegyverek szürke gyártásában és a szankciók kijátszását high-tech katonai
nukleáris programokkal. Alapos vizsgálatot igényelnek a Roszatom ügyleteiben
felmerülő korrupciós vádak, különösen Magyarországon, ahol a Paksi
Atomerőmű projekt számos figyelmeztető jelet tűzött ki. A vállalati korrupció és
a biztonság megsértése jelentős kockázatot jelent az országok nemzetbiztonságára
és környezeti jólétére nézve.
Ezenkívül a Roszatom orosz hírszerzéshez fűződő kapcsolatai, a kémkedés
előmozdítása olyan nemzetközi intézményeken keresztül, mint a NAÜ, valamint
a stratégiai erőforrások agresszív megszerzése az orosz befolyás alatt álló
országokból, rávilágít a Roszatommal való együttműködés által jelentett átfogó
fenyegetésre. A jelentések szerint a stratégiai erőforrásokat a Roszatom
repülőgépei szállítják, a kormányokat pedig nyomás alatt tartják, hogy az orosz
érdekeket szolgáló döntéseket hozzanak.
Az ukrán Zaporozsjei Atomerőmű elfoglalása a világtörténelem első ilyen
jellegű esete, amely sérti a nemzetközi nukleáris jogot. A Kreml azt tervezi, hogy
leválasztja az Atomerőművet az ukrán elektromos hálózatról, és integrálja az orosz hálózatba, árammal látva el a megszállt ukrán területeket és Oroszország
egy részét. Ez a stratégia hangsúlyozza, hogy Oroszország geopolitikai
eszközként használja az atomenergiát, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban
manipulálta a gáz- és olajellátást.
Összefoglalva, a Rosatommal való együttműködés kockázatokkal jár,
beleértve a korrupciót, a biztonsági előírások megsértését és a környezet
károsodását. A nemzetközi közösségnek és különösen Magyarországnak fel kell
ismernie a Roszatommal való együttműködés veszélyeit, és alternatívákat kell
keresnie a nemzetbiztonság és a nemzetközi atomsorompó-politika betartása
érdekében. Magyarország nemzeti érdekeinek és energiabiztonságának védelme
érdekében át kell gondolni a Paksi Atomerőmű korrupciótól és geopolitikai
manipulációtól szennyezett bővítését.

Részvény: