Az ENSZ megállapította, hogy Észak-Korea egyre többször alkalmazza a halálbüntetést, még azokat is kivégeztetik, akik külföldi filmeket és sorozatokat néznek vagy megosztanak. A szervezet Emberi Jogi Hivatala szerint nincs még egy olyan ország a világon, ahol a polgárok ennyire szigorú korlátozások alatt élnének.

Egy frissen közzétett ENSZ-jelentés súlyos visszaéléseket tárt fel Észak-Koreában: a rezsim egyre gyakrabban alkalmazza a halálbüntetést, még olyan bűncselekményekért is, mint a külföldi filmek vagy tévésorozatok megtekintése és megosztása – közölte a BBC.

A vizsgálat több mint 300, az elmúlt évtizedben elmenekült észak-koreai beszámolóján alapul. A dokumentum szerint a nyilvános kivégzések gyakran sortüzekkel zajlanak, hogy félelmet keltsenek, és elrettentsék az embereket a rendszer által tiltott tartalmak fogyasztásától.

Teljes ellenőrzés a mindennapok felett

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala úgy fogalmazott, hogy az észak-koreai állam „a polgárok életének minden aspektusát” igyekszik ellenőrizni, és nincs a világon másik olyan népesség, amelyet ennyire szigorú korlátozások alatt tartanak.

A megfigyelés ráadásul egyre átfogóbb a technológiai fejlődés miatt.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa figyelmeztetett: ha a helyzet változatlan marad, az észak-koreaiak

továbbra is ugyanazon szenvedésnek, brutális elnyomásnak és félelemnek lesznek kitéve, amelyet oly régóta elviselnek.

Szökött állampolgárok szerint 2020 óta szaporodtak a kivégzések a külföldi médiatartalmak terjesztése miatt. Egy fiatal nő arról számolt be, hogy barátait nyilvánosan végezték ki dél-koreai tartalmak birtoklásáért.

A lakosság közben mindennapi megélhetési válsággal küzd: az élelemhiány miatt a napi háromszori étkezés sokak számára elérhetetlen luxus, a Covid–19-járvány idején pedig számos ember halt éhen. Az informális piacok felszámolásával a rezsim a családok önálló boldogulási lehetőségeit is visszaszorította.

Kim Dzsongun ígéretei szertefoszlottak

Amikor Kim Dzsongun 2011-ben hatalomra került, sokan remélték, hogy enyhül a nyomor, és javulnak a körülmények. Ehelyett a helyzet tovább romlott, különösen azóta, hogy 2019-ben megszakadtak a diplomáciai tárgyalások a Nyugattal, és a vezető figyelme a fegyverprogramra összpontosult.

Az ENSZ azt szeretné, ha az ügy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerülne, ám ezt a Biztonsági Tanács állandó tagjai, Kína és Oroszország rendre megakadályozzák. Észak-Korea vezetője nemrég Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is találkozott, jelezve a szövetségesi összefonódást. Az ENSZ a halálbüntetés eltörlésére, a politikai fogolytáborok felszámolására és az emberi jogi oktatás bevezetésére szólította fel Phenjant. „A jelentésünk egyértelmű és erős változási vágyat mutat, különösen a fiatalok körében” – hangsúlyozta Volker Türk.