Donald Trump nemrégiben egy közösségi médiás bejegyzésében azt állította, hogy Oroszország gazdasága összeomlóban van, és hogy szívességet tenne Moszkvának azzal, ha hagyná befejezni azt az „ostoba” háborút, amelynek el sem kellett volna kezdődnie. A Kremlben aligha találták humorosnak ezt az üzenetet, hiszen az orosz gazdaság romló helyzete egyre nyilvánvalóbbá válik.
A Nyugat tisztán látja ezt a folyamatot, de az orosz társadalom mindennapi életében még fájóbbak ezek a következmények. Felmerül tehát a kérdés: hogyan élik meg maguk az oroszok ezt a gazdasági hanyatlást? Erre a kérdésre keresett választ az Oroszország Konfliktuselemző és Kutató Intézete (IKAR), amely mesterséges intelligenciát használva vizsgálta meg az orosz közvélemény reakcióit, a legfontosabb társadalmi témákat és a lakosság körében tapasztalható hozzáállásokat.
„Minden társadalomtudományi kutatás azt mutatja, hogy a gazdasági helyzet romlik, és a megélhetési problémák váltak a legfőbb gondjává az orosz embereknek” – mondja Olekszandr Sulha, az IKAR igazgatója. „2024 második felében kezdődött el az inflációs válság, amely azóta csak súlyosbodott: árrobbanás, a rubel értékvesztése és a központi bank kétségbeesett beavatkozásai. Csak az inflációról és az árnövekedésről szóló posztok több mint 600 millió megtekintést értek el a Telegramon, és 7,5 millió üzenetet generáltak, amelyeknek több mint fele negatív volt.”
Az infláció természetesen az alapvető termékek és szolgáltatások árának emelkedésével is együtt jár. A lakhatási és közüzemi költségek soha nem látott szinteket értek el, miközben az olyan propagandacéllal bemutatott élelmiszerüzletek, mint amilyet Tucker Carlson moszkvai látogatása során is bemutatott, csupán illúziót keltenek az orosz gazdaság stabilitásáról. „Csak 2025 január első két hetében az árdrágulás témája 56,6 millió megtekintést és közel egymillió reakciót váltott ki. Az orosz polgárok számára a dollár folyamatos drágulása a legkézzelfoghatóbb jele annak, hogy a gazdaság bajban van” – teszi hozzá Sulha.
Propaganda és valóság harca
A Kreml természetesen nem nézi ölbe tett kézzel a társadalmi elégedetlenség növekedését. Sulha szerint a hivatalos orosz médiumok robotok és hamis források hadát vetik be, hogy mindenki mást hibáztassanak a problémákért, kivéve a Kremlt. „Csak az inflációról szóló januári vitában több mint 560 kompromittált forrás és 1200 bot manipulálta a közbeszédet. A Kurszki régióval kapcsolatos események esetében – amely félmilliárd megtekintést és 29 millió reakciót generált – a Kreml propagandagépezete már 4000 botot és 1250 kompromittált csatornát mozgósított.”
A Kurszki régió különösen érzékeny pont Moszkva számára. A Kreml propaganda-műhelyei minden eszközt bevetnek, hogy elfedjék az orosz hadsereg kudarcait, amelyek nyilvánvalóvá váltak, amikor az ukrán erők az orosz területek ellen hajtottak végre sikeres hadműveleteket. Sulha szerint a rezsim egyik legfőbb narratívája az orosz hadsereg donbászi sikereinek felnagyítása, noha valójában 2024 végére sem sikerült elfoglalniuk Pokrovszkot. A harcokról szóló propagandaposztok 744 millió megtekintést és közel 12 millió reakciót váltottak ki a z-csatornákon.
Nem csupán a frontvonal eseményei, hanem más belpolitikai történések is jelentős válságot okoztak Putyin számára. Alekszej Navalnij ellenzéki vezető halála, a ‘Crocus City Hall’ elleni terrortámadás vagy éppen a szíriai Asszad-rezsim összeomlása mind olyan események voltak, amelyekre a Kreml intenzív propagandakampányokkal próbált válaszolni. 1800 kompromittált kommunikációs csatornát és közel 10 000 botot használtak, hogy ellensúlyozzák a negatív véleményhullámokat.
A bűnbakkeresés stratégiája
„A számok nem hazudnak” – állítja Sulha. „Ha egy népszerűtlen háborúhoz gazdasági nehézségek is társulnak, az elégedetlenség törvényszerűen növekedni fog, függetlenül attól, milyen mértékben próbálják manipulálni a közbeszédet.” A Kreml számára ezért egy belső ellenség megteremtése stratégiai szükségszerűség. Mivel az ellenzék vagy börtönben van, vagy száműzetésben, a hatalom új bűnbakot keresett – és ezt a migránsokban találta meg. „A migráció témáját soha nem látott méretekben használták fel figyelemelterelésre: 7,7 milliárd megtekintést és 104 millió reakciót generáltak ebben a kampányban, amely minden korábbinál nagyobb méreteket öltött” – magyarázza Sulha.
Bár a Kreml propagandagépezete fáradhatatlanul dolgozik, a neo-szovjet birodalom problémái egyre súlyosbodnak. A folyamatos bejelentések az ukrán hadsereg „összeomlásáról” és a „Moszkva előrenyomul” mantra egyre kevésbé találkoznak a valósággal. Az orosz hadsereg 2024-ben mindössze 4168 négyzetkilométert – főként mezőgazdasági területeket és kisebb falvakat – tudott elfoglalni Ukrajnában és Kurszk régióban, amiért több mint 420 000 katonáját vesztette el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes megszerzett négyzetkilométerért átlagosan 102 orosz katona esett el – derül ki az Institute for the Study of War (ISW) adataiból.
Mindeközben sem az ukrán védelmi vonal nem omlott össze, sem a Kurszki területeket nem sikerült visszaszerezni. Az orosz gazdaság helyzete egyre tarthatatlanabbá válik, és ha van valami, amit Putyin eddig mindig sikeresen használt, az a propaganda. A kérdés az, hogy meddig lesz még hatékony ez az eszköz az egyre romló valósággal szemben.