Október 20-án sorsdöntő választást tartanak az Ukrajna és Románia között elhelyezkedő Moldovában: nemcsak arról döntenek a választók, hogy maradjon-e a nyugatos politikát képviselő államfő, Maia Sandu, hanem népszavazás lesz az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében is. Az egykori szovjet tagköztársaságot azonban Oroszország továbbra is saját befolyási övezetének tekinti, és semmitől nem riad vissza a demokratikus választások befolyásolására. Döntő geopolitikai ütközetre lehet tehát számítani, amelyen a 2,5 milliós országnak a Nyugat és Oroszország között kell választania.
Szétszakított volt szovjet tagköztársaság
A hivatalosan alig több mint egyharmad magyarországnyi területű, de csak 2,5 millió lakosú Moldova kis területéhez és népességéhez képest rendkívül megosztott ország. 33 ezer km²-es területéből 4 ezer km² fölött a központi kormányzat nem is rendelkezik ellenőrzéssel, ugyanis a Szovjetunió felbomlásakor függetlenedő országból már a függetlenedés előtt kivált a Dnyeszter Menti Köztársaság, amely aztán orosz segítséggel megnyerte a 1992-ig tartó szeparatista háborút Moldovával szemben. Azóta a Transznisztriának is nevezett terület de facto független államként működik, önállóságát egy 1500 fős orosz katonai kontingens is biztosítja.
Emellett a chisinaui kormány ellenőrzése alatt álló Moldovában van egy autonóm terület is, Gagauzia, ahol a Dnyeszter-mellékhez hasonlóan nagyon erőteljes az orosz hatás. A gagauzok török nyelvű nép, akik azonban a Szovjetunió ideje alatt nagyrészt eloroszosodtak, és ma is erős kapcsolatok fűzik őket Oroszországhoz, sokan rendelkeznek orosz állampolgársággal is. Moldován belül a gagauzok ellenzik a legerőteljesebben Moldova 2020-ban, Maia Sandu elnökké választásával elindult nyugatos irányvonalát. A tavaly megválasztott gagauz kormányzó, Evghenia Guțul rendszeresen látogat Oroszországba, ahol már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott, aki különböző támogatásokat ígért az autonóm területnek.
A Dnyeszter Menti Köztársasággal szemben azonban Gagauzia nem valószínű, hogy ki tudna szakadni Moldovából. Egyrészt az autonóm terület beágyazódik Moldova területébe, szemben Transznisztriával, amelyet a Dnyeszter folyó és Ukrajna határol. Másrészt még ez a terület sem egybefüggő, hanem négy kisebb-nagyobb részre tagolódik. Emellett itt nincs jelen az orosz haderő, és gazdaságilag is sokkal jobban függ Chisinautól, mint a Dnyeszter Menti Köztársaság.
De nemcsak területi megosztottság van Moldovában, hanem lakossági is. Elsősorban az idősebb generációk körében erős a Szovjetunió iránti nosztalgia, különösen, hogy a független Moldova három évtizeden keresztül a „legszegényebb európai ország” nem éppen megtisztelő címéért volt versenyben Ukrajnával (a háború miatt, úgy tűnik, utóbbi tartósan megmaradhat eme negatív dobogó élén). A fiatalabb generációk viszont inkább a Nyugat felé húznak, és az európai uniós integrációt támogatják. A 2,5 milliós lakosságból 1,6 millió embernek van másik állampolgársága is, ami elsősorban román állampolgárságot jelent, ami egyben uniós állampolgárság is. Éppen utóbbi miatt rengeteg az EU-ban a moldovai vendégmunkás, sokan örökre elhagyják az országot – az 1990-es évek óta Moldova lakossága több mint 1 millió fővel csökkent.
Nyugat vagy Oroszország?
Az október 20-án esedékes moldovai választásokon éppen az lesz a kérdés,
folytassa-e a nyugatos utat az ország, vagy tegyen egy jókora lépést vissza Moszkva felé.
Aznap az ország nemcsak új elnököt választ (illetve ha senki nem nyeri el első körben az 50 százalékot, akkor második forduló jön november 3-án), hanem nem ügydöntő népszavazás lesz arról is, támogatja-e a lakosság az Európai Unióhoz való csatlakozást. A csatlakozási tárgyalások formálisan már idén júniusban megindultak egyébként.
Maia Sandu 2020-ban az oroszbarát Igor Dodont, a szocialista párti elnököt váltotta, majd 2021-ben Sandu pártja, az Akció és Szolidaritás Párt nagy fölénnyel megnyerte a parlamenti választásokat is. Sandu a korrupcióellenes fellépés belpolitikai ígéretével lett elnök, de aztán gyorsan geopolitikai feszültségek középpontjában találta magát. 2021 őszén az ország akkori egyetlen földgázszállítója, a Gazprom a gázcsapok elzárásával fenyegette meg az országot, éppen a tél előtt lebegtetve a gázhiány lehetőségét.
Aztán 2022. február 24-én Moldova szomszédjában kitört a háború, ami gyökeres változást hozott az ország külpolitikai játékterében. Az invázió első heteiben az a veszély fenyegetett, hogy Ukrajna eleshet, Putyin következő célpontja pedig a szomszédos ország lehet, ahol ráadásul egy orosz katonai kontingens is van a szakadár területen. 2022 áprilisában egy orosz katonai vezető ki is mondta: a cél a Fekete-tenger partjának meghódítása, és Oroszország összekötése Dél-Ukrajnán keresztül a Dnyeszter Menti Köztársasággal. Innen pedig a jelentős haderővel nem rendelkező Moldova bekebelezése már csak rutinfeladat lett volna.
Azonban az orosz hadseregnek nemcsak Kijevet, hanem – ami Moldova szempontjából fontosabb – Odesszát sem sikerült megszereznie, így Transznisztria vagy egész Moldova katonai elfoglalása terv maradt csupán. Oroszország ezért más eszközhöz folyamodott: belülről akarta kikezdeni a nyugatos kormányzatot. Ehhez legfőbb eszköze egy Izraelben született moldovai oligarcha, Ilan Șor, aki 2014-ben „az évszázad csalását” követte el, amikor 1 milliárd dollárnyi összeget szivattyúzott ki moldovai bankokból – ezzel az ország akkor éves GDP-jének 12 százaléka vált köddé. Șor ezt követően szülőhazájába menekült, majd idén év elején Oroszországba tette át székhelyét, ahol orosz állampolgárságot kapott. Távolléte nem akadályozta abban, hogy Moldovában pártot hozzon létre – Șor Párt néven –, amely a nyugatos kormányzattal szembeni fellépés élharcosává vált.
A Șor Párt rendszeresen rendezett tömegtüntetéseket Sandu és kormányzata ellen, mindehhez pedig orosz pénzek álltak a rendelkezésre. Az oligarcha tavaly nagy győzelmet aratott, mikor saját emberét, a már említett Evghenia Guțult sikerült megtennie Gagauzia kormányzójának, természetesen erős orosz támogatással. Ráadásul a moldovai alkotmány szerint a gagauz kormányzónak helyet kell adni a kormányban, és bár ezt a kabinet azóta sem tette meg, a Șor Párt így is megkerülhetetlen tényezővé vált. Bár a pártot tavaly júniusban betiltották, Șor idén új politikai blokkot hozott létre Győzelem néven.
Viorel Cernautanu moldovai rendőrfőnök október elején jelentette be, hogy egy komplett választási csalási hálózatot lepleztek le. A rendőrség gyanúja szerint csak szeptemberben 15 millió dollárt utaltak át az orosz Promszvjazbanknál nyitott számlákra, amivel 130 ezer moldovai állampolgárt vesztegettek meg. A gyanú természetesen Ilan Șorra terelődött, aki szeptemberben pénzt ajánlott mindazoknak, akik a népszavazáson nemet mondanak az uniós csatlakozásra. A 15 millió dollár egyébként csak egy része annak az összegnek, amellyel a moldovai biztonsági szolgálatok szerint Moszkva befolyásolni szeretné a választásokat: a teljes összeg 100 millió dollár körül lehet.
A maga módján ugyanakkor az Európai Unió is megpróbál segíteni azon, hogy az igenek győzzenek a csatlakozásról szóló referendumon. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Chisinauban járt, ahová egy 1,8 milliárd eurós gazdasági támogatási csomag ígéretével érkezett. Egy nappal korábban az Európai Parlament határozatban ítélte el a moldovai választásokba való orosz beavatkozást.