A tervnek persze vannak buktatói is, nem utolsó sorban maga a belarusz államfő, Aljakszandr Lukasenka.

Európai és amerikai médiaorgánumok egy csoportja, köztük a Kyiv Independent, megszerzett egy 17 oldalas dokumentumot, amely állítólag részletesen ismerteti Oroszország terveit Belarusz bekebelezésére és függetlenségének felszámolására – írja a Kyiv Independent.

A dokumentum részletezi Oroszország jövőbeni lépéseit, amelyekkel Belarusz fölött tervezi átvenni az ellenőrzést politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Eszerint 2030-ra Belarusznak közös valutát és adórendszert kell bevezetnie Oroszországgal, és a médiatérnek orosz ellenőrzés alá kell kerülnie. A hadseregnek meg kell felelnie az orosz előírásoknak. Minden kulcsfontosságú hadiipari vállalkozást át kell helyezni Belaruszból Oroszországba.

A Kyiv Independent magát a dokumentumot nem tette közzé, annak érdekében, hogy védje a forrását. Az egyik nyugati titkosszolgálat névtelenséget kérő képviselői szerint a kétrészes dokumentum több orosz ügynökség közös munkája.

Az egyik nyugati hírszerzőtiszt, akinek közvetlen ismeretei vannak a dokumentum eredetéről, elmondta, hogy a kiszivárgott iratokban bemutatott stratégia tervezetén Oroszország belföldi, külföldi és katonai hírszerző szolgálatai is dolgoztak.

A dokumentummal kapcsolatban természetesen felmerültek kételyek, és az is igaz, hogy nehéz volna kétséget kizáróan leellenőrizni a hitelességét, ám ahogyan a portálnak Rainer Saks az észt külföldi hírszerzés egykori vezetője is megerősítette, általánosságban semmi olyasmi nincs a dokumentumban, amit eddig nem feltételeztek a Belarusszal kapcsolatos orosz szándékokat illetően. A lényeges különbség, Belarusz és Ukrajna között, hogy az előbbinek a bekebelezését nem háborúval képzeli el Moszkva.

A 17 oldalas dokumentum szerint az oroszok célja, hogy 2030-ra Belarusz egy Moszkva által vezetett államszövetség részévé váljon. Ez önmagában nem nagy újdonság, hiszen az államszövetség keretei névlegesen 1999 óta létezik, csak éppenséggel parkolópályán volt egészen 2018-ig, amikor is egy olajárengedményért cserébe Minszk hajlandó volt bizonyos politikai engedményeket adni Oroszországnak. Onnantól kezdve pedig a kulisszák mögött, lassan zajlik Belarusz integrációja Oroszországba.

Az orosz tervek három fázisra oszlanak, egy rövid távú (2022), egy középtávú (2025) és hosszú távú (2030) szakaszra. Címszavakban nézzük meg, mik ezek:

2022

– Politikai, katonai szektor:

A politikai és a katonai vezetésben, valamint a lakosságban is erősíteni az oroszbarát érzelmeket, miközben korlátozni a belarusz nacionalista, illetve Nyugat-barát befolyást.
Az orosz érdekeknek és politikai berendezkedésnek megfelelő teljes alkotmányreform végrehajtása az országban.
Közös fellépés a NATO lengyelországi és baltikumi katonai előkészületeivel szemben.
Közös orosz–belarusz hadgyakorlatok szervezése.
Meghosszabbítani az orosz katonai bázisok ingyenes fenntartását az ország területén.
– Kulturális szektor:

Az egyesülést előremozdító, oroszbarát civil szervezetek hálózatának felállítása.
Az orosz kulturális jelenlét fokozása Belaruszban, különösen a gyerekekre és a fiatalokra összpontosítva.
– Kereskedelem és gazdaság:

A törvények egységesítése.
A belarusz vagyoni eliten belül stabil, oroszbarát csoportok létrehozása.
A Belaruszban működő orosz cégek számára gazdasági előnyök biztosítása és a kereskedelmi határok megszüntetése a két ország között.
Rászorítani Belaruszt, hogy az árumozgatásához orosz kikötőket használjon, és ne a baltikumi, illetve lengyel kikötőket.
2025

– Politikai, katonai szektor:

Jelentős oroszbarát érdekcsoportok létrehozása a belarusz katonai, politikai és üzleti életen belül.
Az orosz katonai jelenlét kiterjesztése az országban.
A létfontosságú belarusz hadiipari termékek oroszországi gyártásának előkészítése.
A belaruszok orosz útlevéligénylési procedúrájának lerövidítése és egyszerűsítése.
– Kulturális szektor:

Az orosz humanitárius befolyás kiterjesztése Belaruszban, új tudományos és kulturális központok megnyitása.
Az orosz kulturális és információs befolyás növelése, valamint az orosz média pozícióinak megerősítése Belaruszban.
Szervezeti, pénzügyi és jogi támogatás nyújtása oroszbarát civil szervezetek számára.
– Kereskedelem és gazdaság:

Az energia-, közlekedési és kommunikációs rendszerek integrálása
A belarusz atomerőmű integrációjának biztosítása az államszövetségi energiarendszerbe.
2030

– Politikai, katonai szektor:

Az orosz–belarusz államszövetség véglegesítése.
Biztosítani kell az egységes határpolitika és az összehangolt védelmi politika bevezetését.
Közös parancsnoki rendszer létrehozása a fegyveres erők felett, egységes normák és szabványok bevezetése a személyi állomány kiképzésére, a fegyveres erők anyagi és technikai támogatására.
A létfontosságú belarusz hadiipari termékek gyártásának beindítása Oroszországban.
– Kulturális szektor:

A belarusz információs tér feletti ellenőrzés biztosítása.
Egységes kulturális tér létrehozása, a történelem értelmezésének közös megközelítése.
Az orosz nyelv domináns helyzetének biztosítása a belarusz nyelvvel szemben.
– Kereskedelem és gazdaság:

Egységes valuta bevezetése
Közös vám- és adótér létrehozása, egységes exportellenőrzési rend kialakítása.
Felkészülés a közös védelmi beszerzési megrendelések kidolgozására és elhelyezésére.
Hol tart a nagy terv?

Oroszország Ukrajna elleni háborúja lelassította a Kreml terveinek megvalósítási ütemét, de semmiképpen sem állította meg azokat egy nyugati hírszerző szerint. „A Belarusz feletti teljes ellenőrzés elérésének hosszú távú célja továbbra is érvényben van, és nem változott” – mondta.

Ha Oroszország tervei megvalósulnak, az az egész régió biztonságát veszélyezteti – véli Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető kutatója.

„Ha Fehéroroszország az Oroszországi Föderáció része lesz, akkor egy 1250 kilométeres plusz NATO–Oroszország-határ keletkezik” – mondta. „Ettől kezdve magától értetődővé válik az orosz csapatok Belaruszon belüli jelenléte. Az egyesülés katonai és biztonságpolitikai szempontból is igen jelentős változást hozna Közép-Európa számára”.

Tekintettel arra, hogy Oroszország függ Belarusz erőforrásaitól, nem meglepő, hogy Moszkva számára komoly kockázatot jelent a Belaruszban jelentkező Európa- vagy Amerika-barát érzelmek bármilyen formája.

A dokumentum keletkezését ismerő nyugati hírszerző szerint vannak arra utaló jelek, hogy Lukasenka nem örül túlzottan Putyin Belarusszal kapcsolatos terveinek.

„Oroszország tisztában van azzal, hogy Belarusz megpróbálja megtorpedózni ezeket a folyamatokat… Ennek egy része a nyilvánosság számára is látható, például a politikai integrációs folyamat elhúzódása ezt jelzi. Oroszország ettől függetlenül továbbra is nyomást gyakorol Minszkre” – mondta Martin Kragh, a Stockholm Center for Eastern European Studies igazgatóhelyettese. „Nagyon jó a halogatásban” – tette hozzá Lukasenkára célozva.

„Nincs garancia arra, hogy Putyin sikerrel jár – folytatta Kragh. – De minél inkább függésbe vonzza Lukasenkát, minél inkább meggyengül anyagilag és más tekintetben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a tervek megvalósulnak.”

Forrás:https://hvg.hu/vilag/20230221_haboru_Belarusz_bekebelezes_oroszok