Egy norvégiai hegy gyomrában ültek össze brit katonai vezetők észak-európai és balti szövetségeseikkel, hogy szimulálják, mi történne, ha Oroszország megtámadná őket. Újságcikkek, hírszerzési jelentések és közösségimédia-posztok alapján kellett dönteniük, mintha valóban háborúban állnának Moszkvával. A hadgyakorlatra nem véletlenül volt szükség: a balti-tengeri kábeleken végrehajtott szabotázsakciók és az elmúlt hónapok drónfenyegetései miatt Skandinávia és az északi sarkkör is veszélyes területté vált Európában.

Norvégiában a sarkkörön túl, egy hegy gyomrában készült fel a brit hadsereg egy lehetséges orosz támadásra. A gyakorlat arra a fiktív forgatókönyvre épült, hogy egy évvel az ukrajnai tűzszünet után a résztvevők nyomon követik az oroszbarát zavargásokat egy szomszédos országban. Az északi és balti országok védelmi minisztereinek és tábornokainak kellett reagálniuk erre a kihívásra, amihez újságcikkeket, hírszerzési jelentéseket és közösségimédia-bejegyzéseket kaptak, majd el kellett dönteniük, mi a legjobb lépés.

A feladat korántsem teljesen hipotetikus, hiszen korábban több megmagyarázhatatlan támadás történt balti-tengeri kábelek ellen, valamint már számos drón sértette meg európai nagyvárosok légterét. A Krím félsziget 2014-es annektálását követően az Egyesült Királyság vállalta, hogy közös expedíciós erőt (Joint Expeditionary Force, JEF) hoz létre, amelybe összesen tíz ország ad egységeket.

John Healey brit védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy ebben a szövetségben olyan az országok vesznek részt, ahol az orosz agresszió mindennapi gyakorlat, és az orosz hadsereg jelenléte mellett élnek. Ezért úgy véli, hogy ezek a nemzetek tudják a legjobban felmérni a kockázatokat, és képesek a leggyorsabban reagálni, valamint rá tudják venni a NATO-t, hogy komolyabban vegye a fenyegetést.

Változó taktika az Északi-sarkon

A sarkköri régióban az orosz módszerek diverzifikálódtak, ami válaszokat követel Oroszország szomszédaitól. Ugyanakkor az északi sarkkör egyre jobban olvadó jege korábban járhatatlan vízi utakat nyit meg, és új versenyt indít a területen lévő ásványkincsekért, amelyekért Kína és az Egyesült Államok is harcba szállna.

Gjert Lage Dyndal norvég altábornagy közölte, hogy az orosz fenyegetés az északi sarkkörön nem új keletű, inkább egy patthelyzet következménye, mint Norvégia elleni konkrét fenyegetés. Mindazonáltal elismerte a koordinált válasz fontosságát, különösen a hibrid hadviselés kezelésében, amellyel utalt a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakcióra, a fokozott drónaktivitásra és a hajózási útvonalak zavarására.

Erőtlen szövetség?

Elméletben tehát az Egyesült Királyság ideális szövetséget kovácsolt össze Észak-Európa védelmére, szakértők mégis úgy vélik, hogy ez nem megfelelően működik, és sokkal nagyobb intenzitással kellene védenie az európai országokat. London vezető szerepet vállalt a JEF működtetésében, és célja az, hogy Európát és az Észak-Atlanti térséget biztonságosabbá tegye – ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy lendületet veszítsenek.

Anthony Heron, az Arctic Institute főszerkesztő-helyettese megjegyezte, hogy ezzel együtt a sarkköri eszközök korlátozottak, és az Északi-sark növekvő stratégiai jelentősége nehéz, de világos döntéseket követel az erőforrások elosztásáról. Ed Arnold, a Royal United Services Institute vezető kutatója élesen kritizálta a JEF tevékenységét, szerinte a szövetség sosem tudta igazán megfogalmazni a célját.

Lemaradt Európa a megfelelő eszközök beszerzésében

A sarkköri jelenlét erősítéséhez az egyik kulcsfontosságú elem a jégtörők számának növelése. Becslések szerint Oroszország 50 ilyen hajóval rendelkezik, ebből 13 állomásozhat az Északi-sarkkörön túl, és 7 nukleáris meghajtású, vele szemben Kínának mindössze 5 jégtörője van. A két nagyhatalmon kívül a NATO-tagállamok közül Svédország, Finnország, az Egyesült Államok és Kanada rendelkezik ilyen eszközökkel, de Dyndal szerint többre lenne szükség.

A norvég altábornagy arra figyelmeztetett, hogy ugyan Kína fokozta jelenlétét a sarkkörön, de még mindig Oroszország az úr az északi sarkvidéken, ezért az európai és az észak-amerikai országoknak is fel kell lépniük a fenyegetéssel szemben. Az Egyesült Királyság viszont nem tervezi, hogy jégtörőket vásároljon. John Healey védelmi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régiót illetően. Hozzátette, hogy az orosz fenyegetésre adott válasz alapján ítélik meg őket, ezért további hadgyakorlatok várhatóak.