Az EU-hoz akkreditált nagykövetek megállapodtak az Alapszerződések “122. cikkelye szerinti javaslat felülvizsgált változatában, és jóváhagyták a hivatalos tanácsi döntés írásbeli eljárásának megindítását péntek délután 5 óra körül”. A döntést „nagyon egyértelmű többséggel” hozták meg – közölte a Tanács dán elnöksége. Ez a döntés az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását teszi egy tagállam számára lehetetlenné. Eddig ugyanis ezeket a büntetőintézkedéseket félévente újabb hat hónappal hosszabbították meg és minden ilyen döntéshez a tagállamok egyhangú akarata volt szükséges.

Most ennek azért van jelentősége, mert az EU a befagyasztott, 210 milliárd eurós orosz banki vagyon terhére kíván kölcsönt adni Ukrajnának, ez azonban lehetetlenné válik abban az esetben, ha akár egy tagállam ellenkezése miatt nem lehet meghosszabbítani a szankció időtartamát. Ha ez megtörténik, akkor például a banki vagyont is vissza kell adni az oroszoknak, vagyis oda az ukrán hitel fedezete.

A más említett 122. cikkely így szól:

A Tanács a tagállamok között a szolidaritás szellemében a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedéseket hozhat, különösen akkor, ha egyes termékek – így különösen az energia – ellátásában súlyos nehézségek merülnek fel. A Tanács a Bizottság javaslata alapján jár el.

Ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha objektív, tagállamokat súlyosan érintő válsághelyzet áll fenn, és az EU gyors, uniós pénzügyi vagy gazdasági támogatást kíván nyújtani. Az EU új vészhelyzeti hatáskörei addig maradnak érvényben, amíg „Oroszország be nem szünteti az Ukrajna elleni agresszív háborúját, és jóvátételt nem fizet Ukrajnának” – áll a Politico által megtekintett, és az EU 27 nagykövete által csütörtök délután támogatott jogi szövegben.

Az EU azzal indokolta a jelentős jogi változtatást, hogy az eszközök Oroszországnak történő visszaadása pusztítást végezne az EU gazdaságában – és potenciálisan hibrid támadásokat táplálna a Kreml részéről a blokk egész területén.

A magyar kormány közleményt adott ki az ügyben, amelyet az X-en is megosztottak. Eszerint az Európai Unió döntése

precedens nélküli és jogilag hibás, mert az EU a megszokott egyhangú döntéshozatalt megkerülve, helytelen jogalapot használt fel.

Magyarország úgy látja, hogy az Európai Bizottság és bizonyos tagállamok egyre gyakrabban próbálnak olyan eljárásokat alkalmazni, amelyek eltérnek az alapszerződésben rögzített szabályoktól, különösen a külpolitikai és szankciós döntéseknél előírt egyhangúságtól.

A közlemény szerint a Bizottság és több tagállam igyekszik a szankciókat olyan jogi kategóriába sorolni, amelyhez nem kell egyhangú jóváhagyás, noha a szóban forgó intézkedések valójában külpolitikai és gazdasági korlátozó intézkedések, amelyekre más szabályok vonatkoznak. A magyar álláspont szerint a döntés teljesen figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság korábbi ítéleteit, amelyek kimondják, hogy az EU csak akkor térhet el az alapszerződésekben előírt döntéshozataltól, ha valóban rendkívüli és közvetlen veszély áll fenn. Budapest szerint azonban az uniós intézmények nem bizonyították ilyen veszély fennállását, és az intézkedés ténylegesen ugyanazt a politikai célt szolgálja, mint a hagyományos szankciók – vagyis Oroszország nyomás alá helyezését Ukrajna elleni agressziója miatt –, ami a rendes külpolitikai jogalaphoz kötött, egyhangúságot igénylő terület.

Végezetül a közlemény figyelmeztet: a döntés súlyos geopolitikai következményekkel járhat, mert tovább ronthatja az EU és Oroszország között fennálló helyzetet, és megnehezítheti egy hosszú távú békemegállapodás elérését. Magyarország kijelenti, hogy továbbra is kiáll az alapszerződések betartása mellett, és szükség esetén kész jogorvoslati eljárást indítani az Európai Bíróságon a döntés ellen.

Ettől a fejleménytől függetlenül a jóvátételi kölcsön ügye még nincs rendezve, arról az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján kell döntést hozni.