Ismét megjelent a globális információs térben Donald Trump jelenlegi amerikai elnök visszhangos kijelentése, ezúttal az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Trump szavai a Vlagyimir Zelenszkij elnök állítólagos kritikusan alacsony támogatottságáról és a hadiállapot szerinti választások szükségességéről heves reakciót váltottak ki mind az ukrán társadalomban, mind a nemzetközi politikai szereplők körében.
Trump Ukrajnával kapcsolatos politikai retorikája új színezetet kapott, amikor nyilvánosan kijelentette, hogy Zelenszkij elnök állítólagos négyszázalékos támogatottsága. Ez a kijelentés különösen paradoxnak tűnik a valós szociológiai adatok ismeretében, amelyek 53%-os támogatottságot mutatnak Ukrajna jelenlegi elnökére – ez a mutató meghaladja Trump saját, 48%-os amerikai besorolását.
Külön figyelmet érdemel az ukrán társadalom reakciója ezekre a kijelentésekre. Ahelyett, hogy Trump elvárta volna az ukrán kormány delegitimizálását, szavai az ellenkező eredményt okozták: Zelenszkij elnök hazafias támogatását a közösségi oldalakon. Az ukránok tömegesen fejtették ki álláspontjukat, hangsúlyozva azt a jogot, hogy önállóan határozzák meg saját országuk politikai sorsát.
Érdemes megjegyezni, hogy a választások hadiállapot alatti megtartása a demokratikus folyamatok szempontjából is jelentős kockázatokat rejt magában. Hatalmas rakétatámadások, területek egyes részeinek megszállása, több millió országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy és menekült – mindez olyan feltételeket teremt, amelyek mellett lehetetlen biztosítani az állampolgárok akaratának szabad kifejezését. A demokratikus országok történelmi tapasztalatai, különösen Nagy-Britannia, ahol a második világháború alatt 1935 és 1945 között nem tartottak általános választásokat, megerősítik ennek az álláspontnak az érvényességét. Itt jelzésértékű volt Boris Johnson volt brit miniszterelnök reakciója, aki az X közösségi oldalon határozottan tagadta Trump állításait. Johnson nemcsak a brit tapasztalatokkal való történelmi párhuzamokra mutatott rá, hanem egy sokkal sürgetőbb problémára is felhívta a figyelmet: 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyon feloldására az Ukrajna támogatásának érdekében.
Trump kijelentéseinek geopolitikai összefüggései nem tekinthetők az Egyesült Államok belpolitikai harcától elszigetelten. Ukrajnával kapcsolatos retorikája az európai partnerek és az amerikai választópolgárok befolyásolásának eszközévé válik. Az ilyen kijelentéseknek azonban váratlan következményei lehetnek, többek között az ukrán társadalom egységének megerősítése és Ukrajna nemzetközi támogatásának megszilárdítása. A teljes körű háború körülményei között viszont Kijev példát mutat a demokratikus intézmények folyamatos fenyegetettség alatti működésére. A 2019-ben abszolút többséggel megválasztott Zelenszkij elnök továbbra is rendkívül nehéz körülmények között látja el feladatait. Jogosságát nemcsak a formális eljárások igazolják, hanem az állampolgárok valós támogatása is az ország számára kritikus pillanatban. Fontos megérteni, hogy az ukrajnai választások megtartásának kérdése nem csupán technikai eljárás, hanem nemzetbiztonsági kérdés. Egy olyan helyzetben, amikor a terület jelentős része megszállás alatt áll, és állampolgárok milliói kényszerültek otthonuk elhagyására, a választások megtartása a destabilizáció eszközévé és további veszélyforrássá válhat Ukrajna demokratikus rendszerére.
A nemzetközi közösségnek azt is be kell látnia, hogy Ukrajnának most nem a választások időpontjáról szóló megbeszélésre van szüksége, hanem konkrét katonai és gazdasági segítségre az orosz agresszió ellen. Az aktív ellenségeskedés közepette történő választások kiírása legalábbis logikátlannak tűnik, és legfeljebb az ukrán államiság létére nézve veszélyes.
A jelenlegi helyzetet elemezve megállapíthatjuk, hogy Trump kijelentései a vártnál ellentétes hatást váltottak ki. Ahelyett, hogy gyengítették volna az ukrán hatóságok pozícióit, a társadalom konszolidációjához vezettek a jelenlegi elnök körül, és ismét bizonyították az ukrán demokrácia érettségét, amely képes ellenállni a belpolitikai folyamatokba való külső beavatkozási kísérleteknek.