​Csehország és Magyarország saját fegyveres erőit kívánják küldeni Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határhoz, hogy megerősítsék a területet és megakadályozzák a migránsok behatolását az EU-országokba. Az elmúlt hét során a migránsok száma a lengyel határon több ezerszeresére nőtt . Az elmúlt hónapban a migránsok áttörték a lengyel határt, aminek végső célja a fejlett EU-országokba való belépés volt. Lengyelország mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a migránsok belépését a területére.
​A Nagy-Britannia és Észtország fegyveres erőinek egységei már megérkeztek a határra a lengyel-fehérorosz határ területének védelme és a közrend biztosítása érdekében. A lengyel kormány folyamatosan tárgyal magyar és cseh kormánnyal a lengyel határőrök támogatásának növeléséről a magyar és cseh csapatok részéről. A legnagyobb támogatási igényt az ideiglenes kerítések építése és karbantartása, valamint a bekötőutak és a határátkelőhelyek korszerűsítése terén nyilvánították ki.

​Miért érte a bevándorlási válság problémája az engedékeny Európát?

​A hagyományos hadviselés korszaka véget ért. Sokkal hatékonyabb, legalábbis az európai kontinensen, az úgynevezett „hibrid háború”, amelynek lebonyolításának helyszíne a fehérorosz-lengyel határ lett. Európa már elkezdett beszélni a migránsok „fegyverként való felhasználásáról”, melynek célja a Fehéroroszország elleni szankciórendszer csökkentése. És elkezdték ezért Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt hibáztatni. Az európai vezetők tehát már megértették, hogy mesterségesen előidézett válsággal állnak szemben. De a humanizmus saját elvei miatt Európa biztos csapdába került.
​Lukasenko hivatalosan kijelenti, hogy nincs mesterségesen előidézett emigráns válság. A migránsok maguk is Fehéroroszországba mennek, hogy Lengyelországon keresztül eljuthassanak a fejlettebb uniós országokba. Európának pedig a humanizmus és az emberi jogok tiszteletben tartása saját elvei alapján menedékjogot és menekültstátuszt kell biztosítania ezeknek az embereknek. De vajon véletlen-e, hogy megháromszorozódott a keleti országokból Fehéroroszországba tartó légi járatok száma. Amiért egyébként az USA és az EU a nagy fehérorosz „Belavia” kampányt nemrég újabb szankciók bevezetésével büntették meg.

​De ha Lukasenko részéről ezek a tettek csak elméletek lehetnek, mivel a fehérorosz hatóságok hivatalosan nem nyilatkoztak arról, hogy ilyen módon kárt okoznak az EU-nak, akkor a fehérorosz politikai vezető nagyon is valós fenyegetést fogalmazott meg az EU gázellátásának elzárásával. Még Vlagyimir Putyin orosz elnöknek erről a helyzetről szóló szavai is jelzik a fenyegetés valóságát: „A közelmúltban kétszer beszéltem Alekszandr Grigorjevicscsal. Soha nem szólt nekem erről. De tud. Ebben nincs semmi jó, és természetesen beszélni fogok vele erről a témáról. Ha nem mondta komolyan” – mondta Putyin. Az Orosz Föderáció elnöke emellett kifejtette, hogy elméletileg a tranzitországot irányító Lukasenko „valószínűleg parancsot adhat Európába irányuló szállításaink megszakítására, bár ez tranzitszerződésünk megszegését jelentené”. „Remélem, ez nem így lesz” – mondta Putyin.
​De vajon csak Fehéroroszország játssza ezt a játékot az EU-val? Mivel Fehéroroszország mindig is az Orosz Föderáció véleményétől függött, van egy másik elmélet is, amely szerint Oroszország arra használja fel Fehéroroszországot, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra, hogy gyorsítsa fel saját projektje, az Északi Áramlat 2 tanúsítását.
​Így az EU a választás elé néz: vagy a saját szabályai szerint játsszon, és a migránsok nyomásának és a folyamatos fehérorosz „gázjátékoknak” ellenálljon , vagy igazolja a projektet és növelje saját függőségét az orosz gáztól, és destabilizálja a helyzetet az EU-ban.

​Az Északi Áramlat 2 projekt egy Oroszországból Németországba vezető gázvezeték, amely a Balti-tenger fenekén halad át, megkerülve a volt tranzitállamokat – Ukrajnát, Fehéroroszországot, Lengyelországot és egyes balti országokat. Először 2012-ben merült fel Oroszországban a meglehetősen botrányos projekt megépítésének ötlete, és a tényleges építése csak 2018-ban kezdődött.
​A projekt kezdetben a már működő Északi Áramlat gázvezeték bővítését tűzte ki célul, amely felségvizeken kötötte össze az Orosz Föderációt és Németországot, és keresztülhaladt Oroszország, Svédország, Finnország, Dánia és Németország gazdasági övezetein.
​A projekt megvalósítását a Nord Stream AG végzi, amelynek a Gazprom a részvényese. A gázvezeték élettartama 50 év. A projekt vállalt költsége 9,5-9,9 milliárd euró. Az orosz monopólium 4,75 milliárd eurót fektetett be, a fennmaradó összeget a Wintershall, Engie, Shell, Uniper kampány európai partnereire bízták. A gázvezeték hossza 1200 km, a teljes kapacitása évi 55 milliárd köbméter gáz. Mindkét ág elindításakor a tervezési kapacitás eléri a 110 milliárd köbméter.

Fürge hír