Az orosz-ukrán háború körüli politikai dinamika új körvonalakat ölt, miután Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök bejelentette, hogy találkozni kíván az Orosz Föderáció elnökével. “Láttam ezeket az őrült háborúkat, amelyekben vagyunk. Be kell fejeznünk ezt a háborút” – hangsúlyozta Trump Phoenixben tartott beszédében, hangsúlyozva, hogy a lehető leghamarabb megszervezi a találkozót Putyinnal.
Trump háborús retorikáját érzelmesség és drámaiság jellemzi. A harcot “rémisztő” valóságként írja le, ahol “golyók repülnek, és ezek erős golyók, erős fegyverek, és az egyetlen dolog, ami megállíthatja őket, az egy emberi test”. Az ilyen kijelentések a “halott katonák millióinak” állításával együtt nemcsak a helyzet leegyszerűsített megértését mutatják, hanem a gyors, esetleg elgondolkodtató döntésekre való potenciális hajlandóságot is.
A Financial Times a Trump beiktatása előtti következő néhány hét kritikusságára összpontosít Ukrajna és Európa számára. Megalapozott a félelem attól, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök megpróbálhatja Ukrajnát Oroszország számára kedvező feltételekkel békemegállapodásra kényszeríteni. Ez a kilátás komoly aggodalomra ad okot az európai szövetségesek körében, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a konfliktus rendezésére Ukrajna aktív részvételével kerüljön sor. A helyzet bonyolultságát tovább mélyítik a kulcsfontosságú európai szereplők belpolitikai problémái. Franciaország és Németország, annak ellenére, hogy deklaratívan támogatják Ukrajnát, szembesülnek saját kihívásaikkal, amelyek korlátozzák képességüket a helyzet hatékony befolyásolására. Ugyanakkor a legtöbb európai ország – Nagy-Britanniával és Norvégiával együtt – Magyarország és Szlovákia alternatív nézetei ellenére is határozottan támogatja Ukrajnát.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post szerint a retorika fejlődését demonstrálja a háború befejezésére irányuló lehetséges tárgyalásokkal kapcsolatban. Ha korábban az ukrán vezető kategorikusan ragaszkodott az orosz csapatok kivonásához, mint minden tárgyalás előfeltételéhez, most Ukrajna hosszú távú biztonságának kérdésére helyeződik át a hangsúly. Ez a hangnemváltás azonban nem jelent készséget a területi engedményekre, hanem az új politikai realitásokhoz való pragmatikus alkalmazkodást. Zelenszkij a “tartós béke” koncepciójára összpontosul, ahol kulcsfontosságúak a NATO-ba való meghívások és más biztonsági garanciák, beleértve a nyugati békefenntartók bevetésének lehetőségét a jövőbeni orosz támadások megelőzésére. Ez az álláspont tükrözi annak megértését, hogy Ukrajna biztonságának biztosításához többszintű megközelítésre van szükség.
A Kreml álláspontja változatlan. A Reuters beszámol arról, hogy Putyin kész tárgyalni a fegyverszüneti megállapodásról Trumppal, de azzal a feltétellel, hogy Ukrajna felhagy euroatlanti törekvéseivel és megőrzi a megszállt területeket. Putyin azt mondja, kész a “tárgyalásokra” és a “kompromisszumokra”, de a csatatéren tett fellépése mást sugall. A NATO-diplomaták elismerik, hogy Ukrajna meghívása a szövetségbe a tagországok közötti politikai bizonytalanság miatt továbbra is távoli perspektíva. Megértik azonban, hogy Ukrajna számára lehetetlen lemondani a nyugati biztonsági garanciákról. A The Washington Post által idézett magas rangú ukrán tisztviselő óvatos optimizmusnak adott hangot a háború jövő évi befejezésének lehetőségével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy Trump megválasztása óta újra fellángoltak a tárgyalások a békekötésről. Ugyanez a forrás azonban szkepticizmusnak ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Putyinnal bármiféle megállapodásra lehet jutni.
Ebben a helyzetben az alapelv marad Ukrajna azon joga, hogy önállóan határozza meg a győzelem paramétereit és az igazságos béke feltételeit. Az USA és Oroszország közötti megállapodások nem helyettesíthetik az ukrán nép szuverén jogát, hogy saját sorsáról döntsenek. Ukrajna, amely naponta ellenáll az orosz agressziónak, tiszteletet érdemel, mert jogában önállóan meghatározni jövőjét.
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a békemegállapodások kikényszerítésére irányuló kísérletek a konfliktus közvetlen résztvevőinek érdekeinek figyelembevétele nélkül instabilitáshoz és újabb erőszakos kitörésekhez vezetnek. Ezért minden Trump és Putyin közötti tárgyalásnak figyelembe kell vennie Ukrajna helyzetét kulcsfontosságú témaként, nem pedig a nemzetközi politika tárgyaként.
A Trump beiktatása előtti időszak meghatározóvá válik az ukrán érdekek védelmét szolgáló egyértelmű stratégia kialakításában. Ukrajnának és európai partnereinek ezt az időt arra kell használniuk, hogy megerősítsék közös álláspontjukat, és mechanizmusokat dolgozzanak ki a tisztességtelen békefeltételek kikényszerítésére irányuló esetleges kísérletek ellen. Igazságos béke csak Ukrajna területi integritásának, a szövetségesek megválasztásának szuverén jogának és a fejlődés útjának teljes elismerése mellett lehetséges. Minden kompromisszumnak meg kell felelnie az ukrán nép érdekeinek, és megbízható biztonsági garanciákat kell nyújtania a jövőbeni agresszió ellen. Ez a megközelítés biztosíthatja a tartós békét és stabilitást a régióban.