Tizenhat párt – 12 Dániából, kettő-kettő pedig az országhoz tartozó Grönlandról és Feröer szigetekről – jutott be a múlt heti választás eredménye alapján a koppenhágai parlamentbe. A pártok számát látva egyáltalán nem meglepő, hogy nem lesz könnyű a kormányalakítás. Az első helyen végzett szociáldemokraták csupán a voksok 21,85 százalékáig jutottak, és ezzel 38 képviselői helyet szereztek a 179 fős törvényhozásban, a Folketingben. A diadal számukra vereséggel ér fel, amennyiben legutóbb csak 1903-ban szerepeltek ennél rosszabbul.Az eredmény azt jelenti, hogy nem jött be a 2019 óta hatalmon lévő kormányfő számítása. A 48 éves Mette Frederiksen a vártnál több hónappal korábban írta ki a választásokat, arra számítva, hogy viszonylag könnyen megszerezheti harmadik kormányfői mandátumát – mert a közvélemény-kutatások szerint megnőtt a népszerűsége, amiért a dán korona alá tartozó Grönland ügyében szembeszállt Donald Trumppal, aki szemet vetett a szigetre.
A választási kampányt azonban nem kül-, hanem belpolitikai és gazdasági kérdések uralták.
Ezek közé tartozott a megélhetési költségek emelkedése, a gazdaság állapota és a szociális ellátás válsága.
A szocdemek eddigi koalíciós partnerei is rosszul szerepeltek. A Frederiksen második, centrista kormányában szerepet vállalt agrárbázisú, liberális Venstre és a 2022-ben alakult Mérsékeltek öt, illetve két mandátumot veszítettek. Pedig az ő vezetőik is részt vettek az amerikai elnök nyomulásának feltartóztatásában, hiszen Lars Lökke Rasmussen, a Mérsékeltek vezetője a külügy-, a Venstrét irányító Troels Lund Poulsen a védelmi miniszter. A három párt a négy évvel ezelőtti választáson középen találkozott, amikor a baloldali (vörös) blokkhoz sorolt szocdemek összeálltak a jobboldali (fekete-kék) pártcsoportba tartozó Venstrével, illetve a centrista Mérsékeltekkel.A vörösöknek ezúttal összesen 84, a fekete-kékeknek pedig 77 mandátum jutott, a többséghez 90 kell, amit a Mérsékeltekkel érhetnek el, akik 14 helyet szereztek a Folketingben. A kormányalakítással első körben megbízott
Frederiksen bejelentette, hogy a baloldali pártokkal kíván együttműködni,
és ehhez a Mérsékeltek támogatását is meg akarja szerezni. Rasmussen – aki a 2019-es, számára vereséget hozó választásnak még a Venstre vezetőjeként, jobbközép koalíció élén, miniszterelnökként futott neki – viszont erre csak akkor látszik hajlandónak, ha újra a kormányfői székbe ülhet.
Bár a Mérsékeltek sem szerepeltek fényesen, ám a választás azt eredményezte, hogy királycsinálói szerepbe kerültek. „Ami – minden elképzelhető fenntartással együtt – szerintem egyértelmű, az az, hogy nincs vörös többség tőlünk balra, és nincs fekete-kék többség tőlünk jobbra” – mondta Rasmussen az eredmények kihirdetése után. Majd felszólította a szociáldemokratákat és a Venstrét, hogy találkozzanak vele középen, és ismét hárman hozzanak össze koalíciót.„Dánia 6 millió lakosú kis ország a 8 milliárd fős, felfordult világban: háború dúl Iránban és Ukrajnában. Egy nép vagyunk, össze kell fognunk. Nem szabad, hogy megosztottság legyen közöttünk” – érvelt a koalíció meghosszabbítása mellett Rasmussen. Szintén a vihar idején szükséges stabilitás fontosságát hangsúlyozta első reakciójában Frederiksen, ami nála azzal egyenlő, hogy ő marad a miniszterelnök. A kormányfői posztra igényt tart Poulsen is, ám ő nem szeretne még egyszer összeállni a szociáldemokratákkal, és emlékeztetett arra, hogy a Venstre a legnagyobb párt a fekete-kék oldalon.
Vagyis hosszas koalíciós tárgyalásokra kell számítani, hiszen
a két blokk között patthelyzet alakult ki, a három eddigi partner pártnál eltérően látják, mit kellene tenni,
ráadásul a trió együttesen csak hetven mandátumot szerzett, és ha folytatnák is, további szövetséges után kell nézniük. De azzal, hogy Poulsen nem kér a szocdemekből, csak „helyreáll a világ rendje”, hiszen a szintén több mint egy évszázada a legrosszabban szerepelt Venstre a baloldali párt hagyományos ellenfele volt, a vezetőik rendre egymást váltották a miniszterelnöki poszton. A három párt szokatlan szövetsége a jelek szerint nem tetszett a választóknak sem, a táborukból távozók a vörösök és a fekete-kékek más pártjainál találtak új politikai otthonra.Koppenhágai források szerint Frederiksen 5 + 1 párti koalícióban gondolkodik, amelyben a plusz egy a Mérsékelteket jelenti, az öt pedig baloldali, zöld és balliberális erőket. Rasmussen viszont nem szívesen csatlakozna olyan koalícióhoz, ahová a Mérsékelteken kívül mindenki más balról érkezik. Az eddigihez hasonló, centrumban találkozó megoldás híján a patthelyzetet erősíti, hogy a jobboldalnak kevés esélye van kormányalakításra. A múlt heti választás legnagyobb nyertesének ugyanis a társadalmi elégedetlenséget leginkább kihasználó szélsőjobboldali Dán Néppárt számít, amely ötről 16-ra növelte mandátumai számát, ezzel az utolsóról az ötödik helyre rukkolt elő.
A baloldali pártok és a Venstre viszont kijelentették, nem hajlandók szövetségre lépni a populista párttal, amelynek vezetője, Morten Messerschmidt ennek ellenére derűlátónak mutatkozott. „A szavazataink számának megháromszorozódása azt mutatja, hogy a dán nép támogatja a pártunkat.
Most azt várjuk, mi történik majd Franciaországban, Magyarországon, Hollandiában,
és természetesen figyeljük, mi lesz az eredmény Nagy-Britanniában, Nigel Farage pártjával” – nyilatkozta a politikus.A kormányalakítási tárgyalások sikerének és egy kompromisszumnak az esélyeit ugyanakkor növelheti, hogy mindenki tisztában van azzal, Dánia olyan időket él, amikor nem engedheti meg magának, hogy sokáig működőképes és teljes felhatalmazással bíró kormány nélkül működjön. Trump ugyanis még nem tett le végleg arról, hogy az USA elfoglalja vagy megvegye a dán királyságon belül széles körű autonómiát élvező, 80 százalékban jég borította Grönlandot, amely 2,2 millió négyzetkilométeres területével a világ legnagyobb szigete, és földtani értelemben Észak-Amerikához tartozik.