Az utolsó pillanatban teljesen átírtak egy törvénymódosítási javaslatot, így lehetetlenítve el, hogy bárki véleményezni tudja azt.
Bár az EU világossá tette, hogy széles körben kell egyeztetnie a visszatartott uniós forrásokért cserébe elvárt igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról, a kormány az utolsó pillanatban mégis megtalálta a módját, hogy megkerülje a nyilvános vitát. Szemmel láthatólag az sem zavarta őket, hogy mindez csak a Házszabályba ütköző eljárással lehetséges
- olvasható az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság által jegyzett szombati közleményben.
A civilek szerint bár január közepén még úgy tűnt, hogy a kormány hajlandó a bíróságokat érintő törvénycsomag a társadalmi vitájára, de az utolsó pillanatban kihátráltak. A közlemény szerint az eredetileg a vagyonnyilatkozatokról szóló, a bizottsági és a parlamenti vitákon túljutott törvényjavaslatot a kormány a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljes egészében kicserélte a bíróságokat érintő uniós elvárásokat tartalmazó csomagra, ezzel pedig megakadályozta, hogy a bírák, civilek, ellenzéki országgyűlési képviselők érdemben hozzászólhassanak a javasolt módosításokhoz.
Pedig február elején még az Igazságügyi Minisztériumba is meghívták a civileket, emlékeztettek, hozzátéve, hogy március elején Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtott egy vagyonnyilatkozatokról szóló törvényjavaslatot, aminek sem a címe, sem a tartalma nem vonatkozott a bíróságokra. Tartalmazott viszont négy olyan paragrafust, amelyek az igazságügyi reform kapcsán módosítandó törvények egy-egy rendelkezésének módosítására tettek javaslatot.
Például az „és” kötőszót kicserélték volna „valamintre”
- hoztak példát a civilek, az általuk „teljesen feleslegesnek” minősített változtatásról.
Aztán másfél hónapnyi parkoltatás után néhány nappal a zárószavazás előtt, április 26-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a Törvényalkotási Bizottság (TAB) eljárását. „A TAB kormánypárti tagjai pedig még ugyanazon a napon, villámgyorsasággal, módosító javaslatként benyújtották a januári változathoz képest jelentősen átdolgozott bíróságokat érintő törvénycsomagot. A javaslatba eredetileg beépített teljesen felesleges módosítások célja éppen ez volt, hogy alapot adjanak erre az eljárásra. A módosítást – ami az uniós pénzek kiolvasztásához szükséges egyik legfontosabb törvényt tartalmazta – a TAB másnap néhány óra leforgása alatt el is fogadta” – olvasható az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
Szerintük ráadásul kezdettől fogva ez volt a szándék, amit állításuk szerint mi sem mutat jobban, hogy a Varga Judit által beterjesztett javaslat már első pillanattól beépítette azokat a „felesleges módosításokat”, amelyek helyett a kormánypárti képviselők a teljes reformot saját módosítási javaslatukként előterjeszthették.
A civilek szerint a „kormány és a kormányzati képviselők eljárása nemcsak a jogállamisági elvek durva megcsúfolása, hanem az Országgyűlés működésére és tárgyalási rendjére vonatkozó szabályokkal, vagyis a Házszabály előírásaival is ellentétes”. Aszerint ugyanis nem tárgyalható olyan módosító javaslat, amely „a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul”; márpedig ebben az esetben a civilek szerint a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó eredeti javaslatot teljes egészében új tartalommal töltötték fel. A Házszabály ráadásul azt is mondja, hogy egy módosító javaslat nem terjedhet ki a módosítani kívánt törvény eredeti javaslattal nem érintett részeire, itt pedig éppen erről volt szó, hiszen az eredeti javaslat csak pár, nem releváns részét érintette a bíróságokra vonatkozó törvényeknek – hívták fel a figyelmet.
Milyen változások történtek a javaslatban?
A civilek szerint a javaslat számos ponton változott a január végén társadalmi egyeztetésre bocsátott korábbi tervezethez képest, melyek között van előremutató is. Pozitív előrelépés például, hogy a most beterjesztett javaslat a tervezett hatályba lépéstől, vagyis június 1-től hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az OBT-nek. Ezentúl minden igazságszolgáltatást (nemcsak a bíróságokat) érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. Szintén üdvözlendő, hogy az OBT továbbra is személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit (ez a januári javaslatból hiányzott), és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek – írták a civilek.
Az is előremutató, hogy ezentúl minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd az OBT, így a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket. Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Továbbra is komoly probléma van azonban a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével – vélik a civilek, akik szerint a javaslat csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket. A most benyújtott javaslat az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőségeinek szűkítő értelmezésére ad lehetőséget, kizárva például, hogy egy büntetőbíró, ha az ítélet meghozatalához szükséges, kérje a bíróságok függetlenséget érintő magyar jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségének a vizsgálatát.
A civilek szerint félmegoldás született az Alkotmánybíróság korábban bíróvá kinevezett tagjainak ügyében. Az eredeti januári javaslat a mostani alkotmánybírák esetében továbbra is megengedte volna a pályáztatás nélkül a Kúriára történő automatikus beosztásukat, a legújabb tervezet szerint azonban már „csak” az általuk választott ítélőtáblára kerülhetnek. Azok pedig, akik már az AB tagságuk előtt is bírák voltak, alkotmánybírói jogviszonyuk megszűnése után korábbi munkahelyükre mehetnének vissza.
Az is gond, hogx nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnökévé is megválasztható legyen, ahogyan azt sem, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők bekerüljenek a bírák önkormányzati tanácsába, és így a saját munkáltatójukat ellenőrizzék. Nem elfogadható megoldásként az is szerepel, hogy a bírót közigazgatási szervhez beosztásának megszűnése után az OBH elnöke pályázat nélkül, tanácselnöki munkakörbe oszthatja be, így továbbra is a pályázati rendszer megkerülésével lehetne vezetői pozíciókat elnyerni – írja az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság.