Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült “lehúzni” az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.

Nehéz konkrétumokat kiszedni a kormányzatból, amikor annak próbálunk utánajárni, hogy a december 16-án kihirdetett, az Ukrajnát megtámadó Oroszország elleni kilencedik EU-s szankciós csomag részeként bevezetett korlátozó intézkedések alól kiket tudott a magyar kormány kivonni.

Azzal ugyanis még a csomag elfogadását megelőző egyeztetések során büszkélkedett el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy ugyan a szankciós listára 141 név és entitás kerül, de voltak olyanok, akiket a magyar kormány “kihúzatott”, neveket viszont nem említett.

A szankciós csomagról szóló tanácsi döntés valóban 141 személlyel és 49 szervezettel szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket “az Ukrajna elleni fokozódó orosz katonai agresszióra válaszul”. Ezzel együtt a szankciók már 1386 személlyel és 171 szervezettel szemben érvényesek.

A hvg.hu kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot még a szankciós csomag elfogadása előtt, majd miután nem kaptunk választ, a csomag elfogadása után is, hogy megtudjuk: hány nevet húzatott ki a magyar kormány a listáról, kiket és milyen indoklással?

Konkrétumok – nevek, vagy akár a listáról lehúzottak száma – helyett azonban csak azt a rövid választ kaptuk Szijjártó Péter tárcától, hogy “Magyarország energiabiztonságát tartottuk szem előtt a szankciók vitájakor”.

A miniszter néhány nappal korábban, a Spirit FM-nek nyilatkozva még bőbeszédűbb volt, és elsősorban nem is ezzel indokolta, hogy Magyarország közbenjárására lekerült néhány név a szankciós listáról. Szijjártó Péter a rádióműsorban konkrétabban utalt rá, kiket húztak le:

olyan orosz kormánytagokat, akikkel az elkövetkező időszakban kommunikálni kell európai vagy amerikai oldalról, annak érdekében, hogy békét lehessen kötni, mert az a várakozás, hogy a jelenlegi orosz vezetést majd leváltja az orosz nép még a háború alatt, és majd valaki mással kell beszélni, ez nem tűnik reálisnak.”

Arra a kérdésre, hogy kizárólag a békekötési indok merült-e fel vagy esetleg az is, hogy legyen kivel orosz részről lefolytatni a magyar kormány „üzleti célú”, akár energetikai tárgyú tárgyalásait, Szijjártó már hozzátette, ilyen tárgyalásokról is szó van, ez pedig nemzeti érdek.

Amúgy a miniszter a rádióműsorban arról is beszélt: „semmi értelme nincs a teljes orosz kormányt szankciós listára tenni, mert nem akarnak Európába utazni, másrészt, ha lett volna valami dolguk, már elrendezték volna az elmúlt 9 hónap alatt, tehát nehéz nekik ártani személyes szankciókkal”.

Orbán Viktor és a magyar kormány volt ugyan, hogy próbálta megakadályozni ezeket a szankciókat, de nem amiatt, amit például a nemrég zárult nemzeti konzultáció is sugallt, vagyis azért, mert nehézséget okoznak Magyarországnak és a magyar embereknek, hanem politikai okokból.

A hatodik szankciós csomag elfogadását például addig blokkolta Magyarország, míg a háborúpárti, putyinista Kirill pátriárka le nem került a listáról. Azután Orbánék azzal próbálkozhattak, hogy nem járulnak hozzá egyes intézkedések meghosszabbításához, ha nem kerül le a listáról három orosz oligarcha, ám végül erről letettek.

Forrás:https://hvg.hu/itthon/20221221_Kormany_szankciok_kimentett_oroszok