Mindig vannak fix adottságok, amelyek aztán hirtelen képesek megváltozni. Sokan gondolták, az orosz vezetést is beleértve, hogy a kényelmét és gazdasági versenyképességét sokra tartó Európa nem képes a több évtizede kialakult szovjet/orosz energiaellátás nélkül meglenni. Aztán bekövetkezett a váratlan fordulat: a 2022. februári orosz agressziót követően Európa zöme levált az orosz nyersolajról, földgázról, jelentős ráfordításokkal diverzifikálta energiabeszerzési forrásait.

Elmaradt az energiafüggőség felszámolása

Magyarország ezt a mai napig nem tette meg. Energiaellátásunk diverzifikálásának technikai feltételei az évek során javultak, de a tényleges függetlenedéstől messze vagyunk. A kitettség radikálisan csökkenthető, de csak erős politikai szándék esetén – az pedig az elmúlt húsz évben hiányzott.

Ilyen nagy importhányad mellett Magyarországra komoly terhet ró a váltás. Most súlyosan visszaüt, hogy az energiafelhasználást mérséklő takarékossági programok elégtelenek voltak. A megújuló energiaforrások terén hazánk nem áll jól. A szélenergiát az Orbán-kormány diszpreferálja, a geotermikus energiakincsünk kihasználása vontatott. A napelemek gyorsan terjednek, de a természetszerű energiatermelés-ingadozás fejlett és robusztus elektromos hálózatot igényelne. A közlekedési járműpark elöregedett, a vasúti közlekedés felelőtlen elhanyagoltsága közismert, az épületszigetelésben is rengeteg az elmaradás.

Ezeken a halasztásokon túl súlyosbítja helyzetünket az Orbán-kormányok 2010-től folytatott újraiparosítási kampánya, amely növeli az üzleti szféra energiaigényét. Hosszú ideje nem épült új erőmű. Az új kormányra olyan iparpolitikai feladatcsomag vár, amelynek kibontásához egyszerre kell nekilátni: az adottságainkhoz nem illeszkedő energiaigényes (és környezeti veszélyekkel teli) gyártások idehozatalát leállítani, az európai zöld átállási programokba gyorsan bekapcsolódni, és végrehajtani az energiabeszerzés nemzeti érdek szerinti diverzifikálását, leállítva a kétes mutyikat.

Személyfüggő döntéshozatal, unortodox módszerek

A sokféle kockázatos vagy nemzetgazdasági szempontból eleve hátrányos kormányintézkedés láttán felmerül a kérdés, vajon miként születnek a nagy jelentőségű döntések.

A hatáskörök a legfelső politikai szintre tolódtak, így nagyon személyfüggő lett a döntéshozatal. Az állami intézményrendszerből fokozatosan kiszerelték a fékeket és ellensúlyokat. Az ilyen rendeltetésű intézmények (Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank, Alkotmánybíróság) funkciószűkítésen mentek át az alkotmányos szabályok fokozatos módosítása során, vagy személyzeti döntésekkel semlegesítették a kontrollképességüket.

Az alkotmányos fékek-ellensúlyok gyöngítése mellett általában a döntéshozatal gyorsítását hozza fel érvként a kormány. Ez igaz is, csakhogy a gyorsabb döntés nem meglepő módon gyakran hibás, féloldalas, és ilyenkor egy ugyancsak gyorsan meghozott újabb döntés hivatott azt korrigálni, és így tovább. Ezt érzékeli a külvilág is: amikor a magyar gazdaságpolitika az unortodox minősítést kapja például a hitelminősítő intézményektől vagy a nemzetközi szervezetektől, akkor a kritika nem annyira a sajátos, nem szabványos elméleti háttérre vonatkozik, hanem a magyar kormányzatra jellemző improvizálásra.Elvesztegetett lehetőségek és előnyök

Az, hogy a magyar állam működőképessége a vártnál rosszabb, a rendszerváltozás után egy bő emberöltővel mindennapos élményünk. Holott a két évtizedes uniós és OECD-tagságból fakadó együttműködési lehetőségek, a szervezett és spontán tudástranszfer révén a térségünkbe tartozók többsége olyan többlethez jut, amely révén fel is gyorsulhatna az intézményi-teljesítményi konvergencia. Láttuk a balti országok esetén, hogy roppant hátrányos, szovjet előzményekkel terhelt helyzetből is milyen gyorsan fel lehet emelkedni mind intézményi-kulturális, mind pedig reálgazdasági értelemben az uniós átlagszint közelébe.

A kezdeti előnyünk már odaveszett. A kialakult merev gazdasági szervezet oldása sem lesz könnyű, a megkötött (valamint a nem nyilvános, meglepetéseket okozható) gazdasági-pénzügyi szerződések módosításának a lehetőségei nem ismeretesek. Azonban erre a helyzetre is igaz, hogy minél előbb megkezdődik a korrekció, annál kevéssé húzódik el a kiigazítás.Hogyan tovább?

A parlamenti demokrácia intézményeinek a visszaállítása az alapja mindannak, amit a zsákutcás szakaszból való kijutáshoz meg kell tenni.

Gazdaságpolitikai téren az a kritikus kérdés, hogy Magyarország képessé válik-e arra, hogy a számunkra fontos európai kezdeményezésekbe időben bekapcsolódjon. A 2020 után induló projektek egy részét már valószínűleg végérvényesen elszalasztotta az Orbán–Semjén-kormány, de indulnak új kezdeményezések is. A nagy európai projektekbe csak a szövetségesi-tagsági bizalom helyreállításával képes Magyarország bekapcsolódni.

Ellenkező esetben a nemzetközi munkamegosztási láncolatnak a kevésbé igényes, és kisebb jövedelmet engedő szegmensébe ragad be a gazdaságunk. Az ilyen beragadás következményeivel már több ízben találkoztunk újabb kori gazdaságtörténelmünkben. A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának a módozatai világosan állnak előttünk kutatási eredmények, a nemzetközi szervezetek tudásanyaga, stratégiai elemzők munkássága alapján, és kimondható, hogy a főbb pontokat széles konszenzus övezi.

Tisztességes versenygazdaság kell! Az elburjánzó korrupció felszámolása erős politikai akaratot feltételez. A korrupciós járadékok elvonásával komoly állami források szabadulnak fel. A piacgazdaság a közbeszerzések átláthatósága, a vállalkozások jogbiztonsága, az állami beavatkozások csökkentése esetén képes a teljesítmények növelésére.

A jogállami normák visszaállítása, a bíróságok függetlenségének szavatolása elsősorban a magyar társadalomnak fontos. De a kialakult helyzetben ez az uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás előfeltétele is. Gazdaságunk modernizálódásához szükség van a közös európai programokban való részvételre és a közös uniós költségvetésből elérhető forrásokra.

Leállítandó az a gyakorlat, amelynek keretében költségvetési támogatással, adófizetői pénzekből csekély hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységet végző külföldi gyárakat telepítenek be. Ezek nem foglalkoztatnak sok képzett magyar munkavállalót, viszont anyag- és energiaigényük megterheli a gazdaságunkat, továbbá környezeti kockázatokkal is járnak. Gazdaságunk modernizálásához egyfelől a tudásigényes területek fejlődése, másfelől a kis és közepes méretű, igényes vállalkozások megerősödése a kulcs.

A teendők listája ennél hosszabb, sőt bizonyosra vehető, hogy hivatalba lépését követően az új kormány sokkalta több azonnali üggyel kényszerül szembenézni. A bármilyen gondos felkészülés mellett is számolni kell rendkívüli teendőkkel. Ez eddig is így volt. A Mark Twainnek tulajdonított mondás értelmében egy új sor kezdődik az eposzban. Csak a sor végén derül majd ki, hogy mire és hogyan rímel.