Az orosz exportőrök egyre inkább barter-ügyletekhez folyamodnak, hogy megoldják a nyugati szankciók okozta fizetési késedelmeket, amelyek a Moszkva ukrajnai háborúja miatti korlátozásokból fakadnak. Ha nem engedné a Kreml a csereügyleteket, akkor kiürülnének a boltok. A kereskedők és orosz eladók viszont egyre elégedetlenebbek – derült ki a legfrissebb jelentésekből.
Az Egyesült Államok decemberben másodlagos szankciókat helyezett kilátásba azokkal a bankokkal szemben, amelyek Oroszországgal üzletelnek, ami sok külföldi bankot arra késztetett, hogy megszakítsa kapcsolatát orosz partnereivel.
Ennek következtében Moszkva egyre inkább a barter-rendszerre támaszkodik, amely lehetővé teszi az árucsere alapú elszámolásokat.
Irina Zasedatel, az orosz exportőrök és importőrök egyesületének alelnöke szerint a közvetlen pénzügyi elszámolások nehezebbé váltak, így a barter kiváló alternatívát jelent. Ez a módszer a Szovjetunió időszakát idézi, amikor az oroszok a dollárhoz való korlátozott hozzáférés miatt hasonlóan találékony megoldásokkal importáltak külföldi termékeket – például a Pepsiért vodkával fizettek, számolt be a Financial Times.
Az utóbbi hónapokban több konkrét barter-megállapodás is köttetett.
- Az orosz Astarta Agrotrading mezőgazdasági cég például Pakisztánnal kötött üzletet, amelyben csicseriborsót és lencsét cserél tangerinre és burgonyára.
- Egy másik szerződésben az uráli vámhivatal Kínából származó háztartási gépek és építőanyagok behozatalát oldotta meg lenmagért cserébe.
Az orosz kormány hajlandó szemet hunyni a barter-ügyletek okozta adóbevétel-kiesések felett, mivel ezek révén biztosítható, hogy a hazai boltok polcai ne ürüljenek ki.
A barter továbbá vonzó az orosz cégek számára, mivel a forgalmi adót csak az áruk becsült értéke alapján kell fizetni, amelyet egyes vállalkozások kihasználnak költségeik csökkentésére.
Bár a barter egyfajta megoldást kínál, a szakértők szerint a módszer hosszú távon nem fenntartható.
Az orosz gazdaság számára ez csak egy átmeneti lehetőség, mivel a barter kereskedelem rendkívül bonyolult szervezést és nagyfokú együttműködést igényel a partnerek között. Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének Oroszország-szakértője szerint a barter valószínűleg nem fogja jelentősen átalakítani az orosz kereskedelmi áramlatokat, hanem inkább szűk rétegű üzleti partnerek számára jelent majd ideiglenes megoldást.
Arkagyij Zlocsenszkij, az Orosz Gabonaunió elnöke szintén szkeptikus, mivel az exportőrök valójában pénzbeli fizetésre vágynak a termékeikért, nem pedig más árucikkre.