Békés ukránok önkényes meggyilkolása egy teljes körű háború kezdetén

         Oroszország Ukrajna elleni háborúja nemcsak Európában, hanem a világban is új, nagyszabású népirtás hullámot jelentett. Bár a civilek meggyilkolása nem lépte túl Ukrajna határait, megdöbbentővé vált az orosz katonák erőszakos cselekményei által a megszállt területeken elhunytak száma. A tömegkonfliktus kezdetét tekintve Oroszország már tömeges háborús bűnnel vádolható – 2022. február 24. és április 6. között Ukrajna Kijev, Csernyigov és Szumi körzeteiben elkövetett önkényes kivégzésekkel és civilek elleni támadásokkal, amikor az orosz katonai irányítás alatt álltak.

         Az Oroszország Ukrajna elleni fegyveres támadásának kezdetével az orosz csapatok behatoltak Ukrajna tíz régiójába, különösen a fővárostól északra és északnyugatra fekvő Kijev, Csernyigov és Szumi régiókba. Az ukrán fegyveres erőkkel folytatott több hetes harc után április első napjaiban visszavonultak ebből a három régióból. Nem sokkal ezután e három régió különböző városaiban nagy számban találtak civilek holttesteit. Az elhunytak holttesteinek jelentős részénél az áldozatok esetleges szándékos megölésére utaló jelek voltak.

         A népirtás nagyságrendje meghűti a vért – az Országos Rendőrség szerint április 22-én 1084 civil holttestet találtak csak Kijev régióban. 2022. október 20-ig ez a szám 1365-re nőtt. Legalább 650 esetben golyós sérülés okozta a halált. A „világ második hadserege” nem lépett be Ukrajna területére a „demilitarizálásának biztosítása és a Fehérorosz Köztársaság és az Orosz Föderáció elleni támadásra készülő ukrán állások elleni megelőző csapás” Kremli megfogalmazása alapján. Valójában meg akarták ölni az ukrán nemzetet, lerombolni a független Ukrajna létezésének gondolatát.

         Míg a nemzetközi humanitárius jog lehetővé teszi a felek számára, hogy polgári lakossággal szemben irányítási és biztonsági intézkedéseket hozzanak (például arra kényszerítsék őket, hogy letelepedjenek egy kijelölt helyen vagy internáljanak), a megfelelő eljárási garanciák érvényesülnek, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy tájékoztassák az érintett személyeket az intézkedések okairól. A fogvatartottak megölésének és kínzásának tilalma abszolút. Az orosz fegyveres erők számára ez nem jelentett akadályt a terrornak, így Ukrajnában véres hétköznapokká váltak a békés ukránok meggyilkolásai az orosz hadsereg helyszínein.

         Az ukrán hatóságok és nemzetközi szervezetek számos erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy megállapítsák a felelősséget az ukrajnai civilek meggyilkolása miatt. Az orosz hatóságok a kormányzat különböző szintjein tagadták a civilek elleni jogsértéseket vagy támadásokat. Egyes esetekben a Kreml még azzal is igyekszik ellenezni a nyomozást, hogy nem engedi be a békefenntartó missziókat bizonyos területekre.

         A város neve, amely az Oroszország hadseregének terrorcselekményeinek színterévé vált, véres betűkkel szerepel az emberiség történetében. Ez a város Bucsa, egy Kijev melletti település. Április 2-án a városba belépve az ukrán biztonsági erők, ukrán és külföldi újságírók több tucat holttestet láttak először az utcákon, majd sok más helyen is: udvarokban, lakásokban, pincékben, járművekben, erdősávokban, valamint rögtönzött egyéni és tömegsírokban. Sok testen önkényes kivégzések nyomai voltak: zúzódások, vágások, golyós sebek, megkötött kezek és égési sérülések. A város temploma mellett két tömegsírt találtak, amelyekben több mint 100 holttest volt. Városszerte több tucat ideiglenes sírból ásták ki a holttesteket. Április 7-én több mint 300 civil holttestet találtak; szeptember 13-án számuk elérte a 422-t.

         Ez csak egy város példája, amely több száz másikhoz hasonlóan a Kreml politikájának szimbólumává vált. Putyin képviselői az egész világközösség előtt a „nemzetközi jogok betartásáról” nyilatkozva csak növelik saját bűnösségük mértékét. A Nyugat már rájött, hogy kivel kell megküzdeniük az ukránoknak – az elmúlt évszázadok legnagyobb terrorállamával. Az orosz ambíciók áldozatainak száma Ukrajna-szerte már rég meghaladta a tízezreket, halálukért pedig egyedül a Putyin diktatórikus rezsimje által irányított Oroszország a felelős.

         Oroszország terrorista állam státuszt szerzett a nemzetközi szervezetek csarnokain kívül, mert világszerte emberek milliói láthatták saját szemükkel a „világ második hadseregének” háborús bűneit.

Részvény: