Az elmúlt hétvégén Venezuela után újabb célpontot talált Donald Trump: azzal fenyegetőzött, hogy katonai akciót indít a világ hatodik legnépesebb országában, Nigériában, mivel szerinte az afrikai országban keresztényüldözés zajlik, amely ellen a kormányzat nem tesz semmit. A nigériai vezetés visszautasította, hogy az országban üldöznék a keresztényeket, de nyitottnak mutatkozott arra, hogy amerikai segítséggel lépjenek fel az olyan dzsihadista szervezetekkel szemben, mint a hírhedt Boko Haram. Az Egyesült Államoknak ugyanakkor kevés katonai erőforrása van Afrikában, így kérdéses, hogy pontosan hogyan is nézne ki egy katonai művelet.

Támadással fenyegetőzik Trump

November 1-jén Donald Trump amerikai elnök dühös posztot tett közzé saját közösségi felületén, a Truth Social-ön, melynek céltáblája ezúttal Afrika legnépesebb országa, Nigéria volt.

Ha a nigériai kormány továbbra is engedélyezi a keresztények meggyilkolását, az USA azonnal leállítja a Nigériának nyújtott összes segélyt és támogatást, és könnyen lehet, hogy „fegyverrel a kézben” bevonul a most kegyvesztett országba, hogy teljesen eltörölje az iszlám terroristákat, akik ezeket a szörnyű atrocitásokat elkövetik. Ezennel utasítom hadügyminisztériumunkat, hogy készüljön fel a lehetséges akcióra. Ha támadunk, az gyors, kegyetlen és édes lesz, ahogyan a terrorista gengszterek támadják a mi SZERETETT keresztényeinket! FIGYELMEZTETÉS: A NIGÉRIAI KORMÁNY JOBB, HA GYORSAN CSELEKSZIK!

A megszólított hadügyminisztérium vezetője, Pete Hegseth válaszposztjában jelezte, hogy engedelmeskedik a parancsnak.

Igenis, Uram! Az ártatlan keresztények gyilkolásának Nigériában – és bárhol máshol – azonnal véget kell vetni. A hadügyminisztérium akcióra készül. Vagy a nigériai kormány védi meg a keresztényeket, vagy megöljük az iszlám terroristákat, akik ezeket a szörnyű atrocitásokat elkövetik – írta a hadügyminiszter.

Trump később az Air Force One fedélzetén további részletekkel szolgált újságíróknak. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e szárazföldi csapatok bevetését vagy légitámadásokat Nigériában, az elnök azt felelte:

Lehetséges. Úgy értem, más dolgok is. Sok mindent el tudok képzelni. Rekordszámú keresztényt ölnek meg Nigériában… Gyilkolják a keresztényeket, és nagyon nagy számban gyilkolják őket. Nem fogjuk hagyni, hogy ez megtörténjen.

Ted Cruz már korábban felvetette a kérdést

Trump megszólalásai nem előzmény nélküliek. Ted Cruz texasi szenátor – aki 2016-ban még republikánus elnökjelölt-aspiráns is volt éppen Trumppal versenyben – szeptember 11-én nyújtott be egy törvényjavaslatot a nigériai keresztények üldözése ellen.

A nigériai keresztényeket iszlamista terrorista csoportok célponttá teszik és kivégzik hitük miatt, és Nigéria-szerte a saría-törvények és az istenkáromlásról szóló törvények alávetésére kényszerítik őket. Már régen itt az ideje, hogy valódi szankciókat rójunk ki az ezeket a tevékenységeket elősegítő nigériai tisztviselőkre, és a nigériai vallásszabadságról szóló elszámoltathatósági törvényem új és meglévő eszközökkel pontosan ezt teszi – írta indoklásában a szenátor.

Cruz a Vatican News egy 2023 áprilisi cikkére hivatkozva azt írta, 2009, a Boko Haram nigériai dzsihádista szervezet felkelésének kezdete óta több mint 52 ezer keresztényt öltek meg az országban, valamint több mint 20 ezer keresztény templomot és iskolát ért támadás ugyanebben az időszakban. (Ez tehát a 2009 és 2023 áprilisa közötti időszakra vonatkozik.) A texasi szenátor szankciókkal sújtaná azokat a nigériai tisztviselőket, akik elősegítik a keresztények és más vallási kisebbségek elleni erőszakot, illetve akik az iszlám jogot, a saríát vagy istenkáromlás elleni törvényeket léptetnek életbe. (Észak-Nigéria több, muszlim többségű államában a saríát hivatalosan törvényerőre emelték.) Emellett Cruz azt is kezdeményezte, hogy Nigériát az Egyesült Államok sorolja a „különös aggodalomra okot adó országok” közé.

Utóbbi Trump Truth Social-posztja után meg is történt. Erre a listára azokat az országokat veszi föl az Egyesült Államok, ahol különösen súlyos sérelmeket szenved a vallásszabadság. A listán jelenleg olyan országok szerepelnek, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea, Kuba, Irán vagy Pakisztán.

Nigéria diplomatikus válasza

Nigéria diplomatikus választ adott Trump döntésére és bejelentéseire. Egyfelől elutasították, hogy Nigéria vallásilag intoleráns ország lenne, és hangsúlyozták azokat az erőfeszítéseket, melyeket a vallásszabadság érvényesülése érdekében tesznek.

Nigéria vallásilag intoleráns országként való jellemzése nem tükrözi a valóságot, és nem veszi figyelembe a kormány következetes és őszinte erőfeszítéseit, hogy minden nigériai számára biztosítsa a vallás- és lelkiismereti szabadságot – fogalmazott Bola Tinubu elnök.

Másfelől üdvözölték Trump szándékát, hogy segítsen a vallási szélsőségesek elleni küzdelemben.

Üdvözöljük az amerikai támogatást, amennyiben elismerik területi integritásunkat – mondta a nigériai elnök egyik tanácsadója, Daniel Bwala. A tanácsadó azt sem vette a szívére, hogy Trump „kegyvesztett országnak” nevezte Nigériát, mondván, az amerikai elnök ezt szerinte nem szó szerint gondolta. Bwala reményét fejezte ki, hogy az amerikai és a nigériai elnök hamarosan találkozhat egymással, és megtárgyalhatják a terrorizmus elleni fellépés módját. A tanácsadó tagadta, hogy népirtás lenne a keresztények ellen Nigériában.

Tényleg keresztényüldözés zajlik Nigériában?

A 223 millió lakosú Nigériában mintegy 200 különböző etnikum él. A lakosság kicsit több mint fele muszlim, kisebbik része keresztény (katolikus és protestáns), illetve törzsi vallások követője.

Földrajzilag jól látható a megosztottság: az északi államok inkább muszlimok, a déli államok inkább keresztények.

A középső területek vallásileg kevertebbek, és itt vannak is konfliktusok keresztények és muszlimok között, ezek azonban nem elsősorban vallásiak, hanem gazdasági jellegűek: a zömmel keresztény földművesek és az inkább muszlim pásztorok csapnak össze a kevés területért és ivóvízért.

A két legfontosabb iszlamista szervezet Nigériában a 2002-ben alapított Boko Haram, illetve a belőle 2016-ban kivált Iszlám Állam – Nyugat-Afrika Tartomány. A Boko Haram 2014 áprilisában vált a világ közvéleménye számára is ismertté, amikor 276, 16 és 18 éves közötti középiskolás, többségében keresztény lányt raboltak el egy iskolából. (2024 áprilisi adatok szerint 82 lány azóta sem került elő, valószínűleg muszlim férfiakkal való házasságba kényszerítették őket.)

Az iszlamista terrorszervezetek elsősorban az északi, muszlim többségű államokban működnek, és áldozataik is sok esetben muszlimok, ugyanakkor rendszeresek a keresztények elleni atrocitások is.

Hogy pontosan milyen a terrorszervezetek áldozatainak vallási megoszlása, nehéz megmondani, mivel egyértelmű adatok erről nem állnak rendelkezésre. De szakértők szerint azt nem lehet mondani, hogy kifejezetten a keresztények lennének az áldozatai a támadásoknak. Még az ellenzéki Munkáspárt szóvivője is azt állította, hogy bár a kormány fellépése a terrorszervezetek ellen „erőtlen és kaotikus”, de Trump azon állításával nem értenek egyet, hogy kifejezetten a keresztények kiirtására irányuló fegyveres kampány folyna az országban.

Amerikai neoprotestáns körökben már régóta téma a nigériai „keresztényüldözés” – emiatt vált fontossá a kérdés előbb Ted Cruz, majd most Trump számára. Ezekben a körökben akár 100 ezer keresztény halálos áldozatról beszélnek 2009-től kezdve. A Vatican News említett cikke 52 ezer keresztény halálos áldozatról írt 2009 és 2023 között. Az Amnesty International 2023 májusa és 2025 májusa között összesen 10 217 halálos áldozatot számolt össze, de ez az összes halott száma, nem csak a keresztényeké.

Kérdéses, hogyan támadna Amerika

Hogy pontosan hogyan képzeli el Donald Trump a nigériai terrorszervezetek elleni csapásokat, azt nem részletezte. Szárazföldi katonák bevetése nyilvánvalóan költséges lenne, és amerikai halálos áldozatokat követelhetne, így nem valószínű, hogy az amerikai elnök ezt meglépné. Valószínűbb, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtana végre a terrorcsoportok ellen.

Ez azonban nem lenne könnyű feladat, tekintve, hogy a fegyveresek folyton változtatják pozícióikat, és rendkívül nagy az a terület, ahol a tevékenységük folyik.

Más nehézségek is vannak. Az amerikai haderő legközelebbi bázisa Afrika átellenes partján, a Vörös-tenger mellett fekvő Dzsibutiban van. A Nigériával szomszédos Nigerben sokáig volt amerikai katonai jelenlét, azonban éppen tavaly kivonták az összes katonát, miután Nigerben oroszbarát katonai junta került hatalomra. Szakértők szerint az Egyesült Államoknak több erőforrásra és megfelelő hírszerzés kiépítésére lenne szüksége, hogy hatékonyan tudjon fellépni az iszlamisták ellen. A legreálisabb forgatókönyv a nigériai hadsereg amerikai légi támogatása lenne, ez az együttműködés azonban úgy nehezen valósulhat meg, hogy Trump közben szankciókkal fenyegeti az országot.